Sarány István: Részletesen az Úz völgyéről

Remek kiállítású kötetet adott ki ismét a sepsiszentgyörgyi Háromszék Vármegye Kiadó, amely nemcsak kiadványai tartalmával, hanem azok tipográfiájával, nyomdai kivitelezésével is felhívta magára a figyelmet. Ezt a sort gyarapítja a Kocsis Károly szerkesztette Előre az Úz völgyében című könyv.

A kiadvány nem történelemkönyvnek készült, azaz nem a szó hagyományos értelmében vett történelmi munkának, ugyanis nem történészek, hadtörténészek értekeznek benne, szintetizálva a korabeli levéltári iratok, dokumentumok, visszaemlékezések tartalmát – bár Gottfried Barna történész, levéltáros tanulmánya a kor hadi történetébe vezeti be az olvasót -, hanem tág teret enged a korabeli visszaemlékezések, naplójegyzetek, feljegyzések, no meg a helyszínen készült rajzok és fényképek közlésének. Valamennyien az események szemtanúi, résztvevői, szenvedő alanyai voltak. A rajzokat Kövér Gyula készítette, a fotográfiák a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményéből származnak.


A kötet előszavát a szerkesztő, Kocsis Károly jegyzi, ismertetve benne nemcsak a helyszínt – az Úz-völgyét – földrajzi és történeti szempontból, hanem azt is felidézi, hogy miért és miként került a magyarság számára kegyeleti helyként emlegetett és tisztelt völgyszakasz az érdeklődés homlokterébe. Kitér a Nagy Háborúként emlegetett első világégés úz-völgyi hadi eseményeire, az Előre hadosztály szerepére és annak jelentőségére. Bemutatja a völgyben lévő katonatemetőket és ecseteli azt is, hogy a román nacionalisták, a fociultrák és hatóságiak segítségével miként jelölték meg – kegyeletsértést követve el a temető egyik parcelláját.
A kötet gerincét Sassy Csaba (Miskolc, 1884. január 26. – Pécs, 1960. június 23.) költő, újságíró Háborús napló 1915-1918 -(I—II., Miskolc, 1930 – 31) című munkájának az úz-völgyi eseményekre vonatkozó részei képezik, ezeket egészítik ki más, korabeli visszaemlékezésekből, ezredalbumokból válogatott szemelvények. A képi anyagot pedig Kövér Gyula festőművésznek a helyszínen készített rajzai adják, ezt egészítik ki szervesen Meilinger Dezső festőművész alkotása, valamint a közgyűjteményekből és magánarchívumokból származó fényképfelvételek sokasága.
A Gottfried Barna történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Leváltára főlevéltárosa által jegyzett bevezető tanulmány segít abban, hogy összefüggéseiben megismerjük az úz-völgyi történéseket. Ezt a tudományos igénnyel, de közérthetően megírt munkát követik a naplófeljegyzések, amelyek emberekről, sorsokról, no meg bajtársiasságról és hazaszeretetről tesznek tanúbizonvságot.
Az elmúlt hat-het esztendőben több hasonló munka jelent meg a Nagy Háború kitörése, az 1916-os román betöréses az 1918-as összeomlás, majd a trianoni gyászos történések évfordulója kapcsán, de nekem a német Hans Carossa-Naplójegyzetek az 1916. évi román frontról címú írását juttatják eszembe, éppen az emberközeli megközelítés kapcsán. A kötet másik kuriózuma Tamás Sándor térképgyűjtőnek az Úz völgye térképészeti történetét ismertető, gazdagon adatolt es illusztrált tanulmánya.
A kötet a téma iránt érdeklődők segítségére van gazdag könyvészeti anyagával, valamint a román és az angol nyelvű összefoglalóval.
(…)
[A kötetet Kézdivásárhelyen, a Vigadó Művelődési Ház dísztermében 2021. február 9-én, kedden, 18 óratól mutatják be. A járványhelyzetre való tekintettel a résztvevők száma korlátozott. ezért előzetes bejelentkezést igényel. Jelentkezni az alábbi telefonszámokon lehet: 0769-857099, 0730-600279.
Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében 2021. február 10-én, szerdán, 18 órától tartják a könyvbemutatót. A járványhelyzetre való tekintettel a résztvevők száma itt is korlátozott, ezért előzetes bejelentkezést igényel, amelyet a 0769-857099-es telefonszámon lehet megtenni.]


Forrás: Hargita Népe, 2021. február 5, Műhely melléklet.

2021. február 5.

Szóljon hozzá!

 
Verified by MonsterInsights