Bölöni Domokos böngészője
ÚRHATNÁM SZAMÁR
Gárdonyi Gézának a Karácsonyi Álom című darabját mutatta be a kolozsvári Nemzeti Színház. Az előadáshoz szükség volt egy szamárra, mert Mária szamárháton jelenik meg a darabban a színpadon. A színigazgató körülnézett a városban, és fel is fogadta az egyik székely vízhordó szamarát. Megtörtént a bem utató és a szamár az előadások során hűségesen el is játszotta a maga csendes szerepét. De hát persze a dicsősége nem tartott örökké, a darab lekerült a műsorról, és a szamárnak vissza kellett mennie a vizeshordó elé. A dicsőség azonban, úgy látszik, fejébe szállt a csacsinak. Egyszer a színház egyik tagja az uccán sétál, és látja,
hogy egy székely dühösen rángatja kócmadzag kötőfékén a szamarát. A füles azoban sehogysem akart elindulni. Erre már a góbéból is kitört az indulat:
— Hogy a kánya csípje meg a füledet, de nagyra vagy, amióta színész voltál.
Pásztortűz, 1932-02-07
MIKOR A CSEL NEM SÜL EL
Mikszáth tagja volt a képviselőhöz egyik bizottságának, de nem igen szeretett részt venni az üléseken. Tisza Kálmán azonban megkövetelte, hogy ott legyen mindegyiken. Egy ízben Mikszáth megneszelte, hogy egy nagyon unalmas ülést kell majd végigunatkoznia. Elhatározta hát, hogy keres valami kibúvót. Megkérte egy barátját, hogy félóra múlva szóljon be érte azzal, hogy egy választója akar vele beszélni, halaszthatatlanul sürgős ügyben. A barátja egy félóra múlva csakugyan be is jött, de alaposan megtréfálta az írót. Beszól:
— Kálmán, kérlek, keres valaki.
— Nagyon fontos az ügy? — kérdi Mikszáth.
— Nem — válaszolt a barátja. — Azt mondta az illető, hogy nyugodtan benn maradhatsz, ő ráér.
Így esett bele Mikszáth a saját cselébe, kénytelen volt végigunatkozni az ülést.
Pásztortűz, 1932-02-07
HOZZON ENNI, ÉS NE ZAVARJON MÁR!
Beethoven mindig és mindenhol komponált. Egy alkalommal törzshelyére, a Schwaben fogadóba ment ebédelni, leült az asztalhoz, és azonnal írni kezdte legújabb művét. A pincér több ízben odament hozzá, de ismerve a mester rigolyáit, nem akarta zavarni. Végül jó sokára Beethoven felemelte füzetéből a fejét, és így szólt:
– Fizetek!
– De hát nagyságod még nem is evett! – hajlongott a pincér.
– Tényleg? – mondta Beethoven. – Akkor hozzon valamit enni, és ne zavarjon már!
(Zenei anekdoták – Rózsavölgyi és Társa Kiadó)
Pusztai Péter rajza