Kérdez: SZÉKELY Ferenc

 

Folytatás korábbi lapszámainkból:

1. rész

2. rész

 

 

‒ Hogyan történik a felkészülés,  ami,  gondolom, évekig eltarthat?

‒ Felgyorsult a világ…Ma már csak a Pamir 1995 expedícióhoz hasonló felkészítőtúrákra szorítkozik a technikai felkészítőm. A fizikai és erőnléti edzéseket állandó jelleggel, naponta tartom, és folytatni fogom, amíg két lábon tudok járni.

‒ Hová szeretnél eljutni még?

‒ A 2019-es Annapurna Base Camp himalájai expedíción való részvételem alatt, az Annapurna 6000-7000 méteres mellékcsúcsait csodálva, először vettem észre, hogy a hegyek elkezdenek nőni. Fiatalkoromban gyakran másztuk a Bucegi-hegység alpinfalait. A Bușteni város fölötti Valea Albă vagy a Caraiman falszakasz gerinc közeli részén különleges élményben volt részem. Innen fentről mindig megcsodáltam a völgyben található Zamora-kastélyt (Cantacuzino), ahova a kommunista évek folyamán szinte lehetetlen volt bejutni, mert zártkörű szanatóriumként működött. A sors úgy hozta, hogy 2018-ban felkértek a kastély szakvéleményezésének elkészítésére. Többszöri kiszállásom idején, a sok mérés és fényképezés után kiültem a kastély teraszára, ahonnan most már, 75 évesen, fordított képsorok formájában, lentről csodáltama Bucegi-hegység falait.

Ez a két, röviden ecsetelt példa is elég ahhoz, hogy változtassak mászási igényeimen, és költözzek le a kisebb, de látványosabb hegyek szintjére, akár a mi kedvelt Kárpátainkba vagy az Atlasz-hegységbe.

‒ Melyik volt a legnehezebb út?

‒ Amikor hazaérkeztem az Everest 96 expedícióról, rádióinterjúm első mondata ezvolt: „Visszatértem a világ legszebb poklából!”1996 sok halálesetet követelt, amelyet mi, hegymászók telibe kaptunk.

‒ Többször idéztél naplódból. Megjelent valahol, vagy ezután szándékszol kiadni?

‒ A napló nem jelent meg, még össze kell hozzam, és azután egyben szeretném kiadni.

 

 

‒ Beszélgessünk a szakmai pályafutásról. Civilben építészmérnök vagy, 1999-ben doktoráltál, híres épületeket terveztél. Sorolnál egypárat?

‒ Íme néhány, amelyet terveztem: a Jászvásári Idegsebészeti és Ideggyógyászati Kórház (1970); a Jászvásári Közgazdasági és Számítástech szállodakomplexum, Jászvásár (1974); a 3000 férőhelyes buzăui sportcsarnok terve (1975); törvényszék és táblabíróság Pașcani-ban (1975); Vaslui város központi toronytömbházai és kereskedelmi épületei (1976–1977); Jászvásár keleti városközpontjának tömbházai és polgári épületei (1978–1982); a szovátai fürdő és kezelőbázis, illetve strand felújítási tervei (1985–1986); a szovátai sóstavak reabilitációs terve (1987–1989); a marosvásárhelyi alsóvárosi református templom terve (1988–1990); a parajdi római katolikus templom terve (1990–1992); a marosvásárhelyi olimpiai sportkomplexum terve (1990–1996)5; Romtelekom szállodakomplexum, Mamaia (1997–1998); Beszterce megye tanfelügyelőségének irodaépülete (1996–2000); a nagysármási adventista imaház és templom (1999–2003); a craiovai 6000 férőhelyes sportcsarnok terve (2006–2009); a szászrégeni görögkatolikus katedrális terve (2003)6; a marosvásárhelyi nemzetközi Transilvania repülőtér bővítési terve (2007); a gyergyószárhegyi 600 férőhelyes sportcsarnok terve (2010); 150 férőhelyes, iskolai sportaktivitás megvalósítására tervezett sporttermek típusterve, amely alapján 425 sportterem valósult meg Románia területén (Marosvásárhelyen, 2005–2016 között). Ezek által vált ismertté az Arhing cég, amelyet vezetek, jó kapcsolatot ápolva sok kivitelezővel.

‒ Mire kell odafigyelni épülettervezéskor?

