Edith Södergran: Gyermekkorom fái
Gyermekkorom fái, füvek közül magasra törők,
fejcsóválva kérdik: mi lett belőled?
Nyílt szemrehányás oszlopsoruk: méltatlan, mit sétálgatsz közöttünk!
Gyermek vagy, mindentudó is volnál,
betegséged béklyói miért tartanak hát fogva?
Emberi lénnyé váltál, mi förtelmes, idegen.
Míg gyermek voltál, velünk hosszasan társalogtál,
tekinteted bölcsességet sugárzott.
Életed rejtélyét most ím megoldjuk:
a titkok nyitja a málnás fűszálai között.
Szunnyadó lény, megkoppantjuk homlokod,
álmodból felrázunk, te holt.
(1922. június)
Angolból fordította: Boda Edit
Boda Edit egy, a Káféban korábban közölt Södergran-fordítása