Jogvédő filmek

Az jogvédő tematikájú filmek besorolhatók a bűnügyi és drámai csoportba, azonban néhányat külön kiemeltem, mert az ifjúsági tematikai szempont külön indokolja. Az e kategóriába tartozó filmek valamilyen kisebbségi csoport vélt vagy valós sérelmeit olvassák a többségi társadalom fejére. Ilyen például a Vespa (2010, Groó Diána), amely egy vidéki cigány fiú szomorú történetét meséli el, amelynek során bőrfejűek fizikailag bántalmazzák, és elveszik tőle azt a robogót, amelyet sorsjeggyel nyert. Ugyan történtek és történhettek ilyen jellegű bűnesetek, azonban a film tágan fogalmazza meg a felelősség kérdését, és a teljes magyar társadalomra rávetíti. Erre utal a film kacsán a rendező interjúja, amelyet a következő mondattal zár: „Magyarországon azt jelenti, hogy itt halomra öltek gyerekeket, globálisan pedig azt jelentheti, hogy egy gyerek mindig célpont, egy gyerek mindig ki van szolgáltatva” (Groót idézi Bujdosó 2010). Az interjú címe pedig: A magyar társadalom zéróra vizsgázott. A rendezőnő viszont azt nem árulta el, hogy mikor és hol öltek Magyarországon halomra gyerekeket.
A Hajnali láz (2015, Gárdos Péter) azért problematikus film, mert egy olyan személynek emel megszépítő emléket fiatalkoráról, párválasztásáról, aki (bár a rendező édesapja), nagyon jelentős szerepet játszott a Rákosi-rendszerben, de még 1956 után is, a pártállami propaganda működtetésében. A fiatalok számára Gárdos Miklós újságíró, író aligha lehet piedesztálra állítható példa.
A Veszettek (2015, Goda Krisztina) nekiveselkedett a radikális jobboldali szervezetek bírálatának, és azt igyekszik ábrázolni, hogy a céltalan fiatalok miképp kerülnek szélsőséges eszmék és szervezetek hatása alá. A film milliárdos költségvetéssel készült, és a legsikeresebb forgatókönyvírók egyikét (Divinyi Réka) és a legsikeresebb rendezők egyikét (Goda Krisztina) tudja az alkotók között, ennek ellenére a közönség nem volt kíváncsi az úgynevezett „gárdafilmre”. Volt a kritikusok közt, aki kevesellte az egyértelműbb utalásokat a bírálni kívánt politikai célcsoportra: „Goda Krisztina régen várt új rendezése nem bátor. Kifejezetten retteg attól, amire vállalkozott” (Kovács 2015); de más, talán épp az eldönthetetlenség miatt sokallja az utalást a kortárs magyar valóságra: „Ha ez mégsem gárda-film, akkor miért a sok látványos hasonlóság a kortárs magyarországi valósággal?” (Csiger 2015).

Elvont fikciós történetek, parabolák

A fiatalokról szóló, vagy akár a fejlődésregény-típusú filmek között akadnak olyanok, amelyek vállaltan nem a konkrét társadalmi valóságra akarják vonatkoztatni cselekményüket, hanem az általános emberi problémák feldolgozása révén akarnak valami érvényeset állítani a lélekábrázolásról vagy a jellemfejlődésről. Ilyen például A fantom ász (1995, Czencz József), amely egy különleges, parafenoménnek nevezhető fiúról készített játékfilmet. A fiú, aki gondolatával tüzet képes gyújtani, üldözik a belügyisek, a szakértők, a KGB, az FBI, de a fiú végül átlép, átmenekül a mesék világába. A parabola ezzel azt állítja, hogy egy különleges képességű fiatalnak nincs helye a világban. A rendezőt érdekelték a misztikus témák, hiszen készített például a kanalakat hajtogató Uri Gellerről is portréfilmet: A parafenomén (1989).
A Womb – Méh (2010, Fliegauf Benedek) egy olyan komoly etikai kérdést vizsgál, hogy mi történik, ha valaki megszüli elhunyt szerelme klónját, és viszonyba keveredik vele. A film adekvát módon teszi fel a kérdést, de a jellemábrázolásban nem erős (nehéz például megkülönbözetni a cselekményben az eredeti személyt és a klónt), így nem ad rá érvényes alternatív választ se.
Az Aura (2014, Bernáth Zsolt) az egyetlen, a vizsgált korszakban Magyarországon készült ifjúsági sci-fi. Az állami gyártáson kívül, független produkcióként készült filmet a kritika lesújtó véleménnyel fogadta (Pásztor 2014). A Filmtekercs kritikusa már az írása címében Állatorvosi lónak nevezte a filmet, amelyen minden tipikus hiba bemutatható. Kár, mert jó lenne egy értékelhető játékfilm a fiatalokról, amelyet lelkes fiatalok készítettek.
A Fehér isten (2014, Mundruczó Kornél) – thriller, parabola az előbbi, „jogvédő filmek” kategóriájába is besorolható lenne. Egy elvont tézis szerint az európai fehér ember istenként lenéz minden mást, embert, állatot, és ez a magatartása végzetes hibát, végső soron a világ pusztulását okozza. A cselekmény szerint a hatóságok össze akarják íratni a nem fajtiszta, máképp mondva korcs kutyákat. Amelyeket nem írtatnak össze, gyűjtőtelepekre kerülnek, mint a főszereplő kislány, Lili kedvence is. A kutyákkal a különböző helyeken rosszul bánnak, és végül elszabadulva Budapesten világvégét okoznak. A parabola kissé túloz és sántít, és a főszereplő, Lili elnagyolt jellemábrázolásával nem áll be a fejlődésregények sorába.
A Liliom ösvény (2015, Fliegauf Benedek) egyik főszereplője egy általános iskolás kiskamasz, azonban nem ő és az ő jellemfejlődése áll a középpontban, hanem az anyja, aki közös szellemidézések során a fiával együtt száll szembe a gyerekkori démonaival.

