Zsubori Ervin: Nevezetlen Dátumok Fala (elektrografika, 2006; részlet) – Káfé Főnix selection 2020 #1-7

 

 

Nevezetlen Dátumok Fala

 

Vannak dátumok, amelyek egy ország, egy család, legalább egyetlen ember, vagy épp az egész emberiség számára kitűnnek a többi közül. Forradalmak, csaták, nagy felfedezések, pirosbetűs ünnepek, házassági évfordulók, születésnapok. Ezek a nevezetes dátumok. Vannak ugyanakkor olyanok is, amelyek – bár kétségkívül léteznek, s valamilyen módon kiemelődnek a sorból – önmagukban semmilyen eseményt, emléket nem képesek felidézni. Legtöbbször még azok számára sem, akiknek az életéhez pedig egyértelműen köthetők. Ezek a nevezetlen dátumok: virtuális szigetek az idő monoton és véget nem érő folyamában.

Itt vannak például a jegyek. A jegy – számos egyéb mellett – az egyszeriség, az alkalomhoz kötöttség metaforája: egy adott időben és térben feljogosít valamire, élni enged. Másra, máshol, máskor nem alkalmas. Ilyeténképpen minden egyéb felhasználási módja diszfunkcionális. Az is például, ha nem dobjuk el. Ha meglapul valami zsebben, vagy egy gyűjtemény darabjává válik. Egyszóval megmarad. És sokszor megmarad; többször, mint a legtöbben gondolnák.

A jegyet – mint egyfajta hivatalos irományt – gyakran dátummal látják el. Ezen dátumok zöme a nevezetlenek megszámlálhatóan végtelen csoportját gyarapítja. Még a jeggyel együtt is, amelyen szerepelnek, legfeljebb halványan képesek felidézni azt a múltdarabkát, amelynek kapcsán betöltötték küldetésüket: érvényesítették őket. Mégis, pusztán azzal, hogy ott vannak, elolvashatók, s néha kínos precizitással – év, hó, nap, óra, perc – kijelölik azt a bizonyos nevezetlen pillanatot, tovább szolgálják megőrzőjüket. Hitelt érdemlően dokumentálják ugyanis, hogy akkor és ott történt valami. Valami történt. Történnie kellett, hiszen – ha tanú nincs is – van rá bizonyíték.

Az eltűnt idő így ezeknél a nevezetlen dátumoknál egy-egy percre – órára, évre – testet ölt, s ha áttetszően is, de láthatóvá válik. Hogy azután ezzel a megragadott pillanattal mihez kezdünk, az már rajtunk múlik.

Az idő elszáll, a dátum megmarad.

Zsubori Ervin, 2006.

Gergely Tamás interjúja Zsubori Ervinnel 2019-bõl (Káfé Fönix);

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