(Az Ecsedi Erzsébet-interjú befejező része) • Sok öregasszonyt alakítottál, alkatodnál fogva. A rendező azt mondja, ó, ezt már úgyis tudja, adjuk oda neki… -nevetünk. – Ebben a szerepben, Az ügynök halálában, viszont kivirágoztál, mint nő. Milyen érzés volt? Nem volt új? Mintha megfürödtél volna benne. • Igen, jó érzés volt, hogy szárnyalhattam benne egy kicsit.

(Folytatjuk az Ecsedi Erzsébet színésznővel készült beszélgetésünket) • Példaértékű színésznő vagy számomra, ha leseper a sors a pályáról, nem hagyod abba, ragaszkodsz ehhez a hivatáshoz. Nagyon nehéz volt az életed, ahogy én láttam. Biztos nem láttam eleget. Egyedül maradtál, a párod meghalt… • Hát, nem volt egyszerű. • Emlékszem, kiköltöztetek egy birtokra.

Van nekünk egy nagyon közeli, nagyon egyszerű, nagyon belevaló színésznőnk, aki messziről indult, mélyről kezdte, minden akadályt sikerrel vett, igazi túlélő típus. Már nem találkoztunk kolléganőként a színpadon – ilyen ez a pálya. Az egyik jön, a másik megy. Ki hogy éli túl ezeket, és hogyan építi be később az életébe – emberfüggő. Ecsedi Erzsébet, […]

A Hargita Népében lezárult a székely többségű Hargita megye és intézményei létrehozása fél évszázados évfordulójára indított emlékező cikksorozat. A lap keddi, 2018.március 27-i számában látott napvilágot az az interjú, melyet a sorozat gondozója, Daczó Katalin készített Novák Csaba Zoltán történész-szenátorral, a korszak alapos ismerőjével. Beszélgetésükből idézünk jellemző részleteket. – Hogyan kezdődött az ország 1968-as közigazgatási […]

Földes László beszélget Hervay Gizellával és Ana Blandianaval (1970) / TVR1 Hervay Gizella: Átalvető A csíkos átalvető lecsusszan a salakra.

2016. május 15-én Csíkszereda főterén ünnepélyes külsőségek között leplezték le, szentelték meg azt a Márton Áron szoborkompozíciót, mely nem csupán a jelennek, hanem a jövőnek készült. Néhány napra rá, hadd tekintsünk vissza a múltba, pontosabban a közelmúltba, ismerkedjünk meg az alkotó munka folyamatával. Sárpátki Zoltán szobrászművész milyen időponthoz köti a kezdetet?

Válaszol Stegbauer Tibor Kérdez Gergely Tamás 1. Olvasom, hogy Bükszádon már a szél sebességét is mérik. Abiza nagyot fejlődött az ország az elmúlt harminc évben… Hatalmasat nőtt országom nemzetközi megítélése, miután a Fekete-tenger rettegett kalózaivá nőttük ki magunkat egy Basescu nevű kapitány jóvoltából, mert ha nem kerüli meg a Duna az egész dobrudzsai lekopott hegyeket, […]

Születésnapi beszélgetés a 60 éves Molnos Ferenc költővel, festőművésszel – Egyik vallomásodban írod: a toll és az ecset váltakozva tolakodik ujjaid közé, és ezek vezetnek el a szédítően szép kalandokba. Most is érzed ezt a „tolakodást”? – 2005-ben írtam ezeket a sorokat: Egész életem a székely Sóvidékhez kötődik. Korondon születtem és cseperedtem emberré, azóta pedig […]

Interjú Csikós Ibolya műfordítóval Meséljen magáról, mivel foglalkozik, mikor épp nem fordít? Csikós Ibolya: Hogy mivel foglalkozom, mikor nem fordítok? Az igazság az, hogy a fordítás hatalmába kerített, mint a drog, következményeként minden más háttérbe szorul. Mivel négy évtizeden át külföldön éltem, hatalmas hiányosságaim vannak a magyar irodalom és költészet terén.