Zenés filmek

A zenés filmek a leginkább pozitív életképet és megoldható, megoldódó konfliktustípusokat felvonultató műfaj a fiatalokról szóló filmek között is. Talán a zene megnemesítő hatása nem enged teret akárminek. A Szerelmes szívek (1991, Dobray György) melodráma főszereplője egy másodikos gimnazista lány. Nem kis konfliktussorozat árán, de Timi énekesnőként sikert arat, és a szerelmi kapcsolata is rendeződik. Az Álom.net (2009, Forgács Gábor) központi karaktere szintén egy gimnazista lány, aki az első pompon csapatot szervezte Magyarországon. A történetben Regina az intrikus ellenlábasa fölé kerekedik. Jó tehát, hogy van néhány pozitív kimenetelű film is a csoportban. Ide tartozik a Made in Hungaria (2009, Fonyó Gergely), amely Fenyő Miklós fiatalkori éveit, pályakezdésének időszakát dolgozza fel.
Ez a kategória sem nélkülözi a bűnügyi szálakat, hiszen a Kalózok (1998, Sas Tamás) egy kalózrádió, tehát illegális „vállalkozás” üzemeltetéséről szól. A Vagabond (2002, Sas Tamás) főszereplője egy intézetből kikerült fiú, aki bűnözői körökben tevékenykedik. Karesz, azonban megismerkedik egy lánnyal és általa a táncházi közeggel. Korábbi betörőtársai hívására elkövet „még egy utolsó betörést”, amiért lecsukják, de a börtönben elhatározza, hogy amint szabadul, zenész lesz belőle. A Vagabond tehát nemcsak a táncházas mozgalmat vonzó színben bemutató zenés film, hanem egyben pozitív perspektívájú fejlődésregény is.

