Ágoston Hugó: impromptu / II.

(A ciklus első 3 darabja itt található)

4

magányom művirágai
éjszaka világítanak
boldogok gyökértelenek
körülvesznek kísértenek
lüktetnek emberarcúak

suttognak is suttognak is
mikor magamba szakadok
olyankor bennem nyílnak ők
mint percekben a századok

letépem sápadt szirmaik
már soha nem szerethetek
fényre zajba törekszenek
én sötét csend vagyok ma itt

5

a megnyugvás álma pokla
emlékezni szép napokra
szeretni ki nem szeretne
emlékeimből kivetve
rég elúszva más egekbe

kit a lázadás megváltott
s nem szeret hát legyen áldott
az ördögtől kinek fattya
gondoljon ő szép napokra

tiltakozni kinek kedve
gondoljon az istenemre
vele perlekedjen várva
teljesüljön pokla álma

6

az alamuszi ólomősz
még elodáz még elidőz
míg szőrehulló kecskefű
szakállam széllel kergetőz
szép farkassal gyanútlan őz

míg téllel bélelt keszkenő
tudatosan építkező
majd elborít a múlt idő
s magányom művirágai

az inga leng az inga ing
elhullanak legjobbjaink
az inga ing az inga leng
és benn a kín és kinn a csend

2020. november 20.

1 hozzászólás érkezett

  1. Ágoston Hugó:

    https://www.youtube.com/watch?v=nLazlKjDukA

Szóljon hozzá!