A csapda Az egér nyáron tévedt be a Berci bátyó házába. Azonnal rágcsálnivaló után nézett. Kifürkészte, merre a kamra, s nagy rössel átfúrta a padló mellett a vályogfalat. De a kamrában csak ilyesmik voltak: hagymakoszorú, krumpli, murok, petrezselyem… Se dió, se szalonna, se kolbász… Kész nyomor. Másik alagutat készített, hátha annak a végén nagyobb szerencse […]

Ma reggel megálltam a konyhai asztal előtt, néztem azt a gyönyörű, arasznyi őszt, amit az otthoni világból hozott testvérem, Károly. A sötét, meggyvörös tálba az érett, illatos szőlő közé sárga leveleket rakott, látszólag hanyag mozdulattal, mintha evvel nem lett volna semmi célja. Márpedig volt.

Kétnapos aszfalt van Kányádiék háza előtt s a ház egy nevenincs utcában. De az legalább főút! Itt fent a hegyen mindent Hargitafürdőnek, még egyszerűbben csak fürdőnek mondanak, de már kijegecesedett egy-egy viszonyítási pont. Az egészen új épületek utcája az Új utca, mert minden magát magyarázza, nemde? Aztán Simon felé megyünk. A triatlonos Tófalvi Évának az […]

(Imreh Albert képei nyomán) Az erdélyi Papolc a híres Zágon községnek egyik kis, eldugott faluja, bár egy futamodásra van a hajdan neves, de ma is ismert székely fürdőhelytől, Kovásznától. Zágon: Mikes Kelemen szülőhelye, ahonnan aztán az élet ura és parancsolója, II. Rákóczi Ferenc fejedelem oldalán Rodostóba vetette. No de Papolc – az csak Papolc marad…