Vígjáték, bohózat, paródia, szerzői film

Az utolsó, műfajilag vígjátéki jellegű, fiatalokról szóló filmek csoportja tizenegy tagot számlál. Ez látszólag arányos, mert az összesnek tíz százaléka. Ez azonban kissé megtévesztő, hiszen ezek, a humoros vagy humorosnak szánt filmek nem különülnek el karakteresen a többi, bűnügyi vagy drámai konfliktusokra építő alkotásoktól. Klasszikus vígjátéki alapszituáció, amelyben szerelmi bonyodalmak és a párválasztás tematikája kerülnek valamilyen nem krimi-jellegű megoldásra, három filmben fordul elő: Tesó (2003, Dyga Zsombor); Tibor vagyok, de hódítani akarok (2006, Fonyó Gergely); Szinglik éjszakája (2010, Sas Tamás). Az elsőben fiatal testvérpárnak egyedül kell boldogulnia a fővárosban anyjuk által rájuk hagyott lakásban, miközben a szerelem is rájuk talál. A második a Diploma előtt (1967, Mike Nichols) szelídített, magyar változata. Az érettségi pótvizsgára készülő Tibor férfivá avatása kissé másképp történik, mint azt előzetesen elképzelte, de megtörténik. A harmadikban pedig a néző megtudja, mi történik három barátnővel, akik a gimiben megfogadták, hogy nem mennek férjhez.
Az éretté válás azonban nem mindegyik humorosnak szánt filmben válik viccessé vagy tanulságossá. A Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten (1998, Jancsó Miklós) című filmben, amelynek a műfaját tragikomédia, szerzői film, groteszk kifejezésekkel jelölték meg, egy lány, akinek nem sikerült az érettségije, pisztollyal kiirtja a közeli családtagjait, köztük a szüleit. Ez a filmben az egyik fő cselekményszál és bonyodalom, e köré épül a mindent tagadó radikalizmus lélektanilag egyébként nem motivált szimbolikája. E jelképrendszer szerint a jelenkori (értsd: 1998-as) magyarországi társadalom annyira elidegenedett, hogy az újgazdag család partikon megeszi a lelőtt családtagok húsát. Ehhez már nincs ahogyan szocializálódnia az érettségin túljutott vagy akár megbukott diáknak. A film további, fiatalokról szóló állításairól részletesebben írtam a 2016-ben megjelent filmelméleti könyvem fejezetében (Deák-Sárosi 2016: 224–259).
Ebbe a csoportba tartoznak a bohózat és burleszk jellegű, kísérleti és szerzői filmként is emlegetett Szőke András-filmek. Sajátos humoruk a vígjátékokkal rokonítja őket, azonban morbiditásig fokozott groteszk jellegük távol áll a klasszikus cselekmény- és stílusvilágtól. Hogy mégis miért jelenhettek meg a kínálatban, és minek köszönhető a sikerességük, az talán épp a fővárosi, belvárosi, urbánus, depresszív humortalanságuknak köszönhető. A nagyvárosi bűnügyi filmek és lehangoló perspektívájú parabolák között üdítően hatott kis vidéki, tanyasi jellegű ízes humor. Egyáltalán a vidéki közeg, ami nem pusztítható el olyan könnyen, mint a gyárak, a bérházak, az aszfaltdzsungel. A vidéki és tanyasi ember a természet közelében él, sőt azzal szimbiózisban, ahol még az elmúlás és pusztulás sem a világvége, és nem is olyan szomorú. Egyébként a Szőke-filmekben ugyanúgy dominál a passzivitás, a tehetetlenség és a kilátástalanság, mint a városi filmekben, csak mindig ott lebeg a természet és az emberi közösségek megtartó ereje. Ebből a végső elpusztíthatatlanság-érzésből fakad részben Szőke és alkotótársai humora is. Ezekben a filmekben is szinte mindig van egy erős bűnügyi szál, csak a tragikumot oldja, ha más nem, a mesélés módja. A Vattatyúkban (1989, Szőke András, Ferenczi Gábor, Dobos Mária) van egy bűnügyi-nyomozati cselekményszál, és történik például egy brutális verekedés is, amit azonban semlegesít a mulatós kísérőzene. A nagy húslevesben (1995, Szőke András) nem kisebb bűncselekmény gyanúja merül fel, minthogy Balogné egy intim viszony után feltehetőleg egy óriási levesfőző üstben reked, és megfőzték. A film cselekménye szerint azonban ez nem biztos, hogy megtörtént, és ezért nem (annyira) félelmetes. Badár törzsőrmester és társa nyomoznak az esetben, de a bizonyítékok gyűjtéséhez használt videokamerát vissza kell adni a kölcsönzőnek, mielőtt a rejtély megoldódna.
Miképp is jelennek meg a Szőke-filmekben a fiatalok? Kifejezetten fiatalokról szóló film kevés van köztük, de fiatalok szinte mindegyikben fő vagy fontos mellékszereplőket játszanak. A generációk vidéken sokkal inkább egymásra vannak utalva, mint a (nagy)városokban, és ez tükröződik is e groteszkek cselekményeiben, szereplők és szerepek összetételében. Az utóbbi kettő gyakran szervesen összefügg, hiszen Szőke és alkotótársai önmagukhoz hasonló karaktereket alakítanak vagy esetenként saját magukat. Fiatalokról szóló filmek ezek abban az értelemben is, minthogy Szőke és társai fiatalon kerültek a filmkészítés fősodrába, és saját kiábrándult, de vidékiesen életrevaló életérzésüket vitték bele a munkájukba. Néhány filmjüket