‒ Az építészet különleges „műfaj”, amely a művészet és mérnöki tudományok között helyezkedik el. Függetlenül, hogy milyen célból tervezünk egy épületet, megválasztása három kritérium alapján történik:az első a tér legteljesebb kihasználási elvén alapszik. A jelen igényeit úgy kell megválasztani, hogy a későbbiekben át lehessen rendezni a tulajdonos követelményeinek megfelelően, szerkezetrombolás nélkül.A második a teljesítmény elvén történik, amely lehet technikai, esztétikai vagy csupán funkcionális. És végül a harmadik (esetenként lehet akár első is): a költségvetési lehetőségeket veszi alapul.

Azon épületek, amelyek tervezésénél a műépítészekkel együtt mint szerkezettani tervező vettem részt az Arhingiroda keretén belül, megpróbáltunk eleget tenni a kihívásnak: az épületnek belülről a tulajdonos igényeinek kell megfelelnie, de kívülről, bárki szemlélőének, aki elhalad mellette. Ebből fakadóan, minden általunk tervezett épület egyedi jelleget kapott, kivéve a 150 férőhelyes típusú sporttermeket.

A szerkezettani statikus vagy tervezőmérnöki szakma, az építészet sokfelé ágazó válfajai közül a legváltozatosabb és ugyanakkor a legnehezebb is. Szervesen kapcsolódik a műépítész-architekt által megálmodott és javasolt funkcionális és statikus architektúratervek vázszerkezeti formába való ültetésével. Ez lehet elasztikus vasbeton, oszlopokból és gerendákból összetevődő keretszerkezet, téglából megvalósított, merevfaltartós szerkezet, fémből készült, nagy fesztávólságokat áthídaló térszerkezet stb.

A kiválasztott épülettípus összetevő elemei átveszik és megoldják az önsúlyból adódó gravitácionális terhelések hatását, valamint a bútorokból, emberekből, felszerelésekből stb. adódó hasznos igénybevételeket. Ezen fontos szerepen kívül, az épületszerkezeteket úgy kell megalkotni, hogy át tudja venni, kiegészítésképpen, a földrengés és szél által generált dinamikus sokkokat, illetve vízszintes erőket is. Ezáltal az architektúra, a szerkezettani és az épületgépészet szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A fentiek megoldására a komplex fizikai és matematikai tudományokat is igénybe kell venni, amelyek által a tervezőmérnöki szakterület látványossá és fontossá válik.

‒ Könnyen el lehet rontani egy tervet?

‒ Demokráciánk első évei (1990–1997) nagyban befolyásolták, és negatív irányba térítették az építészet történelmi és régiókénti változatos stílusát. Hazánkban sorozatban jelentek meg az új, külföldi építkezési anyagok, pl a Skandináv országokból származó, minden színben tündöklő (barna, piros, kék, zöld stb.) Lindab hullámlemezek. Ezek használata elsősorban ipari létesítményekre kellett volna irányuljon. A kor építészei a tervezés könnyedségéért és esetenként néhány dollár jutalomért minden földrajzi régióban kezdték alkalmazni, de főleg családi házak esetében, ezzel helyettesítve az addig használt kerámia-, zsindely vagy más eredeti építkezési anyagokat. Ezt még kiegészítették pléhgalambokkal és más giccses elemekkel díszített új homlokzatok. Ezáltal az épületek személytelenné válnak, és semmilyen stílust nem képviselnek. Szintén ekkor és az ezt követő periódusban, főleg a megrendelők/tulajdonosok uralták az építészetet… A tétet a „ki vagyok én” elv szabta meg. Nem volt szükség semmilyen tervezési témára, sem építészeti stílus gyakorlatba ültetésére. Ha a szomszéd háza négyszobás volt, akkor az enyém legyen öt, függetlenül attól, hogy hány személyből áll a család… Ez volt az újgazdagok stílusa, amely kezdi éreztetni hatását a jelenlegi gáz- és villanyszámlákon. Az új évezred megteremtette a lehetőséget az építészeti tervek sok esetben módosítás nélküli átvételére és kivitelezésére. Volt rá eset, hogy a tervező a helyszín (falu, város) nevét sem változtatta meg. A sorozatban gyártott és kevés módosítás alá vetett tervek később kezdik megbosszulni magukat mind funkcionális, mind esztétikai szempontból. Később persze a tulajdonos rájön a hiányosságokra…Ezeket az épületeketa kivitelező cégek ‒ csökkentett tervezési költségekre hivatkozva ‒ sok esetben egész városnegyedek megépítésére használták, és jelen pillanatban is használják. Évek múltán ezek az épületek vagy épületkomplexumok fogják képviselni egy adott kor építészeti stílusát. Szerencsére vannak még építészek ‒ remélhetőleg egyre többen ‒, akik megpróbálnak eleget tenni a szakmai kihívásoknak, és nem pazarolják idejüket sablon- vagy személyiség nélküli építményekre…

‒ Több műemléképület szakavatott felújítása fűződik a nevedhez. Beszéljünk erről is!

