Kölcsönsorok: Radu Vancu
emlékek / amintiri
amikor az egyetem ablakán keresztül nézed az esőt
és emlékek kavarják fel, kip-kop, a piás lelket,
hólyagossá lesz a felülete. amikor a divatjamúlt
hárpiák ismét kibontják láthatatlan szárnyukat és
a húsban mélyebb repülés vergődik, mint a hús. amikor
a láztól felrepedt lelki ajkak hosszan-hosszan kilélegeznek.
amikor az eső elállt s a vodka emlék csupán,
mint apám, akin szintén a vodka csattant,
mint valami bilincs, mely azt mutatta neki ugyanolyan
tapintatlanul, mint nekem, hogy vancunak lenni gályarabság. ki
csodálná azt a kifinomult művészetet, mellyel minden egyes részegség
alkalmával a vodka egy még inkább lelket horzsoló bilinccsé válik.
amikor felakasztotta magát, amíg kijöttek a smurdosok,
mesterséges lélegzésben részesítettem – utolsó lélegzete
hörögve tört ki,
és az élet lebegett köröskörül és a halál és valahogy abszurd
módon arra gondoltam, még lélegzik. ugrálni vágytam és
az én levegőm az ő levegője volt és én még nem haltam meg, és
süketen hallottam a rohammentősöket, amint azt mondják: meghalt. az emlékek
boldoggá tesznek.
Demény Péter fordítása
*
când priveşti ploaia prin fereastra biroului de la facultate
şi amintiri tulbură, pic-pic, matolitul suflet,
cercuri-cercuri îi fac suprafaţa, când demodate
harpii îşi desfac iar aripile nevăzute şi se zbate
în carne un zbor mai adânc decât carnea, când, crăpate
de febră, buzele sufleteşti expiră cu prelung răsuflet.
când ploaia a stat şi vodca-i amintire,
ca tata, legat de vodcă şi el ca de-o cătuşă
arătându-i mereu, cu aceeaşi nesimţire
ca şi mie, că a fi vancu e ocnă. cine să admire
arta cu care, la fiecare beţie, cu subţire
ironie, vodca se face o și mai remușcătoare cătuşă.
când s-a spânzurat, până au venit ăia de la smurd
i-am făcut respiraţie artificială – ultimul aer ieşea din plămâni
gâfâit
şi viaţa plutea în jur şi moartea plutea în jur şi cumva absurd
am gândit că mai respiră. îmi venea să zburd
și aerul lui era aerul meu și eu n-am murit încă, și surd
am auzit paramedicii zicând: e mort. amintirile te fac fericit.
Din antologia „Cantosuri domestice”, Poeme alese, Editura Cartier, 2016
Forrás: a fordító FB-oldala