HADAK ÚTJÁN / AZ OLT PARTJÁTÓL A PIAVÉIG (2)

(Részletek)

Hunyad megye egyike az ország legérdekesebb vidékeinek. Gyönyörűen termő mezői és fenséges erdőségei vannak, melyet megkoronáz a büszke Retyezát. Királyi vadak, karcsú zergék járják a havasokat. A zsilvölgyi bányák pedig nagy kincseket rejtenek.
Hunyadban a menekültek merészen hirdetik, hogy a határon már a betörés előtt bizonyos jelekből tudni lehetett, hogy baj lesz. De a hivatalos körök újra meg újra megnyugtatták a népet. E miatt a szerencsétlenség olyan elemi erővel szakadt a petrozsényiekre, hogy súlyos sebesülések, sőt haláleset is fordult elő menekülés közben.
Onnan a vasvárból magam is megrendülve láttam a Petrozsény felől érkező szerencsétleneket. A bányász zászlóaljak hősiesen vették fel a harcot, míg a katonaság segítségükre sietett. Hunyad megyében 429 község van. Ebből hivatalosan kiürítették a petrozsényi, puji, hátszegi, vajdahunyadi járást. A dévai és marosilyeinek pedig a Maros balparti részét. A megye székhelyét, Dévát nem érte el az ellenség. A közigazgatás nem akadt fel teljesen.
Minden vidéknek megvan a maga legendás alakja. Hunyadban Maderspach Viktor földbirtokos cselekedeteiről beszélnek. A család kastélya ott áll a szurdoki szorosban. Éppen vendégsereg van a kastélyban, mikor fegyverropogás riasztja szét a vacsorázókat. A Maderspachok története tovább fog élni a nép lelkében. A 48-ban megvesszőzött Maderspach úrnőt még senki se felejtette el.
Hunyadban történelmi emlék nem esett áldozatul. Csupán a bányát rontották össze hozzáértő szaktudással.
Meglepetve hallok eseteket, hogy a Petrozsény vidéki oláhság félt legjobban a feléjük közeledő oláh seregtől, de ők voltak az árulók is.
Déva az erdélyi vasútvonalak ütőere. Ott vonult át a menekülő lakosság és az érkező katonaság. Falkenhaynról nagy szerettel beszélnek, hogy mindentől félrevonulva, éjjel-nappal dolgozott.
Jelen vagyok Déván, mikor egyik hivatalban a ládákba rejtett iratokat örvendező arccal csomagolják ki a tisztviselők.
Magdó István polg. iskolai igazgató gyalog, a hegyeken át, elindult felkutatni az iskolára vonatkozó iratokat.
A tanítóképző intézetben a németek Vöröskereszt kórháza rendezkedett be néhány száz ággyal. Az intézet növendékei Barabás Endre igazgatóval, a budapesti I. ker. tanítóképzőben voltak beszállásolva.
A felbolygatott kis városban én magam dr. Kis Dénes királyi ügyész és édesanyja vendégszeretetét élvezem.
A nép legjobban nélkülözi a petróleumot.
Egy öl fa ára 48 kor. és egy hónapra két méter fa van engedélyezve családonként.
Csulay Lajos alispán érdekes rendeletet ad ki, hogy ha az elmenekült városi lakosság javaiban kár történik, azt pótadóban rójja ki az otthon maradottakra.
Félve suttognak arról, hogy Petrozsényben egy katonánk éppen szabadságon volt otthon. Hogy rá ne ismerjenek, civil ruhát öltött. Az ellenség Petrozsény piacán lelőtte. A nép térden állva nézte és sírját virággal borította.
Gyönyörű fekvése van Dévának. Fenn a hegyen a régi vár. Kőmíves Kelemenné vére belekeverve, így mondja a székely ballada.
A hegy alatt áll a híres Bethlen-kastély és a régi római emlékek. Tovább utazom. De még egyszer visszanézek a vár falára. Az én nevemet is felírta oda valamikor egy muzsikus, szerelmes diák.

Vajjon el tudják-e képzelni, micsoda keserves vergődéssel utazom tovább? A katonavonatok szakadatlanul jönnek-mennek. Itt énekelnek, ott jajgatnak. És emberek mind, akik most a történelmet csinálják. A menekültek már vánszorognak hazafelé, lerongyolódva, mindenükből kifosztva. A vonatok korom sötétek. A hold olykor bevilágít. Ilyenkor mindenki siet kilesni, ki mellé van préselve. Ha mozdulunk, valaki felsikolt, ne lépjünk a fejére. A vonatoknak nincs menetrendje, ott vesztegelnek órák hosszat, akkor mennek, amikor lehet.
