Immár negyedszerre tüntetik ki az érdemesnek ítélteket a Rózsavölgyi Szalonban.

Radnóti Zsuzsa Kossuth-díjas dramaturg – Örkény István özvegye, életművének gondozója – Kortárs Magyar Dráma-díjat alapított, amelyet először 2019-ben ítéltek oda. Radnóti Zsuzsa és a díjat odaítélő „Alapítvány a kortárs magyar drámákért” kuratóriuma: Csizmadia Tibor, Lőkös Ildikó, Nánay István, Németh Gábor.

„Pontosan 55 éve, ezen a napon, február 24-én, 1967-ben volt a Tóték ősbemutatója a Thália Színházban Kazimir Károly rendezésében. Ezzel a premierrel indult el Örkény István drámaírói és színpadi sikereinek több mint egy évtizedes nagy korszaka. Az ősbemutató főszereplői voltak: Latinovits Zoltán, Dajka Margit, Nagy Attila, Hacser Józsa. Parti Nagy Lajost mondta a Tótékról: »Egyfajta nemzedékeken átívelő közös tudást tartalmaz.« Ezt a közös tudást keressük minden évben kurátortársaimmal együtt döntéshozatalaink alkalmával a legújabban született kortárs drámáinkban.”

Radnóti Zsuzsa így fogalmaz a díjról:

„Amikor átvettem a Kossuth-díjat, már akkor bejelentettem, hogy a díjjal járó juttatásból alapítványt hozok létre annak kapcsán, amely a fél évszázados munkámat végigkísérte: olyan kortárs drámákat, színpadi írásműveket díjazunk, amelyek közéleti tartalmúak, kritikus hangvételűek; tehát történelmi múltunk eddig kibeszéletlen, fájdalmas eseményeiről beszélnek. Vagy olyanok, amelyek kendőzetlenül szólnak a minket körülvevő jelenkori magyar valóságról, és képesek arra, hogy fontos és érzékeny társadalmi jelenségeket fogalmazzanak meg a nagy nyilvánosság erőterében.

Széttöredezett a világ, nem lep meg, hogy mozaikokból áll össze a színházirodalom is. Sokszor megesik, hogy társulatok hoznak létre előadásszövegeket, és színdarab lesz belőlük aktuális társadalmi hatással. Az alapítvánnyal az volt a célom, hogy olyan darabokat – íróikat, létrehozóikat – támogassak, amelyek jelenre ható társadalmi, történelmi folyamatokat tudnak megfogalmazni, felszínre hozni. Olykor megijeszt, hogy a rendezői fantázia, a látvány előtérbe kerül, és háttérbe szorítja a szöveget. Ez egy érzékeny egyensúly, mondom én, aki dramaturgként két oldalon állok egyszerre, a rendezőén és az íróén is. Nagyon szeretném, ha ez a díj egy jelzés is lenne arra, hogy a színpadon ne vesszen el a szöveg értelmező primátusa.

Örkény István szelleme nagyon is inspirálta a díjalapítást, a döntéshozatalt. Kurátortársaim – Csizmadia Tibor, Lőkös Ildikó, Nánay István, Németh Gábor – vetették föl, hogy az ő szellemiségének mégis valamilyen módon jelen kell lennie. 1967. február 24-én volt a Tóték ősbemutatója a Thália Színházban Kazimir Károly rendezésében. Ezzel a premierrel indult el Örkény István drámaírói és színpadi sikereinek több mint egy évtizedes nagy korszaka. Az ősbemutató főszereplői voltak: Latinovits Zoltán, Dajka Margit, Nagy Attila, Hacser Józsa. Parti Nagy Lajos mondta a Tótékról: »Egyfajta nemzedékeken átívelő közös tudást tartalmaz.« Ezt a közös tudást keressük minden évben kurátortársaimmal együtt döntéshozatalaink alkalmával a legújabban született kortárs drámáinkban.”

A Kortárs Magyar Dráma-díj átadásának időpontja Örkény István Tóték ősbemutatójának napjára, 1967. február 24-ére emlékeztet.

Először, 2019-ben az Egy piaci nap színpadi szövegének alkotói – Mohácsi János, Mohácsi István, Závada Pál -, illetve Kelemen Kristóf a Megfigyelők című darabjáért vehették át a díjat. 2020-ban Székely Csaba, Schwechtje Mihály, valamint Török-Illyés Orsolya és Hajdu Szabolcs egy-egy művét ismerte el a díjjal a szakmai kuratórium. 2021-ben Spiró György a Sajnálatos események című drámakötetéért, illetve Garaczi László a Veszteg című karanténdrámájáért kapta a díjat.