Beszélgetés Balogh Tamással, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház örökös tagjával Előzmények: 1. rész – A régi királyi televízió épülete mögötti Parabola presszóban ültünk le Ascher Tamással. Szimpatikus volt a fiú. Javasoltam, lemennék Kaposvárra, megnéznék egy-két előadást és úgy adok választ. Így is lett, akkor ment a Konyha c. előadásuk, amit Gazdag Gyula és Zsámbéki jegyeztek […]

Válaszol Stegbauer Tibor Kérdez Gergely Tamás Olvasom, hogy Románia egyre inkább halad egy bizonyos irányba – mármint ami az egészségügyet illeti. Még Albániát is lekörözték. Kérdem én, miért hagyják ezt azok a huncut albánok? Azért, mert az albánok intelligensek, s odafigyelnek az emberre. Csak rá kell nézni a bunkerek lőréseire, mind a tenger felé néznek, […]

Beszélgetés Balogh Tamással, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház örökös tagjával Idén januárban került bemutatásra Zalaegerszegen a Caligula helytartója című Székely János darab. Ez adta beszélgetésünk apropóját. Balogh Tamás számos szép szerepet, feladatot oldott meg pályája során, amiből a zalaegerszegi időszakot kísérhettem figyelemmel. Beszélgetésünk viszont főleg arról szólt, hogyan boldogulhatott az ember, aki 1944-ben született Magyarországon, […]

Beszélgetés Kovács Emil Lajossal Vannak metszéspontjai a monumentalitásnak és az anyagtalan repülésnek: megrendülés, végtelen utazás és rejtett öröm, amelyet a szellem misztikája közvetít, és olykor láthatóvá válik az érzékek számára is. Többdimenziós történetek és többsíkú látomások gyűrűznek be. A kép előtti egyidejűség megnyitja az utat a végtelenbe. Kovács Emil Lajos világa folyamatosan alakuló univerzum, a […]

Január 25-én Csíkszeredában járt Zsidó Ferenc író, az eirodalom.ro portál főszerkesztője az E-MIL fiatal írócsapatával együtt, akik az erdélyi írószervezet idei Farsangi felolvasások elnevezésű rendezvényén két helyszínen is megmutatták magukat és írásművészetük sajátosságait – délben a Márton Áron Gimnáziumban, este pedig a Székelyföld folyóirat szerkesztőségében. A társaságukban eltöltött sűrű hatvan perc elegendő volt arra, hogy a beszélgetést […]

Az elmúlt napokban a Hargita Népe megszólaltatta a honlapunkról jól ismert Berecz Edgárt, Székelyudvarhelyen élő világvándort, aki több utazásáról számolt már be a nagyközönségnek. Japán, Közel- és Közép-kelet, Nyugat-Európa – csak néhány helyszín, ahol megfordult, élettapasztalatot gyűjtött, alulnézetből kóstolt bele távoli embertársaink életmódjába. Ezért érdemes odafigyelni mindarra, ahogyan a jelenlegi európai helyzetről vélekedik.

Az immár csak egykori Népszabadság általában komoly újságnak számított. Erre rácáfolandó került sor év végente a legnagyobb példányszámú politikai napilap humorforrásainak a megnyitására. A külföldi tudósítók – mint az alábbi sorok szerzője is – állomáshelyükről igyekeztek hozzájárulni a lap egyhangú mivoltának cáfolásához, de legalábbis árnyalásához. A mellékelt cikk az újság 1994. szilveszteri számában jelent meg, […]

Nem szerette az üresjáratokat Négy esztendeje, 2014. január 5-én hunyt el Kinde Annamária költő, újságíró, akinek költészetéről Demeter Zsuzsa, a Helikon folyóirat szerkesztője írt könyvet Szandra May a hóhullásban címmel. A Kolozsvárott élő irodalomkritikussal Szűcs László beszélgetett. (az ERport.ro nyomán)