Segesvárt a katonaság feltartóztatja a belügyminiszter által hazarendelt tisztviselőket is.
A vadregényes, szépséges Segesvár környékén ezerével táboroz a feltartóztatott nép. Dobordán esperes vigasztalja őket. Az újszülött csecsemő és az újszülött borjúcska egymás mellett melegedik. Étele nincs se a gyermeknek, se a borjúnak. Az állatok ott pusztulnak, mert nincs széna.
Segesvárt a nép lelkesedve mutogatja azt a házat, ahol nem régen Károly trónörökös és Zita főhercegnő megszálltak. A trónörökös mindenkivel magyarul beszélt.
Nagyküküllő megye területén már több csata volt. Hegen, Szászhalom, Báránykút neve belekerült a történelembe. Erked, Bene szintén nagy napokat láttak, mikor Falkenhayn Szebennél feltartóztatta az ellenséget.
Segesvárt történelmi, vagy más műemlékek nem pusztultak el. A híres, szép Petőfi-szobrot idejében el tudták rejteni. Csak Behr Vili, a város közismert együgyű alakja siratja hangosan az eltűnt Petőfit.
Ebben a városban virrasztottam a kórházi ágyon ülve, mikor kiütött a háború.
Segesvárt tudvalevőleg európai hírű sebészeti kórház van, melyet a nagy sebész főorvos után, Obert-kórház néven ismer az erdélyi nép.
Oberth nevét népdalba foglalták. Az egész család a jótékonyság és emberszeretet apostola. Úgy tudom, az ő fia a. csillagász-repülő, álmodozó mérnök. A híres kórház most üres. Mindig érdekelt, mi történik ilyen zavaros időkben a kórházak rendes betegeivel. Megmondom: a legtöbben meggyógyulnak és aki csak tud, hazamegy.
És mi történik a fogházak lakóival? A letartóztatásban levők közül szabadon bocsátják azt, akinek csak hat hónapja van hátra a büntetés idejéből.
A megyének szomorú szenzációja Csiki Miklós nagysinki plébános megöletése, ki faluját el nem hagyva, az ellenség áldozata lett. Holttestét egy útszéli árokba gyömöszölték be. Később Hennigh, a nagysinki főszolgabíró tisztességgel eltemettette.
Érdekes az is, hogy egyik helyen az egyházi kegyszereket koporsóba téve, halottként, harangszóval temette el a pap és ott nyugodtak a földben, míg az ellenség ott volt.
Segesvárt erős tábori élet van. Annyi a katona, hogy az utcákon alig lehet tőlük mozogni. Autók rohannak, repülők suhannak. Itt vettem észre először, hogy magán egyén részére nincs szálloda. Meg kell virradni úgy a csillagok fénye mellett és merengeni az ősi város zeg-zúgos utcáin. Hiszen már hajnalodik, mikor megáll a vonatom.
Segesvár mellett a mezőben, hatalmas disznócsorda túrja a földet. Közöttük letéve egy deszka koporsó. Vajjon kinek készítették? Oberth doktor a kukoricásban temetetlen halott gyermeket lát. Könczey Benedek sepsiszentgyörgyi közszeretetben álló árvaszéki elnöknek pedig két lábát vágja le valamelyik állomáson a menekültek vonata. Ott van a sírja is.
Peregnek a falevelek: embersorsok.
Furcsa vörös fényben égett a vár. Minden ablakban zászló, virág és szőnyegek. Királyokat várnak. Az itthon hagyott harangok belezúgnak a vörös reggelbe.
Erdély egyik nagy embere közbenjárására megkaptam az engedélyt, hogy mint újságíró Károly trónörökös közvetlen kíséretében lehessek. Megilletődve fogok kezet ismert hadvezérek, nagy nevek viselőivel. A történelem levegője száll az ősi város falai között. Egyszerű külsejű, emeletes épületben intézkednek a főhadiszállás urai. Ezen a vörösfényű reggelen az otthon levő összes polgári hatóságok ott sorakoznak az utcákon. Idegesen várják a trónörököst, Vilmos császárt és Lajos bajor királyt. Az esperes csak áll a templom ajtóban és vár, vár. A novemberi fagyos, hóharmatos földet tipegve, topogva tapossuk, fázik a lábunk.
