Kedvenc orosz online lapomban (Argumenti i fakti) olvastam, hogy Jakutföldön egy maci letámadott egy hetvenéves nyugdíjast (neve alapján nem jakut lehet, inkább orosz: Tretyjakov, mint a moszkvai képtár) , aki kiment pecázni egy tóra.
Egyszercsak társasága támadt: három bocs szaladt ki a bokorból. El akarta őket zavarni, mikor megjelent a macimama, aki jól pofoncsapta, kicsit meg is skalpolta, de végül megelégedett a hátizsákjával: azt letépte róla és visszament az erdőbe.

A véletlenül arra járó helyiek (jakutok) kihívták a mentőket – térerő meg mobil a jakutoknál is akad – meg a helyi felcsert. Az utóbbi ért oda előbb, jó hét óra múlva… annyi járásra van a falu a tetthelytől; a felcsernek meg nincs autója (motorja).

(Megjegyzés: Oroszországban a cári idők óta máig folyik felcserképzés, az orvosi ’középkáderek’ nem csak háborúban – békeidőben is igen hasznosak a hatalmas, alig lakott területeken. ) Addigra a megtalálóknak sikerült elállítani a vérzést a pecáson, és az ’igazi’ mentők is megérkeztek a száz kilométernél messzebbi kórházból a terepjárójukon, majd beszállították oda a súlyosan sérült Tretyjakovot. Summa summárum: visszahozták a nagyapót az életbe, egy hét múlva már újra pecázni akart….
Az eset kapcsán írták meg az újságok, hogy (a Magyarországnál harmincszor nagyobb, de sokkal hidegebb és néptelenebb) szibériai Jakutföldön kb. húszezer barnamedve él, a túlszaporodás okán is egyre több az ember elleni támadás, évente öt-hat. Különleges vadász-’kommandókkal’
próbálják ritkítani a medveállományt – a lakosságot pedig felvilágosítással (is) óvják a veszélyessé válható medvéktől.
(A cikk ’népnevelő’ részéből vettem az alábbi medvés szövegem jelentős részét.)

*
MEDVEGY – szláv szó, melyből a mi MEDVE szavunk is származik – mézevőt jelent.
(Etimológiai szótár: … A medve: nagy termetű, négylábú, növényi táplálékkal is élő ragadozó.
Szláv eredetű szó, az ősszláv medvedj tkp. ‘mézevő’ . )
De a medve nem csak mézet eszik. Hanem szinte bármit. Embert is…

Oroszországban (ahol a medve, a Misa, ikonikus állat, és rengeteg van belőle) az embereket iskoláskortól kezdve folyamatosan fölkészítik a hatalmas és veszélyes állat ’menedzselésére’. A tajgában, a hegyekben, a lakott helyek közelében is, bőven van belőlük. Talán mi is találunk érdekeset az Argumenti i fakti orosz online médiumban megjelent ’használati utasításban’. ( – Erdélyben vagy Szlovákiában, no meg Kárpátalján van belőlük bőven.)
A gyermekeknek (és infantilis felnőtteknek…) szánt ’oktatóplakát’ három részre osztható.

Fölül a gyakorlati tanácsok a kirándulóknak (a táborozási hely biztonságos kiválasztásához). Középen néhány fontos tanács a medvével való találkozás esetére. Alul pedig kis elrettentő tájékoztatás a brummogókról. (Nem adok pontos fordítást, csak összefoglalót.)