‒ A 62 műemléképületből, amelynek felújításában mint szakértő, tervgazda vagy szerkezettani tervező vettem részt, 40 nagy komplexitású, úgynevezett A-kategóriás, nemzeti örökséget magában foglaló és 22 B-kategóriás, helyi értéket képviselő műemléképületet vagy épületkomplexumot foglal magában. Mind a 62 épület számára én készítettem el a szakértői véleményezést, amely tartalmazza a főbb restaurálási, szerkezeti megerősítésre irányuló és a követelményeknek megfelelő korszerűsítési munkálatokat. Az A-kategóriás műemlékek közül az alábbi nyolc vár foglalja el a legfontosabb helyet: a barcarozsnyói várkomplexum (2010–2011); a marosvásárhelyi várkomplexum (2009–2013)7; Vajdahunyad vára (2001); Fogaras vára (2017); Gyulafehérvár Vauban-típusú „Alba Carolina” nagykiterjedésű várkomplexuma (több mint 100 ha) főbb epületeinek szakvéleményezései és tervei (2012–2013) ‒ ide tartozika római katolikus katedrális; a fejedelmi palota; a Nemzeti Történelmi Múzeum; Fehér megye és székháza; a nemzetközi turisztikai hivatal és más szociális tevékenységekre hivatott intézmények; a székelyudvarhelyi Székely Támadt vára – első fázis (2011–2012); Ika vára ‒ Csernát község – első fázis (2011) és Poenari vára – 860 méter magasságban (2021–2023)8.

‒ Melyek a fontosabb hazai reabilitált, A-kategóriás műemlékpaloták, templomok és civil épületek?

‒Sorolom:a craiovai polgármesteri hivatal (A.I.Cuza 1. és 7. számú két palotája); a nagydisznódi evangélikus erődtemplom; a brassói Szent János ferences kolostor; a halmágyi evangélikus templom és templomkert; az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastély; a Botoșani municípium történelmi városközpontjában levő épületek; a balázsfalvi görögkatolikus vallási központ épületei (katedrális, kulturális központ, érseki palota); a tövisi római katolikus kolostor-komplexum; a marosvásárhelyi nemzeti színház modernizálási és felújítási tervei (az igazgatóváltások és összetűzések miatt a munkálatok megszakadtak, és a mai napig stagnálnak. Mi lesz veled forgószínpad és modern játszótér?); a marosvásárhelyi megyei székház és prefektúra palotakomplexuma (nagy komplexitású restaurálási munkálatokat tartalmaz, amelyek közül a 17,3 m fesztávolságú és 8-12 cm vastag vasbeton kupola Európa-szintű megvalósítás); Csíkszereda polgármesteri palotája; az UNESCO patronátusa alatt levő kelneki (Calnic) evangélikus templom; az aninabányai komplexum ipari múzeummá alakításának terve. (A 29 épület aromániai szénkitermelés szimbóluma.)

‒ Milyen nehézséget tartogatnak a felújítások, milyen előtanulmány, felkészülésszükséges ehhez?

‒ Minden felújítási munkálat általában sok nehézséget tartogat, ami felméréssel és az épületrajzok elkészítésével kezdődik. Ezután következik az épület részletes elemzése szerkezettani és anyagminőségi szempontból. Az Arhingcég jelenleg olyan performans mérőműszer-felszereléssel rendelkezik, amelynek segítségével meg tudjuk állapítani a szerkezeti elemek minőségét, összetételét és kapacitását. Mint szerkezettani szakértő, élő szerkezetként kezelem a műemléképületeket, és hosszú évtizedek alatt már odajutottam hogy „dialógust” tudok tartani velük. Csak a „diagnózis” megállapítása után tudom összesítenia megmentésre irányuló részleteket és az elvégzendő munkálatokat.

‒Mit kell tudni a műemléképületekről és ezek jövőjéről?