A királyok útján egy menekült székely kanyarodik be kicsi tehénkéjével. Alig tudják eltuszkolní az útból.
— Mit akarnak velem? Hova kergetnek esmég?
A jó székely bizonyára ma se éri fel ésszel, miért kergették el az urak, mikor ő messze földről igyekszik haza, feldúlt falujába.
Megérkezett a bajor király. Később hallottam, Vilmos császár táviratozott, hogy nem jöhet. A bajor király kezet fog mindenkivel, velem is. Azután megindul a trónörökössel. Felmegyünk a várba. Végigjárjuk nevezetességeit. Egy idegen úr megszólít. Tudja már a nevemet, ki vagyok, mit csinálok, hova megyek és segít, hogy minél többet lássak. Hámos Elemér detektív volt. Azért tudott mindent rólam. Valahogy ekkor eszméltem rá küldetésem jelentőségére. Különben dr. Veszprémy Ferenc főispáni titkár, valamint Somogyi István főispán és Simon mérnök nagy segítségemre voltak, különösen postám továbbításában, hiszen posta nem közlekedett még sehol. Végre a templomhoz érkeztünk. A domboldalon feltűnt a trónörökös karcsú alakja, fiatalos gyorsasággal, kissé késve érkezett. Megállottunk a templom dombon. Mellettem áll Morgen tábornok. Károly feszes katona állásban a bajor király mellett. Azután meghajlik, mosolyog. Minden szavukat halljuk. Károly arca elkomorul. Jelenti a királynak, hogy ma reggel, a hajnali ködben Brassó mellett, a bajorok egymást lőtték az ellenség helyett.
— Háborúban az ilyesmi előfordul, felelte a király. Imádkozzunk.
Bemegyünk a templomba, de Károly elsiet. A bajor király térden állva fogadja az esperes áldását és szól:
— Köszönöm áldását, mert arra most nagy szükség van, sok az ellenség.
Von Dandl parancsnok engedélyével megtekintem az udvari vonatot is. Kék selyem a hálószoba, ezüst mosdó készlettel. Egymás mellett az iroda, egy vörös és egy zöldes szalon. Három szakács a konyhán. Egyik éppen a fácánt sózza. Este a vonaton vacsorázik a bajor király. A trónörökös tehervonaton Szebenbe ment. Az udvari vonaton tizenöt személyre készült a vacsora.
Felkeresem Berchtold grófot és Hunyady gróf főudvarmestert, akik ígérik, hogy néhány napon belül kieszközlik, hogy a trónörökös fogad.
Sajnálom, hogy egy ilyen történelmi emlékkel szegényebb vagyok, de nem tudom bevárni azt a pár napot. A Székelyföld hívogat tovább.
Nagy úr vagyok. Külön vonaton utazom. Nem szalonkocsiban, csak négyszáz szarvasmarha békés társaságában. Valami nagy szomorúság van abban, hogy ez a sok állat nem sír, nem kér, pedig éheznek, de nemsokára megeszik őket az éhes katonák.
Valahogy van, a tehervonatok nem érdekeltek mostanig. Pedig milyen fontos egyéni élete van. Megtudom azt is, hogy a vasutasok őszi legyek módjára esnek össze a túlterhelt szolgálattól. Boldog vagyok, ha elfoghatok egy vasutast. Amit az ő kezébe adok, az felérkezik Budapestre. A becsület, a pontosság, a kötelességteljesítés hősei a vasutasok. Tudósításaimat hihetetlen nehézséggel tudom tovább juttatni. De kegyetlenül nyirbál a cenzúra bizottság is. Egy példányt ugyanis be kellett küldenem a főrendiházban működő katonai cenzúrának is. Évek múlva hallottam dr. Mikó Ferenc államtitkártól, milyen fájó szívvel cenzúrázták ki tudósításaimból a legfontosabb dolgokat.
Az is érdekes, hogy néha minden nevet kihúztak cikkeimből, néha egyet se. Néha pedig a kihagyott részeket figyelembe nem véve, összevonták a szöveget úgy, hogy értelmetlenné vált minden.
