Demény Péter (Ivan Karamazov:) Alkonyi részegség
Az emberélet útjának felén
pizzát eszem, a catering palacsintát
javasol e negyedikén belém,
s nem győzöm én le biz a csalafintát;
s új presszót is vett épp a püntyöröm,
lendüljenek tovább a büszke hinták,
míg életemet vígan ellövöm
e bolygón, hol csupán vendég vagyok,
s egyként ajándék bánat és öröm,
hol kapok is, de tán én is adok,
mert én is, lám, egy ismeretlen úrnak…
mondják tovább a művelt angyalok,
míg sercegve röpülnek az azúrnak.
Forrás: szerző FB-oldala
Pusztai Péter rajza