Hat

Róbert diákkora óta ismerte Goethe csodálatos vegytani (persze főként nem vegytani!) megfogalmazását a kiválasztó vonzásról. De most már azt is tudta, hogy emberi viszonylatban néha csak a véletlenen múlik a folyamat kipattanása. Máskor viszont egyre erősödő éhséghez hasonló, szubjektív várakozás (vagy érzés) előzi meg a pillanatot, amely mindent eldönt. De két napja azt kezdte mondogatni magában, hogy az ok (vagy előzmény) igazán nem érdekes. Például: Olga azt mondta valakinek (valamelyik kolléganőnek), hogy „ha mindenkinek olyan jól állna a nadrág, mint Eszternek” – amitől úgy elöntötte a vágy, hogy reszketni kezdett.
Hét

De vajon Eszter érez-e, vagy legalább is sejt-e valamit? Nem játszik-e vele, csak úgy, szórakozásból? Amikor úgy három esztendeje elvitte Eszterékhez régi pesti barátját, Ernőt, nyomban észrevette, hogy ez az idegen tekintet valósággal felvillanyozta a kivételes eleganciában tündöklő, szemérmetlen ringyót…

Mert hirtelen olyan dühös lett reá, hogy magában ezzel a szóval illette. Ki tudja, találkoztak-e még? Azóta sem merte megkérdezni, sem egyiktől, sem másiktól. Aztán Brigitta miatt mindent elfelejtett. Eszébe jutott, hogy Brigitta (messze, vidéken) ezt mondta: – Nem lehet, mert valaki folyton a hátad mögött áll… És nem Olgára célzott!

Egész este idegesen lapozta az aktáit. – A pince rengetegbe kerül majd – mondta Olgának, mintha ezzel az üggyel foglalkozott volna.

---

Nyolc

Caplatott a latyakos utcán a hivatala felé, és most már tudta (nemcsak érezte), hogy meg kell kapnia Esztert, igen, meg kell szereznie a testét a bestiának, hogy csak az övé legyen, amíg nőt szerethet, amíg ki nem hal belőle a vágy. És a tekintete is csak az övé legyen! Úgy nézzen reá, mint az istenére, miközben öleli, a híres, szuperokos nő! „Jaj, Uram segíts, ezt akarom!”

Este egy darabig küzdött magával. Titokban azért várta, hogy Olga letegye a szemüvegét és eloltsa a lámpát. „Úgysem tudnék elaludni!” Kezdte huzigálni az Olga hálóingét. – Te már így? – csodálkozott Olga, amikor véletlenül megérintette. „Elárultam magamat”, gondolta Róbert. Igyekezett nyugodtan viselkedni. („De majd megmutatom én neked!”).

---

Kilenc

Nem is látta Esztert Szilveszter óta, a hangját is csak egyszer hallotta. Akkor is Eszter hívta. „Hülye vagy! Nem mered felhívni!” Ismét maga előtt látta, tánc közben, a karját szorongatta. Azután követelően megkereste a szemét. Igen, hosszú ideig nem fordította el. Mintha elfogadta volna a kihívást. Mintha várt volna még valamit. S te hallgattál! Fel se hívtad.” – „De hol kellett volna felhívnom? Otthon, hogy csak mellébeszéljünk?” Ebben volt már némi tapasztalata, rettenetes és megalázó is. És József sem hülye éppen, akármilyen szórakozott néha. Az intézetben? Oda még sohasem telefonáltam, feltűnt volna a többieknek. A feje zsongani kezdett, nem volt egy ép gondolata sem. A filmekben nyilvános telefonokat szoktak használni a titkos üzenetekhez. Hol lehetne megszerezni a számukat? Pontos időre oda kell menni, és várni. És ha odakeveredik egy ismerős? Nem, csak egy külvárosi telefon lehetne. De ezeket folyton elrontják az utcakölykök. Megette a fene.

---

Tíz

Késő este jött ki a hivatalból (Precup, a főnöke hívta be délutánra, mert másnap egy bonyolult üggyel Bukarestbe kellett utaznia), és alig kapaszkodott fel az autóbuszra, meglátta Esztert. Féltékenységet érzett: honnan jöhet ilyenkor? A rövid irhabundáját viselte, sötétzöld nadrággal, az új divat szerint belegyűrve a fehér csizmába. (Ezt most látta először). – Te is? – nevetett Eszter a hosszú fogaival. – Hol a kocsid? – A benzinsorban… – mi leálltunk, amíg ez a hideg tart… – Róbert nem tudott uralkodni magán, és szerelmesen nézett rá. Látta, hogy Eszter egy ici-picit elpirul. Talán örvendett az üzenetnek? Azután elfordult és kinézett a sötét ablakon. – Most egy hétig minden nap ilyenkor jövök haza – mondta halkan -, mert Mancit helyettesítem… Elesett és kitörte a bokáját. Szervusz! – ezzel le is szállott. A járdáról még visszaintett. „Jaj, bár ne tette volna!”. Róbertnek remegett a lába.

(Folytatjuk)

Előzmények: 1. rész

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