Dr. Veszprémy Ferenc valami módon értesíti a kőhalmi főszolgabírót, hogy a faluba érkezem egy tehervonattal és küldjön kocsit elémbe az állomásra. A kocsi ugyan ott volt, de nem vettem igénybe. Tökrészeg volt a kocsis. Gyalog mentem a holdas éjszakában a falu felé. A katonai állomásparancsnok egy német katonát rendelt ki, hogy csomagomat hozza. Pénzt nem fogad el, kötelességet teljesített.
Kőhalomba pénteki napon vonultak be az oláhok és ennek emlékére Szent Péntekfalvának nevezték el a falut. Ezen a községen kellett átvonulnia Háromszék, Brassó, Fogaras, Udvarhely menekültjeinek. A százezrekre menő, mindent nélkülöző tömeg teljesen kifosztotta a falut. Sokat raboltak a cseh katonák, kiket a főszolgabíró fogatott le.
Egyik iskola fekete tábláján ezt olvasom: mi is itt voltunk, 28. közös gyalogezred, 4. sz. alatta a németek üzenete. Felrobbantott hidak vezetnek a faluba. Sajnálkozva nevetek, a szárnyas jószág úgy elvadult, hogy a csűrök tetejéről lövik le. A járásban 12 ezer disznó pusztult el. A közélelmezést Tompa főszolgabíró látja el. Egyenlően osztatja ki a meglevő gabonát és burgonyát.
Grafi doktor háza az egyetlen, mely menedéket tud adni a helybeli uraknak, kik közös vacsorán eszik meg a maguk lőtte vad csirkét.
A doktor édesanyja nem menekült el. Bántódása nem volt, de éjszakánként be-beállított egy csapat oláh katona és az úrnőnek egész éjjel főznie kellett. Egy ezredes pedig ezt kérdezte:
— Miért hívtak be ide minket? Ha mi leszünk itt az urak, nem lesz így dolga senkinek.
Kőhalomban nagyon érdekes az 1043-ból való régi vár, az ötszögletű Báthory kapuval. A falakon friss gránátütések nyoma látszik. A sokszázados történelmi levéltár pozdorjává tépve, oly szomorúan taposok rajta az őszi avarban. Érdekes különlegesség a várban a Szalonnás torony. kz egész falu népe ott tartja a szalonnát. Minden szombaton vihet belőle a gazda és a friss vágás helyét lebélyegzi az őr. A várból tisztán lehet látni a falu pusztulását. Hazatérő gazdák tehetetlenül állanak, nincs egy szeg, nincs egy szál deszka, amivel hozzákezdjen házatája javításához.
A szolgabíróság most múzeum. Ott keresgéli mindenki földi javai roncsait.
Az utcákon is alig lehet járni a sok szennytől, undok piszoktól. Onnan halásszák ki a hivatalok aktáit is.
Bochkor járásbíró öt szekér szemetet hordatott ki szobáiból. Dr. Mikó járásbíró se tud lakásába jutni. Falk Friderika, Láng és Piazdora üzlete összetiporva. A postahivatalt most próbálják életre kelteni. A páncélszekrényt ekrazittal robbantották fel. Jakobi és Lahn üzletében olyan idegenül lengenek a csipkék. Az utcai holmik között látom a nagyszebeni templom oltárterítőjét, 1760-ban Zeivorth dr. adta halott fia emlékére.
Betörés előtt a Goldbach-féle divízió védte Kőhalmot és a lakosság és hatóság lelkesedéssel beszél gyönyörű intézkedéseiről.
Most államilag felállított menekült pihenő és állatétkeztető van Kőhalomban.
Jelen vagyok a vármegye 17 jegyzője által tartott beszámoló gyűlésén. A járásban 20 oláh lakos hősiesen védelmezte a magyarokat. Ezeket kitüntették. 13 ezer K. egy métermázsa széna. Nagy gond a jövő évi vetőmag beszerzése. Ho-moródra az állami méntelep nem jön vissza. Hadipénztár Medgyesen. A kóborló állatokat összefogatják és a hatóság szétosztja a gazdáknak. Halott katonákat és bombákat találnak a mezőkön. A robbanószereknek már hat halottja van. A határban a 82. ezredből 24 esett el, sírjukat gondozni fogják. Megállapítják, hogy Bágyon község és Kalotaszeg vidéke meleg szívvel fogadta a menekülteket.
