A hőlégballon

Úgy döntöttél, hogy nem adod fel. Egyszerre többre is ráírsz. Nem tudod, miért, de ahogy telik az idő, egyre türelmetlenebbé válsz, egyre görcsösebben ragaszkodsz valamihez… vagy valakihez, aki nincs. Szóval, már majdnem mindenki ezzel indít: paramétereid? És akkor te leírod. A kilókról kicsit füllentesz, mert a magasságodhoz képest 4 kiló súlyfölösleged van, de gondolod, ez nem olyan nagy bűn. Múltkor, amikor őszintén megírtad, akkor azt válaszolta a beszélgető partnered: bivaj. És kilépett. Még csak nem is elipszilonnal, hogy bivaly, hanem simán. Ez komoly kudarcélménnyel töltött el, és azóta se bírsz tükörbe nézni. Olyan kövérnek érzed magad.
A következő kérdés, hogy milyen színű bugyi van rajtad. Múltkor még nem mentél bele ilyen nemű beszélgetésekbe, de most nem bánod. Ha nem válaszolsz, még beszélgető partnered se akad, nem hogy igazi. A pasi tovább fantáziál, te meg válaszolgatsz. Igazán kitartóan érdeklődik, s te örülsz, hogy végre nem ráznak le. Túl gyorsnak találod a holnapi randit, de azt mondja, gyáva vagy, és minden nő ilyen, csak a szája van meg, de tettekre nem képes. És különben is, nincs értelme annyit írogatni. Belemész.
Másnap délután van, s te meglepődsz, amikor meglátod élőben. Ahhoz képest, ahogyan érdeklődött a paramétereid iránt, ő egy felduzzasztott hőlégballon. De mindegy – csak bár kedves lenne. Nála sincs virágcsokor. És más sincs. Nézd, nem otthonról jövök, mondja, de nem messze lakom. Átöltözöm, és meghívlak valahová. Úgy érzed, kiugrasz a bőrödből, na, végre, egy kis figyelmesség, igazán rád fért. Mi mást tehetnél, elmész vele hazáig. Épp most hagyott el az exem, kicsit rendetlenség van, tudod, azért ő takarított, nem úgy, mint én. Közben idegennek tűnik ez az egész, nem is érted, mit keresel a légballon lakásán, de leülsz húzódozva a vetetlen ágy szélére. Aztán egy óvatlan pillanatban melletted terem, s már le is tepert az ágyra. Oldalra fordítod a fejed, s észreveszed a hosszú fekete hajszálakat a kétes tisztaságú párnáján, amitől fel is fordul a gyomrod, s valahogy ellököd magadtól őt. Azon nyomban felugrasz, s mész is az ajtó felé. Jaj, bocsi, csak elkapott a hév – magyarázkodik -, de menjünk tényleg valahová. Nem, most már megyek haza, mondod, de ő erősködik: legalább elkísérlek. Nem, köszi, hazatalálok egyedül is.
És úton hazafelé már meg is bánod, hogy felvetted az új harisnyádat a tűsarkú cipőddel, mert neki a szexi nők jönnek be. Nem érted, miért történik mindez. Tényleg azt gondolod, hogy iszonyatosan nagy baj van veled.

Előzmények: „ne haragudj, de hazudtam” / A randi /

Következik: Csúcs és összeomlás