„Életem egyik legdrágább kincse voltál,
és lettél idő előtt a legszentebb, legdrágább, legfájóbb EMLÉK…”
– 17 éves korában elvesztett fiam emlékére –

Ezzel a kettős mottóval az élén jelent meg, szerzői magánkiadásban Para Olga: A Csillag és a Lant című verseskönyve, amelyet december első napjaiban mutattak be Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében, a székelyföldi városban élő szerző jelenlétében. A könyv történetéhez tartozik, hogy címlapként portálunk munkatársa, B. Tomos Hajnal egyik Káfén megjelent fotója szolgál, a bevezető sorokat pedig a szerkesztő Cseke Gábor írta.

Életet – a költészetért

Ajánló Para Olga verseihez

A versírás ugyanolyan demokratikus jog, mint a versolvasás. Vagy a versmondás akár.
Az emberiségnek eredendően költői a lelkülete, költőien látja a világot, annak történeteit, az élet minden rezzenését.
Egy kicsit mindenki többé-kevésbé költő, még ha nem is vesz tudomást róla. Mert a súlyos érzelmi benyomások, a megrendülések és a sorstragédiák kevés embert kerülnek el; előbb-utóbb ránk találnak.
Úgy, ahogy bátran állíthatjuk, hogy minden ember élete kész regény, azzal sem fognánk mellé, ha megkockáztatnánk: minden ember legszemélyesebb fájdalmából kicsordulhat a líra könnypataka…
A már szépkorú Para Olga eredendően költői lélek. Aki már akkor verset írt, amikor még csak nem is álmodta, hogy az egyik legkegyetlenebb életélmény vár majd reá s avatja poétává! A szülő, aki felnőtt emberré cseperedő gyermekét kénytelen temetni, siratni – talán az élet egyik legnagyobb vesztesének tekinthető. Övé a vigasztalan gyász egyfelől, ám övé az élmény fájdalmának költészetté szublimált lényege.
A „valamit valamiért” elv itt is kitűnően működik.
Életet – a költészetért…
Para Olga versben vergődve próbálta meg túlélni mérhetetlen veszteségét, fájdalmát. Ez itt látható verskötetének teremtő és éltető katalizátora. De ebben áll egyfajta lírai gyökéreresztése – megfeneklése – is.
Leghitelesebb, legkifejezőbb víziói a személyes katasztrófa érzelmi-tudati magja köré szerveződnek, annak kivetítései, olykor egyfajta terapeutikás párlatai.

most költöztél
a mesémbe
szavak szárnyán
szállsz a légbe

– olvassuk a tisztuló, az alkotást uralni tudó öntudat megváltó verssorait, és eltűnődünk azon, hogy Para Olga versei, amelyek a veszteségről szólnak, azt fogalmazzák meg sokféle megközelítésben és változatban, mégsem reményvesztettek. Mert azt se hallgatja el, hogy az élet végül mindent felülír: szerelmet, ragaszkodást, rettenetet, gyászt és még mi mindent!
Mert van valami, ami örök – és ebbe torkollik e verseskönyv valamennyi lírai megnyilvánulása –: ez pedig a szeretet.

Cseke Gábor

Csíkszereda, 2016. augusztus 15.

A kötetben a szerzőnek számos, portálunkon is megjelent verse szerepel.
Mellékeljük a tartalomjegyzéket, s belőle néhány, nálunk megjelent verset elérhetővé teszünk:

A CSILLAG ÉS A LANT
TÖVISHÁT
OTTHON
A FÉK
KONKRÉT HELYZET
JÁTSZANI
A VÁGY HALÁLA
SZABADON SZÁLLJ
AZ ÉLETEM ÁRÁN
ELÉRHETETLENÜL
ELNÉMULT AJAK
ÉLETRE KÉNYSZERÍTVE
ÖRÖKRE BEZÁRVA
AZ ÉLŐ HALOTT
DE MÉGIS
MOST JÖN A TÉL
A PIROS ÉS FEKETE FONAL
ROBOT
TÁNC… TÁNC… HALÁLTÁNC
TÁJ ÉS LÉLEK
TE VAGY
VALAMI MÉGIS
SZÖKŐKÚTNÁL
RÁCSOK
MEGTANÍTOTTATOK
CSUPASZ ÁG
1. Teng-leng
2. Vihar után
3. Trianon
4. Elmúlás
ÖRDÖGI KÖR
FÖLKELNI MINEK?
SAJÁT LÁBON
TÜRELEM TÜRELEM TÜRELEM
TE ÁPOLD MAJD
A MINDENSÉGBEN ÉS MÉGIS SEHOL
EMLÉKED
ÉRTED
RÓZSA A SÍRON
ÁTMENET FORDULAT
BÚCSÚ

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