Kimegyek Olthévíz községbe is. Itt van a szomszédban. Póthidakon, félve kocognak át a lovak. A Haller grófok kastélya és a faluvégi viskók egyformán üresek. Melyik szomorúbb látvány?
Mester Jenő doktor szeretne egy szál deszkát találni, hogy ajtót csináljon a rendelőjére, melyből drága orvosi műszerei eltűntek. Tokos tanító háza elrettentő. A templomban is összedulva minden. A szép kastélyban cseh katonák táboroznak. A tiszta magyar községben a legjobb gazdák házatája is törve, zúzva. Ajtók, kapuk, kertek, hidak hová lettek? Milyen furcsa is az utca képe ezek nélkül.
De mennyi felől futnak össze a hírek a menekültek ajkán! íme: Protea János oláh pap öt fia a mi hadseregünkből elment az oláhokkal.
Szászmagyaroson Kovács jegyzőné, egy szász nő, furfangos ügyességgel sokakat megmentett a faluban.
Garat községben Kellner Micit egy fához állítva, szerelmes kérője, egy oláh katona le akarta lőni, mert nem akart feleségül menni hozzá.
Kőhalomban Rostonscher csendőr őrmesterek varrógépjét ellopták. Később felismerték egy oláh asszonynál, akire fegyvert fogott az őrmester. Hévízre haditörvényszékre kísérte egy oláh altiszt, aki meg akarta menteni és az őrmester revolverét kicserélte egy rosszal, de a megriadt rendőr nem hitt neki. Kivégezték. Stadel János járati erdőőr tanúja volt e jelenetnek és őt azzal gyanúsították, hogy a kísérő oláh katonára rálőtt. Ezért öt napon keresztül kísérték faluról falura és sajátkezűleg ötször kellett megásnia sírját. Végül azt mondották a halálragyötört embernek, menj a fenébe.
Ábrahám Vilmos úr szívességből kocsit ad nekem. Egy tíz éves oláh fiúcska hajt. Megmutatja az úton, melyik pincébe bújt el, mikor jöttek az oláhok. Gyönyörű, erdélyi őszi reggel van. Tompa főszolgabíró, Schlosser Frigyes vendéglős és én, kimegyünk az elnémult csatatérre, a lenceli sírokhoz. Fenn a varjak serege károg, a lövészárkok és az erdő, mező, a lezajlott csata véres, szennyes, fájdalmas emlékeivel van tele.
Itt mondotta Goldbach tábornok, ha két ezredem volna, csupa 82-esekből, keresztül mennék velük a világon.
A szomszédos Sövénység községben a csendőrség most fogdossa össze a megrekedt oláh járőröket. Az őszi erdő lehullatta lombjait. Alatta bombák és temetetlen holttestek. Fáj minden lépés. Életveszélyes is. Ha felbolygatjuk az avart, levelek, noteszek, fényképek, hivatalos iratok, félig temetett halottak, lőszerek tárulnak elénk. Ni, egy recept Solymossy gyógyszertárából Székelyudvarhelyről. A halott katonák zsebéből kiveszem a levelet, noteszt. Megállapítjuk a halott kilétét. Zsebkéssel fagalyat hasítunk ketté, felírjuk rá tintaceruzával a nevét és rátűzzük az egy-két lapát földből álló kicsi sírhalomra, melyből kilátszik a halott inge, vagy lába. Később sírkeresztet kapnak a megjelölt hantok. Megmentettük őket a névtelen halottak sorából. Hirtelen feljegyzek magamnak is néhány nevet, de nem igen van időm rá. Perzsa Sándor, Vaszi Antal. Sramko Imre kadett notesze szerelmes versekkel tele. Újságcikkeim nyomán a sírt megtalálták a szülők. Gyönyörű leveleiket őrzöm ma is.
Ime tovább, Zoltán István és Pál Ferenc elszámolt egyik községnek 520 K-ról. Iratokból, levelekből jegyzem össze a neveket: Balogh Pál, Gyemián Gligor, Román Lajos, Orosz József, Makavei M., Deák Simon, Csercsa Ruszolin.
Egyik íráson ezek a nevek: Csecs Árpád hadnagy Marostorda, Sramkó Imre, Részegh Ferenc Déva, Boros Sándor Görgényüvegcsűr, Herbst Gyula Torda, Kesztenbaum Mór Fogaras, Veres, Szőke, Kárván, Miklós, Székely, György, Csiszár, Gergely, Laczkó, Tankó, Dávid, Boros, Kónya.
