(Adalék a Kecskerímek honfoglalása c. rövid esszémhez – lásd itt)

A kecskerímekről olvasható szakirodalom mindössze néhány mondatos, és azok a meghatározások is, amelyek megbízhatóbbaknak tekinthetők, ellentmondanak egymásnak, és –szerintem – egy fontos ismertető elem hiányzik belőlük, még azokból a meghatározásokból is, melyek a legtökéletesebb, legelfogadhatóbb kecskerímekkel szemléltetnek. Már ezzel a megjegyzéssel is ( „legtökéletesebb, legelfogadhatóbb”) azt szeretném sejtetni, hogy a kecskerímeknek több típusa létezik, és ez váltja ki részben azt a vitát, melyben én is szeretnék részt venni. Nyissuk ki a legmegbízhatóbb forráshelyet, a Világirodalmi Lexikon VI. kötetét a 144. oldalon (Akadémiai Kiadó. Budapest, 1979), ahol Hoványi János rendkívül szegényes, néhány soros szócikkében, mely mindössze Vargha Balázs Játékkoktél (1967) c. könyvét használja forrásként, a következők olvashatók:

„kecskerím: hangzók keresztező cseréjével létrehozott rímpár. Típusai(Vargha B. nyomán):

1. a két szóból álló elemi kecskerím (pl. aktot – oktat)

2. a több szóból álló összetett kecskerím ( pl. halbarátok – ugorjon a balha rátok)

3. a szóbelseji kecskerímek ( pl. Kosztolányi D. Csacska rímeiből):

„A bankra rátenyereltem

s magam telenyertem.”

E szakmai meghatározás szerint, amit az első szemléltető példa is igazol, a magánhangzók cseréjével (aktot-oktat) is kecskerímet írhatunk!!! (Megjegyzi a szakirodalom, hogy egy ritkább esetről beszélhetünk). A második szemléltető példában (halbarátok – balha rátok) a „rátok” tiszta rímvégződés fedezhető föl, és megtalálható a halba- balha szavakban a mássalhangzócsere is. A harmadik szemléltető példában, mely 8/6-os ritmusképletű, azonos szófajú értéktelenebb rímben, az utolsó szótag szintén a tiszta rímet juttatja eszünkbe, és ahogy a fenti idézet is mondja, megtalálhatók a szavak belsejében az azonos mássalhangzók helycseréje, ám az utolsó négy azonos magánhangzó az asszonáncos gazdagrímre emlékeztet. (A gazdag rím meghatározó követelménye az, hogy a rímhívóban és a felelő(válasz) rímben három vagy ennél több magánhangzónak azonosnak kell lennie). Ugyancsak Kosztolányi Csacska rímei közül idézzük a következő szemléltető példákat:

a) A parlament

falra ment.

b) Volt rajta egy rémes zergekabát,

És evett egy krémes kergezabát.

c) Bármennyi embert ölök rakásra,

Nem teszek szert egy öröklakásra.

Észlelhető, hogy mindhárom esetben az utolsó szótag ( szótagok) tisztarímet alkot. Az (a) jelzésű (ritmushibás) szemléltető példában az első két szótagnál figyelhető meg a mássalhangzócsere. Szabályosabb lett volna a megoldás, ha az rl mássalhangzók az utolsó szótagnál cserélnék a sorrendet (lr-re). Ennél tökéletesebb – az egyik szabály szerint!- Kovács András Ferenc Per amorem dei c. költeményében a szövegítsen – öreg isten kecskerím (ts-st). Viszont – ismereteim szerint – ezek a kecskerímek a legritkábbak. A b) szemléltető példa zerge –kerge kecskerím szavak részei nem tekinthetők szabályos kecskerím példáknak. A egy rémes – egy krémes szavak szótagjainak tisztarímes minősége megnyújtja a rímelő szavak szótagszámát, és egy 3/7-es ritmusképletet alakít ki. Hasonló 3/7-es ritmusképletű sor kecskerímeiről beszélhetünk a c) szemléltető példa esetében is (embert ölök rakásra – szert egy öröklakásra). Megfigyelhető, hogy a kecskerímek olyan (négy-öt- hét- hat … szótagú gazdag rímek, melyeknek az utolsó egy vagy két szótagja tiszta rím, az előtte levőek asszonáncszerűek lehetnek, és igazodniuk kell ezeknek a „gazdag rímeknek”(!) a ritmusképlet betartásához.