‒ Szerintem a jövő építészete a nanotechnológia megvalósításaira fog alapozni. A 21. század végére ‒ remélhetőleg ‒ akár ipari mennyiségben is megjelenhet a carbon és grafen összesítéséből kialakult, kiváló minőségű termék gyártása. A szinte áttetsző színezetű és kis fajsúlyú carbon-grafen lemezek szilárdságtani szempontból akár kétszázszor erősebbek lesznek, mint az acél. Jelen pillanatban nagyon nehéz és költséges a nagy mennyiségű gyártás elindítása, amely színtiszta, szennyező anyagok nélküli alapanyagot igényel. Ha ez megtörténik, akkor az új anyag forradalmasítani fogja az építészetet, főleg a nagy fesztávolságú építmények (hidak, sportlétesítmények) és műemlékek védelmének esetében, lemondva a nehézkes, nagy fajsúlyú és kiskapacitású épületekről. Megkezdődhet a fantasztikus képességű és kisfajsúlyú anyagokból az új épületek megvalósítása, először a mi „kék bolygónkon”. Ezt követően folytatni lehet az építkezést a carbon-grafon anyagból a Mars bolygón, amely már betelepítésre készül a közeljövőben. Ezt az előrelépést én már csak a mennyek országából követhetem majd, de a fiam, aki mint fiatal építész vagy majd unokáim, akiket ő fog felvilágosítani a nagyapjuk restaurált várairól és műemlékpalotáiról, az új nanotechnológia segítségével, pelikuláris, pár mikron vastagságú rétegek rávitelével védhetik meg a fent említett építményeket, és meghosszabbíthatják életkorukat, akár több évszázaddal, esetenként évezreddel, jelezve, hogy mi itt voltunk, vagyunk és leszünk…

‒ Románia hogyan viszonyul a műemléképületek megőrzését és rehabilitációját célzó uniós programhoz?

‒Románia kissé megkésve kezdte el a műemlék épületek megmentésére és megőrzésére irányuló programot. Az első fázisban nagyobb anyagi, eurós pénzalapokkal próbálkozott, ami nem minden esetben irányult a rehabilitációs munkálatok megvalósítására. Ezt követően, az uniós programok szigorúbb elbírálás alá kerültek, és az illető műemlék felújítására előirányzott anyagi fedezék is lecsökkent a max. 5 millió eurós szintre.Az európai unió nem gördít akadályokat a pályázatok elé, de igényli a szabályok betartását.

‒ Erdély mely épületeit kellene feltétlenül felújítani, kijavítani, egykori rendeltetését visszaállítani?

‒Erdélyben eddig a fő hangsúlyt a várak és a nagyfontosságú paloták restaurálására fektették, ahol általában adminisztratív vagy a politikának alárendelt aktivitások működnek. Ezt követték a templomok és az egyházi épületek felújítása.Az elkövetkezendőkben, jobban odafigyelve, az uniós programokba be kellene iktatni a várkastélyokat, kastélyokat, kisebb, de történelmi szempontból fontos palotákat és udvarházakat, amelyek sok falu vagy kisebb közösség megsegítését szolgálná.

‒ Több helyen mutattad be diavetítéssel pályádnak szebb és árnyaltabb oldalait. Mire kíváncsiak az emberek?

‒ Előadások, értekezletek, rádió- és tévériportok, valamint diavetítés formájában több mint 100 előadást tartottam. Ezek közül 25 az egyetemes építészetről, megvalósított vagy kivitelezés alatt levő épületeinkről, sportkomplexumokról és várak restaurálásáról szólt, amelyet jelen pillanatban is folytatunk. A többit, 75-80 előadást sportkarrierem sikeres és kevésbé sikeres megvalósításairól tartottam. Ezek közül a leglátványosabb sikert a magashegyi expedíciók képezték, de nem sokkal maradtak le a barlangászati aktivitásunkról szóló vetítések. A sóbarlangok színskálái és állandóan változás alatt lévő formai elemei valósággal elkápráztatták a nézőközönséget. Következtek a tutajos expedíciókról szóló diavetítések és filmek, amelyek először, nagy többségben a moldvai városokban lettek bemutatva, ahol megszülettek és útjukra indultak. Az előadások premierként bemutatott tartalmát és színes képsorait úgy a nagyközönség, mint az egyetemi hallgatók és iskolás diákok értékelték. A iași-i Costache Negruzzi líceum tanárai és diákjai, ahol először osztályonkénti vetítéséket tartottam, arra kértek, hogy ezután az iskola dísztermében találkozzunk. Már az első előadás után a több mint 100 gyerek egyenként elvonult mellettem, és megérintett. „Menj te is, és tedd rá a kezed, ő az expedíció vezetője! ‒ hallottam az egymás közötti biztatást.” Később megtudtam, hogy az érintés számukra a reményt és a bátorság „megszerzését” jelentette.