A „22” folyóirat interjúja László-Herbert Márkkal   2008-ban jelent meg a Pallas-Akadémia könyvkiadónál És mit mondanak a dokumentumok a király lemond(at)ásáról. Végjáték I. Mihály román király körül amerikai, brit és francia dokumentumok tükrében című kommentált dokumentumgyűjteménye, amely 2010-ben román nyelven is napvilágot látott, a Humanitas kiadó gondozásában. Ez év december 12-én Sabina Fati interjút készített […]

„Sosem tudtam nem átélni a szerepet” Fütyü… – kollégáitól csak így hallottam emlegetni. Illett is rá. Rengeteg komikus szerepet játszott, kicsalogatva a nézőből az ellenállhatatlan nevetést. Ezt a fajta színészt mindenki szereti. Jópofa, kedves, bő humorú, kicsit könnyelmű embernek tartják, akivel kellemesen eltöltheti az ember az időt – képzeli el az egyszerű néző. Ilyennek hat […]

„Véletlenül” a pályán – Kérlek szépen a pályára teljesen véletlenül kerültem – kezdi Tóth Tamás, akivel egészen véletlenül ismerkedtem meg, mikor a főiskolára felvételiztem; a vásárhelyi repülőtéren találkoztunk, épp akkor nevezték ki igazgatónak a marosvásárhelyi színházhoz. Majd két év múlva leváltották. Sokszor láttam színpadon. Egyik leggyakrabban vendégszereplő színészünk is. Miután találtunk egy félig üres öltözőt […]

Mi tartozik a színészi munkához Talán ötödikes diákok lehettünk, amikor osztályunkban járt: egyfelvonásos darab színpadra állításában segédkezett. Nem felelt meg akkori várakozásainknak. Túl szigorú volt, túl tanáros. Komolyan vette a dolgát. Féltem is a vele való találkozástól, hogy nem tud feloldódni köztünk a kor-, ízlés-, szemléletbeli távolság. Úgy élt bennem, amíg újra nem találkoztunk, mint […]

Ez csak a kezdet (volt) Kis törékeny alkatú, göndör hajú lány. Senki nem gondolná róla, hogy már rendező. A szatmári társulat újdonsült tagja. Eddig Peter Hacks Amphytrionját és Moliere Tudós nők-jét rendezte. Készül Shakespeare Troilus és Cressidájára. Halk szavú, kedves teremtés. – Miként szeretted meg a színházat? – Nem vettem észre, csak megszerettem. Itt nőttem […]

A színházi deszka szentsége Egy félreértés miatt elkerültük egymást az első nap. Ő azt hitte, a színházban leszek, én azt hittem, telefonálnom kell neki, a telefon viszont nem kapcsolt. Így maradt szatmári tartózkodásom utolsó napjára a beszélgetés. Ezt is sietve kellett megejtenünk, mert Szatmáron fegyelmezett színészgárda működik, akik próbáról soha nem késnek. Az emeleti színházi […]

A bukaresti Adevărul interjúja Bartis Attilával Az adevarul.ro portálon elérhető az az interjú, melyet a lap riportere (Lavinia Bălulescu) készített a 49 éves Bartis Attila íróval. Az alkalom: az író Vége című regényének októberi megjelenése román nyelven („Sfârşitul“, Polirom kiadó).

„Feltérképezni a második darabot, ami az első mögött van” – Színész voltál. Miért lettél rendező? – 13-14 éves koromban halálosan megszerettem ezt a pályát. 13 évesen szavaltam Petőfi A nép nevében című versét. Zoltán Ildikó, a magyar tanárnőm keltette fel az érdeklődésem. Azóta is a legnagyobb szeretettel gondolok rá. A színi itt volt velünk egy […]