Hadnagy József: Nosztalgia
Mi van, mi ütött belém? Éjfélkor
legnagyobb gondom, hogy van-e kávé.
Agyamban lámpák gyúlnak, s pillérsor
között négy betű ver, pulzál: CAFÉ.
Fölismerem: a hely, ahol boldog
voltam – örök emlék, amíg élek –
hét kerek napig, azóta porlok,
ráncosodom, mint egy vén fakéreg.
Sétálok föl és alá, kávézom,
párizsi képek pörögnek bennem,
szívem fölsajog, kedves fájdalom:
ott várt mindig a CAFÉ-val szemben.
Pipacs lebben a nevető szájon:
Un bisou chaud, s’il te plaît, sans glaçons…*
*Egy forró csókot kérek, jégkocka nélkül…
2022.01.27.
2022. február 24. 07:56
Hangulatos vers
2022. február 24. 13:37
Gratula!
2022. február 24. 15:14
Köszönöm, Demeter Mária és Albert-Lőrincz Márton.