Egy notesz fedőlap nélkül, négy helyen átütve szuronnyal: 1 korps Maggiore 2 karp. 30 sappeur 7 Minnenwerfen.
Számla, vagy tartozás: Spreitzer 10 K. Mátéffyné 20 K. Dr. Richner Oszkár 10 K. Hirsch 186 K. Lóri néni 20 K. — 1916. V—14. Thalbaracken, d. e. Kirukkolás Cueli felé. Übungok után Obendorf érrel. Tárgy: az offenzíva menete. 7 Baár reserve. Éjjel marschber Direktion észak. Ködös, felhős idő. Hideg. 1916 V—15. Offenzíva napja, reggel 3 óra, Stellungban. Hevesebb éjjeli harc, a szappőrök kezdik. Drótakadály átvágása, robbantása. Minnenwerferek, puskatűz reggel 7-ig. 7 óra. Kezdődik a koncert. Tüzérség! Lassan, átmenettel gyorsabb tűz 10 óráig, akkor 30 perc szünet. Gyalogság előre dolgozza magát. Az én cugomat kiparancsolják. Mi lesz?
Más. Kdttasp. Sramko nyugtája az I. R. Nr. 50. 11 comp. II. zug részére. A nyugta hátán vers:

Néha csöndes alkonyórán
Ha a lárma, zaj elhal,
Eszembe jut egy-egy ódon
Elfelejtett régi dal.
Az a nóta, amit egykor
Fehér síri éjszakán,
Kis ágyam fölé hajolva,
Halkan dúdolt az anyám.

Előnyomtatott hivatalos lapon Veress zugsf. jelenti: Éjszakára töltényt és legalább egy Schwarm segítséget kérek, mert embereim mind elalusznak az éhségtől és fáradságtól. Feldwachot nem lehet éjjelre elküldeni, mert az ellenség már leereszkedett az útra részben, tehát posztoknak friss erőre lesz szükség. Cím: II. Zugskommandant.
Szendrőy főhadnagy üzenete, 2 szakasz, 2 raj. a kadett úr parancsnoksága alatt nálam jelentkezik. 3. raj a Kotányos felett, esetleges visszavonulásunkat fedezi.
Tovább: 1916 júl. 1-től 8-ig szóló kenyérjegy táblázat 84 gr. kenyérre, vagy 60 gr. lisztre.
Pereg a levél: alatta új írások. 1916. V—30. Patrul előnyomul Valpegari, Arsiero, St. Ubaldo felé. Feladata .-konstatálni, minden pont meg van-e szállva, a folyó partja milyen. Milyen mély a víz, hol vannak jó átgázolók, Posina patakon. 2 óránként jelentést, lehetőleg skire 12-es comp útján. Ha este 8-ig nem jön más parancs, berukkolni.
Dr. Riemer Oszkár 25. szoba. Karcsú, elegáns notesze. Amott fényképek. Kicsit lőporfüstösek, véresek. De alakjuk, arcuk tisztán látszik. Öt katona egysorban. Ma is őrzöm, képüket.
Az egyik sírból civil férfi fényképét húzom ki. E sorok írása közben is meghatottan nézem. Oh, ha tudnám, kinek kellene elküldeném. Ugyanis a sírokon szedett halom írást és minden emléket elhoztam, fertőtleníttettem és íróasztalomban őrzöm kegyelettel.
Sok német és oláh katona nevét is feljegyeztem, de itt nem közlöm.
Színes nyomású szentkép kerül ki a földből. Az írás halovány: Ezen lapot emlékül kaptam Majláth Gusztáv Károly gróf erdélyi Püspök Úrtól. Emlék Antal Józseftől. Biró Ferenc, Bíró Berta Csíkmadarasról.
Pereg a levél. Katonaképek: Böhm Ermolli, Mackensen, ETZ. Friedrich, Linsingen, Puhallow.
Fénykép számla Brassóból, Katona György 82 Reg. IV comp, I zug. Hirschhorn Vilmos méhészeti számlája Halmágyról. Egy levél boríték üresen: Perzsa Sándornak 82 R. II E. 22 Mars-comp. Feladó Perzsa Rozália Székelyudvarhely. Abrudbánya.