A KORTÁRS MAGYAR DRÁMA-DÍJAT 2022-ben

Márton László a Bátor Csikó című drámakötetéért, (Pesti Kalligram Kiadó, 2021)

Barabás Olga és Sebestyén Aba, Bódi Attila: Lázadni veletek akartam című regényének

színpadi adaptációjáért, valamint

a Katona József Színház, Dömötör András és Bíró Bence a Káli holtakért c. előadásával érdemelték ki.


Márton László huszonhét év elteltével három színművet ad közre új drámakötetében, melynek utószavában magyarázatot is ad a hosszú szünetre: a színművek alapjául szolgáló ötletek régóta érlelődtek, ám idő kellett hozzá, hogy a szó dramaturgiai és drámapoétikai értelmében éretté váljanak.

A Démosthenés, avagy az athéni állam bukása című darabban a szerző a régi drámaírók módszerét követte: a hozzáférhető antik források alapján ad korrajzot a „harminc zsarnok” rémuralma és a makedón elnyomás közötti Athénról, a restaurált demokrácia rövid időszakáról, a hajmeresztő vagy vérlázító közügyekről. A jó szándékú, de egyre elszigeteltebb politikus portréja is ekképp áll elénk, aki az életére törő szélsőségesek elől végül az öngyilkosságba menekült.

A címadó – gyerekekhez és felnőttekhez egyaránt szóló – mesejáték, a Bátor Csikó egy közismert Grimm-mese színpadi továbbgondolása: a címszereplő kisfiú világgá megy, hogy megtanuljon félni. A cselekmény kibomlásával egyre fontosabb színpadi funkciót kap a kérdés: mitől is kell félnünk? Mi a bátorság lényege egy olyan világban, ahol a leghétköznapibb helyzetekben lehet bármelyikünknek nyomós oka a félelemre?

A római hullazsinat ismét csak valóságos történelmi eseményeket dolgoz föl: Formosus pápa holttestének kihantolását, koncepciós perben való elmarasztalását, majd a holttest (!) kivégzését, illetve Theodora és Marozia pornokráciának, azaz „ringyóuralomnak” nevezett országlását. Fikciós elemekkel átszőtt színművével Márton László a magyar irodalom +emberiségdrámáinak” vonulatához kapcsolódik, leleményes megoldásokkal újítva meg Madách Imre vagy éppen Weöres Sándor örökségét.



Bódi Attila: Lázadni veletek akartam c. regénye A Ceaușescu-diktatúra utolsó heteibe visz el minket. A történetet Barabás Olga alkalmazta színpadra és Sebestyén Aba rendezésében játsszák a marosvásárhelyi Yorick Stúdióban. Az Erdélyi Magyar Televízió a Kultúrcsepp 2021. december 16-i műsorában mutatták be.

Az előadásról a színészek, a rendező, a dramaturg az alábbi linken mesélnek:

https://www.youtube.com/watch?v=fGozqpa5_lA


A Káli holtak a Katona József Színház előadásában tavaly került színre.

Térey János regénye alapján írta: Dömötör András és Bíró Bence

Zombiapokalipszis készül a Káli-medencében. A régen eltűnt falvak egykori lakói a temetőkből kikelve elözönlik a festői tájat, betörnek az újvonalas gasztropanziókba és biofarmokra: egész nyáron forog a Káli holtak című új magyar sorozat a fiatal sztárszínész, Csáky Alex főszereplésével. Akinek aztán a Füst Milán Színház római vendégjátékán a kificamodott időt kell helyre tolnia, mint a trianoni Hamletként elhíresült előadás címszereplője. Majd indul az évad, kezdődnek az új próbák – „mindig az a kurva rohanás”. Alex pedig harapja az életet, a szerepeket, a sikereket, egyre magasabbra szalad, mígnem a csúcson beleszédül az őt figyelő mélységbe.

„Egyszer csak megint ott a fenyegető mélység balról, a szélfútta Keleményes-sziklára lépek. Beleborzongtam, mire fölfogtam, milyen erő tombolhatott itt. Látni vélem a lávaszökőkutak zubogását, hallani az ágak reccsenését, a földbe csapódó kövek robaját; közben perzsel az eszelős hőség. Vagy ötmillió éve. Ember még sehol. Aztán az egész völgyet beborítja a füstölgő törmelékár. Ilyen szeretnék lenni. Ilyen perzselő és ellenállhatatlanul előretörő. És ilyen nyomot kéne hagynom. Beépülni. Rejtőzni, és úgy kerülni egyszerre csak legelőre.”

Térey János egy nyaralás alkalmával a Káli-medencében beleütközött a Fear The Walking Dead című sorozat óriásplakátjába. Ebből és POSzT-válogatói élményeiből indult ki utolsó regényében.

https://katonajozsefszinhaz.hu/43201-kali-holtak

A díjazottakat Forgách András, Németh Gábor, Székely Csaba méltatták.

Fotó: Szkárossy Zsuzsa

(Szerk. Nászta Katalin)