Egy hónapon belül, egyik nap kopogtattak Nyusziék ajtaján. Kinyitották: hát egy Pingvin volt. Kérdezte, hogy itt lakik-e Félix Zúzamadár, mert ő az önkormányzatról jött ellenőrizni a Kicsi Papagáj lakhatási körülményeit. Betessékelték a Pingvint.
— Szervusz Félix!
— SZERVUSZ NÉNIMADÁR! — csivitelte Zúzamadár.
A Pingvin szétnézett. Mindent rendben talált. Feljegyezte, hogy tiszta lakásban, tágas kalitkában, jó körülmények közt tartják a gondjaikra bízott Félix Zúzamadarat.
— Van valami játékszere is esetleg? — kérdezte a Pingvin.
— Hát… én nem is tudom… — mondta Leány Nyuszi — Elfogyott a fehér cérnám és szabaddá vált egy faorsó. Talán ezt a gurigát elhozza neki az Angyal karácsonyra.
— MIKORR? MIKORR? — csattant fel Zúzamadár — MOSTT! MOSTT! GUJIGÁT! GUJIGÁT!
Mit volt mit tenni, Mama Nyuszi kihúzta a fiókból a gurigát és betette Nevelt Fiához a ketrecbe. Zúza nagyon megörvendett a gurigának, sétált vele előre-hátra, guanóból guanóba. Nagyon tetszett neki élete legelső játékszere. A Pingvin pedig elégedetten nyugtázta, hogy Félixnek még játéka is van és elköszönt, de Fiú Nyuszi még adott neki egy kis doboz olajos szardíniát.
— Jaj, mennyit kerestem a boltban! Köszönöm szépen! Most már tényleg megyek — mondta a Pingvin néni.
— SZERVUSZ NÉNIMADÁR! — rikoltotta utána Zúza.

(Folytatjuk)

Előzmények: 1. rész / 2. rész /