Most pedig figyeljük meg az Édes anyanyelvünk c. folyóiratban (2005.5.sz. 19.o.) található meghatározást! A kecskerím „játékos rím, melyben a rímszók kezdő mássalhangzói egymással helyet cserélnek. (A folyóirat a Fogalomtárból idézte a meghatározást).

És olvassunk el a hozzá csatolt, tökéletesnek minősíthető szemléltető példák, kecskerímes epigrammák közül néhányat!
Kissé durva szemrehányás a péknének címezve

Amíg férjed liszttel tököl,
addig te egy tiszttel lököl?

Feledékeny borász

A bort szépen lefejtette,
s mindjárt el is felejtette.

Feldühödött énekesmadár támadt egy pedagógusra

Tanári képet
kanári tépett.

Az ilyen típusú kecskerímet tökéletesnek nevezhetjük, ha csak a kezdő mássalhangzók cseréjét kérjük számon, viszont ezek a szemléltető példák is azt bizonyítják, hogy a tiszta rímvégződések nem mellőzhetők, a magánhangzóknak, melyek lehetnek négyen-öten vagy még ennél is többen, ahogy KAF Per amorem dei versében is olvashattuk, azonosaknak kell lenniük. Az eddigi példák azt is bizonyították, hogy a ritmusszakasz szintén meghatározó eleme a kecskerímnek (kecskerímek – kecske rí: mek ).

Várady Szabolcstól a Magyar Narancs ( 2004. május 27. XVI. évf. 22. sz.) folyóiratban azt olvashatjuk, hogy Szepesi Erika és Szerdahelyi István akadémikus egy húron pendül a kecskerím meghatározásakor, „megbolondított” tiszta rímnek nevezik, „minden hangja megegyezik, csak vagy a magán-, vagy a mássalhangzói (többnyire azért inkább a mássalhangzói) rímelés közben helyet cserélnek”. Szemléltető példát Vas Istvántól idéznek („Fõvárosunk légtere / bűzzel-gázzal rég tele.”)

Összesen tizenkét meghatározást sikerült fölfedeznem, melyek részben hasonlóak vagy azonosak és a szemléltető példák is, de vannak közöttük olyanok, amelyek másképp gondolkoztatnak, ismereteim szerint arra figyelmeztetnek, hogy a kecskerímeknek több típusa létezik. Egy ilyen meghatározás olvasható a Világirodalmi lexikon ( Akadémiai Kiadó. Budapest, 1994) VIII. kötet kötetének 335. oldalán. „A neoretorika szerint transzmutációs metaplazmus a kecskerím…verstani értelemben a szavak hangalakjának olyan átalakításai, amelyek a verselés számára fontosak vagy éppen nélkülözhetetlen könnyítések, amelyek azonban a megértést csak kis mértékben vagy egyáltalán nem nehezítik. Ezek minden verselési rendszerben gyakoriak és megengedettek…”

Saját összegezésem, értelmezésem és szemléltető példáim szerint a kecskerím nélkülözhetetlen meghatározó elemei a következők:

1. a kecskerím tiszta rímmel vagy „megbolondított” tiszta rímmel végződik,
2. a legtökéletesebb ritmustényező, ritmusszakaszokat alkot,
3. magánhangzói – ha több szóból is áll – azonosak.

Egy újabb meghatározásnak a fenti megállapításokat is figyelembe kell vennie.

A kecskerím hangulatkeltő, vidám, mosolyogtató, játékos rím, melynek típusaival nem foglalkozott érdemlegesen a szakirodalom. A fenti megfigyelések alapján Kovács András Ferenc Per amorem dei csodálatos költeményének félsoros, komplex rímei egyúttal a legszebb kecskerímek közé tartoznak, és már csak azért is figyelemre méltóak, mert nem két, hanem tizenhat sorban a kecskerímek vidám hangulatát komollyá változtatta.

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