Faluvégi Anna: homok
tenyered az ég felé
fordítod
kinyújtott ujjaid
között
homok-életed
pereg
nem számolja
a perceket
nincsen út
mi visszavezet
tekereg föl és le
kígyózik a félelem
utat váj magának
illúziót a csapásnak
s csak nézed
ahogyan
kifut
ujjaid között
a homok
Pusztai Péter rajza