Brit költők József Attilával párbeszédben

A Balassi Intézet londoni intézetének vezetői szerint a projekt ötlete „Fischer Tibortól, a nemzetközileg elismert, magyar származású brit írótól származott. A kezdeményezés célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a magyar költészetre az Egyesült Királyságban, egyfajta irodalmi párbeszédet kezdeményezve neves brit költők és József Attila kiemelkedő alkotásai között. A Magyar Kulturális Intézet arra kért meg brit költőket, hogy „rezonáljanak” arra a válogatásra, amelyben József Attila műveit ültette át gyönyörűen angolra John Bátki, Edwin Morgan, George Szirtes és Peter Zollmann.”

Az egyik fordító, George Szirtes a gyűjteményt értékelve figyelemre méltóan nyilatkozik bevezetőjében József Attila költészetéről:

„Világszerte három ismert magyar költő van: József Attila, Radnóti Miklós és Pilinszky János, de közülük is a legismertebb és a legtöbbször fordított József Attila. Szobra ott áll közel a Duna-parthoz, egészen közel a parlamenthez, s nézi – akár híres versében – a Dunát. Ez a róla elnevezett utca végén található. A főváros egyik legjobb színháza is az ő nevét viseli. Bizonyos értelemben ő a magyar költészet »arca«. (…)
Verseinek fordításában a legfőbb nehézséget azok rendkívüli elevensége jelenti. Költői nyelve a személyes líraiság és egyfajta közösségi, majdnem profetikus szenvedély elegye, amely a világ lényegét próbálja megragadni, s ha a forma szabályos is, a nyelv rendkívül közel áll a mindennapi szóhasználat közvetlenségéhez. A kettő közötti egyensúlyt nagyon nehéz eltalálni. Olyan ez, mintha egyszerre szólalna meg Francois Villon, Louis Aragon – vagy esetleg Paul Éluard. [A fordító megjegyzése: Azt már csak mellesleg jegyzem meg, hogy József Attila bizonyára nem véletlenül fordította olyan remekül a Villon-verseket – A. Cs.] Ezek persze igen távoli párhuzamok, és József Attila legjobb munkáit valójában lehetetlen lefordítani, habár erre rendkívül szép kísérleteket tett John Bátki, Frederick Turner és Zsuzsanna Ozsváth, mindenek fölött pedig Edwin Morgan, akinek Glasgow-t idéző városi hangvétele sok hasonlóságot mutat József Attila budapesti munkáskörnyezetből hozott hangjával és szemléletével. Ahogyan József Attila magyarul szólal, az nem olyan, mintha valaki megújult költői stílusban beszélne: bárki megszólalhat így, de ebben a hétköznapiságban ugyanakkor briliáns képek sűrűsödnek magas, ám szabatos érzelmi hőfokon átszűrve.
Oly kevés angol ajkú költő van, aki magyarul olvas, hogy e fordítások rövid távú – bár igen dicséretes – vállalkozásnak számítanak. Viszont felkérni őket, hogy mondják el, mit gondolnak József Attiláról verseinek fordítása során, egy szellemi és kulturális kapcsolat létrehozását teszi lehetővé. Véleményem szerint az antológiában szereplő költők néhány igazán szép eredeti verssel örvendeztettek meg minket, amelyek távolabbról vagy közelebbről József Attila költészetének visszhangjai. József Attila révén magunkban belső tájakra juthatunk el, még ha távolságot tart is közöttünk az idő, a nyelv, a kultúra. József Attila a múlt század egyik legnagyobb és legemberibb költője. Még mindig velünk van. Még mindig szükségünk van rá.”

George Szirtes – magyar származású brit költő; angolul ír, és magyarról angolra is fordít. 1948. november 29-én született Budapesten, s 1956-ban menekültként érkezett Angliába. Londonban nőtt fel, képzőművészetet tanult Londonban és Leedsben. Első könyve, a The Slant Door, 1979-ben jelent meg,és elnyerte a Geoffrey Faber Memorial díjat a következő évben. Számos díjat nyert, pl. 2004-ben a T. S. Eliot díjat a Reel című művéért és Bess Hokin díjat a Poetry folyóiratban megjelent költeményeiért 2008-ban. Magyar fordításait és drámáit is dijazták. Legutóbbi könyve, a Bad Machine. George Szirtes Wymondhamban,és a Kelet-Angliai Egyetemen tanít.

Fordította Albert Csilla

(Folytatjuk)

Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár

Előzmények: 1. rész; 2. rész;

1. B.Tomos Hajnal:
   2016. július 4. 09:05

   Köszönjük Albert Csillának, hogy szakavatott munkája által betekinthetünk ebbe az igazán ritka értékű, minden szavával élményt nyújtó gyűjteménybe.