Milyen bájos, kedves katonalevél ez itt. A mosoly és a köny elfutja az ember arcát, amíg olvassa. A vége: szerető fia Áron, U. i. Tisztelem Bácsi Jékot és Dombi Áron Bámékat, szóval az összes rokonyokat. Azt írta bátyám, hogy egy csíkcsatószegi legén felkeres, úgy hijják Varga András.
Ismét egy boríték, Lövéte 1916 ápril. 29 bélyegzéssel: Ferencz Márton lovász ezr. ütközet vonat, tábori posta 14.
Itt egy feleség levele. Felét elmosta annak a könnye, aki írta, felét, akinek írták. Tudatja azt is, hogy Sata Albertet behozták a 82-sökhöz és Udvarhelyt van Demeter Ferenc koma is. Istentől áldást, békét kíván édes felesége Bálint Anna.
De itt van a hivatalos parancs. K. u. K. Infante-rieregiment Nr. 82. Brassó am 23 aug. 1916.

Az ezrednek az a dicsőséges feladat jutott osztályrészül, hogy veszély esetén az otthont megvédje. (Otthon helyett előbb Haza volt írva, de átigazították.) Feladatunk fontosságához képest felhívom a legnyomatékosabban, az összes ezredünkhöz tartozókat, hogy egyelőre a kiosztott szakaszrészeket, illetőleg azok erődítményeit pihenés nélkül, a legnagyobb szorgalommal és kitartással, minden lehető segéd eszköz felhasználásával és eddigi gazdag tapasztalataink alapján építse ki … Abban az esetben pedig, ha egy rabló nép országunk után nyúlna ki, bátran és kitartóan harcoljon s a mi szeretett hazánkat, katona esküjéhez híven utolsó lehelletéig védje meg. A Hadsereg főparancsnokság azt a rendelkezést adta ki, hogy azok a katonák, akik esküjüket megszegve az ellenséghez szöknek, vagy a Haza védelme körül más bűntényt követnek el, a honpolgári jogot elvesztik és családjuknak vagyona elkoboztatik s így azok koldusbotra jutnak.
Erős a reményem, hogy a mi ezredünkben ilyen eset nem fog előfordulni. Ezt a parancsot minél gyakrabban, legénységünknek ki kell hirdetni. Papházi m. p. Oberstlt.

Megtalálom az avarban a II. Zugsliste névsorát rangjelzéssel és a Megjegyzés rovatban magas számjelzéssel és titkos írásjelekkel. A listának csak első lapján lehet kiolvasni a betűket. Gidáli Béla, Veress Kálmán, Girling György, Lőrincz Ignác, Péter Ferenc, Simon Sándor, Farkas Lajos, Borsos Lajos, Kirzsa Makszim, János István, Pál Márton, Ungar Simon, Zsohár Ferenc, Adorján Albert, Mjáthé József, Szőcs Tódor, Biró Imre, Veress József, Hajdú István, Jakab Ferenc, Sztáncsuj Tamás, Incze Vendel, Szabady Lajos, Sty a Vaszilie, Rák Stefán, Biró József, Vetro Lajos, Banka Traján, Lőrincz Samu, Szathmáry Péter, Vadász Mihály, Balázs Sándor, Börc András, Fülöp Imre, Lukács István, Lukács József, Hankó Izsák, Magyary Dénes, Biró Albert, Czirják Ignác.
Találok egy oláh iratot is, Galat, 1916 aug. 11. Nr. 2514. Sergentul Dula Joan aláírással.
Folytatom az előbbit:
Barabás Domokos, Giga István, Visoli Péter, Putkes Imre, András József, Kirpás Makari, Pál Sándor, Pál Dénes, Popovics Sándor, Ambrus István.
A többi név olvashatatlan. Dátum 1916 aug. 22.
Térképek, szótárak, művészi sorozat levelezőlap, mind átütve szuronnyal, összeragadva, ta-podva, falevelekkel préselve. Amott pedig egy vértől átázott regény, az Egyetemes regénytár sorozatából az Örök város. írta Hall Caine. Fordította Balla Mihály.
Legyen ez a néhány sor a dicsőséges, 82-es hős székely ezred tiszteletére. Apró, kicsi morzsák csak, de álmaimban ma is visszajárok ezekhez a sírokhoz s hallom, ahogy zörög az avar lépteim nyomán.

(Folytatjuk)

Előzmények: 1. rész;