Minden előadás más és más érdekességet hozott. Az egyik kisvárosban tartott előadás után, egy látszólag harciasabb diák átadott egy írott kérelmet, amelyben igényelte, hogy vegyem be a következő expedíció csapatába, mert ő nagyon bátor… „Elszöktem otthonról, és az éjszakát a nagyapám istálójának a padlásán töltöttem! Három nap után mentem haza!” Vetítés után a megkérdezett tanárok úgy értékelték: előadásaim sokkal többet jelentettek, mint egy nyitott földrajzóra. Természetszeretetre, bátorságra, embertársaid megbecsülésére és tenni akarásra késztették őket és a tanulókat.

Sajnálom, hogya tutajos expedíciókról szóló előadásaimat Erdély-szerte kevésbé igényelték, habár a sajtó és tévériportok sorozatfilm formájában értésükre adták, hogy úgy az 1996-os dunai, mint az 1978-as Fekete-tengeri vízi útjaink Európa-csúcsokat döntöttek meg, és jelezve vannak úgy a rekordok könyvében, mint a hajózási enciklopédiában.

2023–24-ben megpróbálom a lemaradást bepótolni könyv formájában, amivel csak szabadidőmben tudok foglalkozni. A jelenlegi főfoglalkozásom továbbra is az építészet, amellyel előadások formájában már igyekeztem lépést tartani és írott formában is bemutatni. Át szeretném adni a fiatal generációnak az építészetben, sportban szerzett tapasztalataimat. Tudom, hogy esetükben más formában jelennek meg a kihívások, feladatok, de az alapfogalmak maradnak.

‒ Hol jártál a nagyvilágban?

‒ A sport, a szakma és a turizmus hozzásegített55 országba valólátogatásra, nevezetességeinek megtekintésére és az esetenkénti tanulmányozására. Előfordult, hogy a szakmai utat sportaktivitás követte, így egyes országokat kétszer vagy többször is meglátogattam. Ezáltal az országok száma elérte a 90-et. Kis túlzással így lettem világjáró! A csúcsok után ‒ amennyiben időm engedte ‒ meglátogattama nevezetességeket is. Íme, az országok, ahol megfordultam: Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Argentína, Ausztrália, Ausztria, Brazília, Bolívia, Bulgária, Csehország, Chile, Dél-Afrika, Egyiptom, Észak-Írország, Finnország, Franciaország, Gibraltár, Görögország, Hollandia, Horváthország, India, Írország, Japán, Jordánia, Kanada, Kenya,Kirgiztán, Kína, Kuba, Dél-Korea, Luxemburg, Magyarország, Marokkó, Mexikó, Moldova, Monaco, Nepál, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Peru, Portugália, Skócia, Spanyolország, Svédország, Szerbia, Szingapúr, Szlovákia, Szlovénia,Tádzsikisztán, Tanzánia,Törökország, Ukrajna, Uruguay, Üzbegisztán,Vietnam. A hét új csodából sikerült hatot megtekintenem: Machu Picchu romvárosa (Peru); Krisztus szobra (Rio de Janeiro, Brazília); Kínai nagy fal; Petra sziklavárosa (Jordánia); Tádzs Mahal mauzóleum (India); Római Colosseum (Olaszország). Kimaradt a programból a mexikói Chichen Itza maja piramis. Minden látogatásról részletes naplót vezettem, amit ki szeretnék adni könyv formájában.

‒ Milyen szakmai és sportterén elért kitüntetéseket kaptál?

‒Díszoklevél (1976); Domus ‒ 1980 kitüntetés; Génius ’96 Nagydíj (1996); Arany oklevél kitüntetés (2007); Díszoklevél (2010). Díszpolgári kitüntetéseim a következők: Marosvásárhely (1998), Mezőbánd (2004), Dicsőszentmárton (2005), Mezőkölpény (2017). A sport terén elért fontosabb kitüntetések: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által adományozott, Juan Antonio Samaranch által láttamozott DÍSZOKLEVÉL (1987); Alpin Díjazási Bizonyítvány (1995); Ezüstérem-díj (1995);  Az év sportolója Maros megyében (1995); Sportérdem Dicsérő Oklevél (1996); Alpin Díjazási Bizonyítvány (1998); Dicsérő Oklevél (2000); Díszoklevél (2007); Díszoklevél (2010); Dicsérő oklevél (2011); Legjobb Maros Megyei Sportszemélyiség az utóbbi másfél évszázadban (2011); a Román Alpin Klub tiszteletbeli tagjává választás (2015). 2009. február 20-án, Romániában Alternatív Nobel-díjra lettem javasolva – Right Livelihood Award 2009.10

 

(Vége.)

 

Az interjú megjelent Székely Ferencnek az Üveghegy kiadónál frissen megjelent interjúkötetében.

 

 

 

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