*

Ha ’kintalvós’ kirándulást /oroszul ez a ’pohód’ – fő jelentése: katonai vonulás, hadjárat/ szervezünk, a táborhely kiválasztásához végezzünk egy kis nyomkereső felderítést. A medvének, a medveösvényeknek jól látható nyomai vannak, nem csak lábnyomok és székletnyomok: letördelt ágak, megkarmolászott fatörzs, föltúrt föld is – s ne feledjük, a medvék nagyon szeretik az elhagyatottabb vízpartokat (halásznak is, fürdenek is – jó úszók, ne gondoljuk, hogy elúszhatunk előlük).
Táborveréstől a tábor leszereléséig – azaz az ott-tartózkodás teljes ideje alatt – lehetőleg zajongjunk, még éjjel is (beszélgessünk, énekeljünk, zenéljünk, fütyüljünk, tapsoljunk,
csörögjünk-zörögjünk) – a medvéket ez általában elriasztja , csakúgy, mint a (tábor)tűz. Sose tároljatok-hagyjatok a sátoron kívül ételeket (a macik szeretnek lopni, emlékezzünk Maci Lacira) . A medvék ezentúl kíváncsiak is : a szemetet széttúrják, a hátizsákokat széttépik , az ’idegenek’ (az emberek) mozgását kémlelik.
Ha medvét látunk, akár messziről is, legyünk fokozottan óvatosak. Semmiképpen se próbáljuk megközelíteni, pl. lefényképezni (neadjisten, ’szelfizés’) céljából, és ne próbáljuk meg lekenyerezni étel-kínálgatással (a mézet kínáló kezet is le tudják tépni). Próbáljunk ’jó’ szélirányba állni (hogy a szél a medve felől fújjon, ne tőlünk őfeléje, mert finom szaglásával képes messziről is azonosítani lehetséges prédát). Igyekezzünk elriasztani zajjal (síppal-dobbal, nádi hegedűvel…), fénnyel (tűz, elemlámpák), önmagunk termetének ’fölnagyításával’ (álljunk dombra, fejünk fölött lengessük a hátizsákot, a túrabotunkat – de semmiképpen se fáról tegyük ezt: ő ügyesebben és gyorsabban mászik fára). Ha van valamilyen fegyverünk (akár csak riasztó is), lőjünk a levegőbe (pl. rakétát). Egy igazi fegyver persze jobb, de a nem-vadász kirándulóknál ez ritkán akad…

Ha közelről látjuk a medvét (azaz: szembetalálkozunk vele), akkor is próbáljunk nyugodtan viselkedni. Mindenképpen kerüljük a ’ szemkontaktust’, ha a medve szemébe nézünk, azt nem kacérkodásnak veszi, hanem támadásra készülődésnek… Tegyünk óvatosan magunk és a medve közé egy nagyobb tárgyat ha van: biciklit, hálózsákot, hátizsákot). Óvatosan és lassan ’faroljunk’ ki a közelségből (sosem nézve a medve szemébe; sosem fordítva hátat az állatnak). Ha sikerül jó távolra elhátrálni, elkezdhettek szaladni – ha van hegy, domb: mindig fölfelé (a medve hegynek föl nem szeret üldözni). De ne feledjük: sík terepen a medve gyorsabb ! (… hegyen is…)

Ha nekilódul: akár 50 km/óra sebességet is elérhet ! (Egy olimpikon talán képes arra, hogy 32 km/órás sebességgel repesszen (a 100 méteres síkfutás világcsúcsát tartó  jamaicai futó átlagsebessége a teljes távon 37,58 km/óra volt…), de a hétköznapi halandók – főként hosszabb távon – ennek a harmadát sem érik el. A medve pedig bele tud lendülni a féltonnájával… (Akadt már puskavégre egytonnás Kodiak barnamedve is – az USA-ban, Alaszkában. S a két-három méteres álló magasságuk sem semmi…) A találkozásnál nagyon-nagyon óvatosnak kell lenni, ha medvemama jön a bocsával (bocsaival) vagy medvepapa – szájában a friss zsákmányával. Ilyenkor vagy ne mozduljunk, vagy rükverceljünk nagyon lassan (a medve bármilyen ’gyanús’ mozdulatot támadásként értékel)… És ők az erősebbek !

*

Dobogókői vagy akár mátrai kiránduláshoz a fentiek nem sokat segítenek, de a Kárpátokban esetleg. Jobb persze a békesség: inkább ne akarjunk medvék közelébe kerülni !

Ha kíváncsiak vagyunk , menjünk inkább állatkertbe ! Vagy szerezzünk be plüssmacit…