„Az élet minden területén csak szabadságban lehet élni, így van ez a festészetben is.” – írta önéletírásában Barcsay Jenő (1900-1988), a művészeti anatómia nemzetközi hírű mestere, ugyanakkor a konstruktivista festészet kimagasló jelentőségű festője. Rá hivatkoznunk azért fontos, mert ugyanakkor a fegyelmezettség személyisége volt. A festészet szabadsága tehát nem szabadosság , hanem tudatosan megélt/átélt alkotói magatartás, […]

Az Erdélyi Ma­gyar Közművelődési Egyesület május 18-án és 19-én Dsi­da Jenő Na­pok címmel iro­dal­mi est­tel, tanácskozással és ko­szorúzással egy­bekötött főhajtással tisz­te­leg a 110 éve Szatmárnéme­ti­ben szüle­tett költő emléke előtt. A kétna­pos ren­dezvény­nek Szatmárnémeti a fő helyszíne, de az iro­dal­mi tanácskozás és meg­emlékezés meghívot­tai május 19-én kora este a Dsi­da Jenő által ked­velt Szatmárhegy­re, a Kos­suth-díjas […]

Kérdéseinkre az alábbi huszonhat költő küldött választ és verset, a beérkezés sorrendjében: 1. Jóna Dávid / 2. B. Tomos Hajnal / 3. Cselényi Béla /  4. Szente B. Levente / 5. Albert-Lőrincz Márton / 6. Szuhay-Havas Marianna / 7. Kapui Ágota / 8. Nászta Katalin / 9. Kristó Tibor / 10. Keszthelyi György / 11. […]

A Látó Szépirodalmi Folyóirat és a Marosvásárhelyi Rádió szeretettel meghív minden érdeklődőt április 6-án, csütörtökön este 6 órától a húsvéti ünnepekre hangolódás eseményére: Húsvéti szonett est Demény Péterrel és Markó Bélával, moderátor Kányádi Orsolya. Helyszín: a Marosvásárhelyi Rádió stúdióterme. A belépés díjtalan.

Sokan gyűltek össze Máriás József könyvbemutatójára március 23-a délután — a szamári magyar sajtó szolgálatában eltöltött 34 év nem múlt el nyomtalanul, barátok, jó ismerősök s természetesen a munka– és pályatársak köszöntötték örömmel itthon a 77 éves szerzőt, első nyomtatott könyve hazai bemutatása alkalmából.

Erdélyi magyar prózaírók román nyelvre fordított írásait tartalmazó kötetet mutatnak be 2017. március 29-én 17 órakor a marosvásárhelyi Petru Maior Tudományegyetemen. A „Singurătate gonflabilă” címmel, a Román Kulturális Intézet gondozásában megjelent kötetben olyan kortárs magyar írók reprezentatív művei kaptak helyet, mint Demény Péter, Demeter Szilárd, Ferencz Zsuzsanna, György Attila, Láng Zsolt, Márton Evelin, Molnár Vilmos, […]

Míg a szombat délutáni, március 18-iki kolozsvári Napsugár találkozóra a felnőtteket várták a közös emlékezés, méltatás és köszönet ünnepi alkalmára, vasárnap a gyermeklap olvasóié és szerzőié volt a főszerep: a kép, zene, tánc anyanyelvén szólhattak a közönséghez, és az irodalom sem szorult háttérbe a gálaműsoron. A gyermeklap 12500 olvasóját ugyan nem tudták vendégül látni a […]

(Legújabb könyvem bemutatójáról) A hetvenes évek elején találkát beszéltünk meg Karinthy Ferenccel a budapesti Hungária kávézóban. Cini (ahogyan őt ismerősei becézték) már ott ült egy asztalnál. Megálltam előtte, s mondtam, megjöttem… Bemutatkoztunk, amire azt mondta, jól van, most akkor két Ferenc ül egy asztalnál.

„Már úgy megszoktam az életet asztalomat ágyamat székemet tányéromat kanalamat csészémet ablakon kinézek látom a diófát sétálni viszem kutyám a gilisztát kulcsot a virágcserép alá teszem már úgy megszoktam az életet szőlőhegyet csüngő fürtöket virágzó hársfán vadgalambszerelmet tücsök csorduló muzsikáját korsóban dongó dongását évszakokat égtájakat tavaszi záporokat már úgy megszoktam az életet nyúlra vadászó sast […]

Kedves Költő Kollégák! Leányfalun immár 13 éve verseket kötözök a gesztenyefákra, kerítésekre a falu leglátogatottabb részein. Az utóbbi években mindinkább a kortárs versek kerültek előtérbe, és a jövőben is ezt szeretném. Külön örülnék, ha idén a 200 esztendeje született Arany János emlékére írott versek lennének többségben.

Az idén 80. évét töltő marosvásárhelyi fotóművészt, oldalunkon is rendszeresen közlő Bálint Zsigmondot fáradhatatlan fotográfusi munkásságáért, a fotómozgalomhoz történt önzetlen hozzájárulásáért a Magyar Fotóművészek Világszövetsége Életműdíjjal jutalmazta nemrég Budapesten. Ádám Gyula fotójával köszöntjük a művészt! (Legutóbb alsósófalvi farsangi szokásokat megörökítő fotóit láthattuk a Káfé főnixen.)

Tegnap, március 7-e délután óta elérhető és szabadon letölthető a Magyar Elektronikus Könyvtár állományából B. Tomos Hajnal munkatársunk újabb, gazdag verstermést kínáló kötete, a Csaláning. Címlapját Hajdú Mónika fotója díszíti, a válogatás a szerző, a szerkesztés Cseke Gábor munkája. A kötet végén kritikai értékelésekből álló válogatást olvashatunk. A könyvből mutatványverset és az interaktív tartalomjegyzéket közöljük.

„Valtonen szédítő tempóban ábrázolja a mai világ jelenségeit. Elbeszélésmódja lenyűgöző, egy pillanatra sem ereszti el az olvasót. A könyv mind tartalmilag, mind stílusát tekintve új kapukat nyit a finn irodalomban. Soha nem olvastam még ehhez fogható korrajzot hazai szerzőtől.”. (Anne Brunila professzor, a Finlandia-díj kurátora) Mi történik, ha az elismert amerikai neurobiológus kutatót militáns állatvédők […]

ez a sötét, szomorú könyvem, amit a felhőkből szedtem össze. Borítóját pedig a gondozatlan udvarunk füvében évek óta hányódó szoborfejről „mintáztam” egy mobiltelefonnal. Aki kezébe veszi ezt a könyvet, azt mondhatja, sok hiba lehet benne. Mert már a címét is elvétették, Boccaccio Dekameronjából Bekameron lett, ami nem szép dolog és nem helyes.

A négy évvel ezelőtt tragikus körülmények között elhunyt Rafi Lajos a kortárs erdélyi cigány és magyar irodalom sajátos, kettősségében őrlődő, felkavaróan érzékeny és erős hangú alkotója volt. A Polis Könyvkiadónál a napokban megjelent kötete már ismert versei mellett mostanig rejtőzőket is felvonultat, magyar és cigány nyelven írtakat egyaránt.