még amatőrként készítették, keskeny, 8 mm-es vagy 16 mm-es nyersanyagra, és ezeket nagyították fel 35 mm-es kópiákra: Vattatyúk (1989), Citromdisznó (1987–1992, Szőke András, Dobos Mária). A Boldog Lovak (1995, Szőke András) dokumentarista filmnek és bohózatnak nevezett filmben néhány fiatal Budapestre mennek Zsigulival; A filmtartalmi összefoglalója szerint: „Mottó: Kis filmek, kis emberek, kis történetek. Másik mottó: Minden ember boldog akar lenni. Végül: minden LÓ, ha a vége LÓ. MarhaLÓ.” A fiatalok útközben megállnak egy pocsolyánál, és hosszasan tapsikolnak a sárban. Mint a lovak. Így fogalmazzák meg életfilozófiájukat, ars poeticájukat. Ez a fajta vidéki primitív humor annyira elementárisan hatott a fővárosi filmesekre, hogy egyes rendezők beépítették saját, külvárosi filmjeikbe. Még Szőke András és Badár Sándor is fontos mellékszerepeket kaptak például Szomjas György Roncsfilmjében (1992) és Gengszterfilmjében (1999).
Végül egy olyan filmet kell kiemelnem a humorosak közül, amelyet a filmes szakma is hangsúlyosan kiemelt idehaza és külföldön egyaránt (IMDb 2016). A Liza, a rókatündér (2015, Ujj Mészáros Károly) a 2. Magyar Filmhéten elnyerte a legfontosabb díjakat: legjobb nagyjátékfilm; rendezés; főszereplő; vágó; díszlet, látvány, jelmez; zeneszerző; smink-, fodrász- és maszkmester. A film külföldi fesztiválokon is számos elismerést begyűjtött, tehát joggal állítható, hogy az utóbbi évek legsikeresebb magyarországi filmje. Tematikája alapján a fiatalokról szóló filmek közé tartozik, hiszen egy fiatal nő önállósulási törekvéseit mutatja be, és hogy milyen úton-módon találja meg a szerelmet, a párját.
E rövid összefoglaló alapján úgy tűnik, mintha klasszikus fejlődésregény-típusról lenne szó, azonban a címszereplőből teljességgel hiányzanak az egyedi és az általánosítható motivációk. Csak annyit tudni róla, hogy a volt a japán nagykövet özvegyét gondozza, félénk, bár szép, rajong a japán könnyűzeneszámok iránt, és szeretné megtalálni a párját. Hiányzik belőle teljességgel mindannak magyarázata, hogy miért lett félénk. Hiányzik forgatókönyvíró szakkifejezéssel élve a háttértörténete, a back story. Az, hogy idősápoló, az nem ok, hanem már valaminek a következménye lenne, ha el lenne mesélve. Hiányoznak a helyi jellegzetességek is. Liza ugyan Budapesten él, de semmi nem utal konkrétan arra, hogy a félénkségét, félszegségét valamilyen külső, helyi tényező okozza. Tehát nincs se jellemkomikum, se a valós környezethez kapcsolódó helyzetkomikum. E kettőnek azonban megjelennek a pótlékai. Liza elesett, és szerelemre vágyik, és mindennapjait kissé felvidítja, hogy képzeletében (vagy a valóságban?) megjelenik egy japán könnyűzenei előadó; és aki vele mint nővel ismerkedni akar, de nem szerelemből, azok valamilyen balesetben meghalnak. Mert rájön, hogy ő japán kultúrából ismeretes rókatündér. Állítólag. Liza motivációi, de inkább céljai közt megjelenik az, hogy ő Japánba szeretne utazni, illetőleg ott élni.
Ezzel meg is érkeztünk egy nagyon fontos toposzhoz, amely nagyon sok magyarországi, fiatalokról szóló filmben megjelenik: az elvágyódás. Lizának valamiért nem jó Budapest. Azt azonban nem tudni, hogy miért nem jó, mert az ő életében nincsenek olyan közvetlen környezeti hatások, amelyek miatt elesettnek, idegennek érezné magát a magyar fővárosban. Talán egy általános elidegenedettség nyomai felelhetők, de ezek nem tudni, hogy mennyire helyi sajátosságok. A fogyasztói társadalom demagógiáját és hatását jelképezi a Mekkburger gyorsétterem, amelyben Liza a találkozóit, ismerkedéseit bonyolítja. Most a Mekkburger kecskés logóval a filmkedvéért kitalálva a nemzetközi, globális McDonald’s-et jelképezi, vagy a magyarosítás azt kívánja sugallni, hogy ez a fogyasztói kultúra legalább annyira magyar, mint nemzetközi? Minta nélkül vagy mintával kifejlődött a magyar, egészségtelen gyorsételeket forgalmazó étteremlánc? Mindenesetre groteszkül, de üresen szól a „Mek-mek-mek”-kel kezdődő, folyton ismétlődő, fogyasztásra buzdító reklámszöveg. Ami viszont egyértelműen a város nem élhetőségére utaló általános szimbólum, hogy a Budapest helyett egyes hivatalos helyeken a „Sutapest” látható, például a rendőrség épületén. Tehát a film szerint mégiscsak valahol a város a hibás, hogy nem élhető Liza, a rókatündér által, csak nincs részletezne, kibontva.
Ha Budapest „suta”, akkor logikus, hogy Liza innen elvágyódik. Ha már a japán nagykövet özvegyét gondozta, és japán dalokról hallucinál, akkor Japánba. A szerelem végül rátalál, és a rendőrből lett férjjel, aki szerelemmel közeledett hozzá, és ezért nem is halt meg, mint a kéményseprő és a többiek, Japánba utaznak. Liza mindkét vágya teljesült: kapott szerelmet és férjet, illetve eljutott Japánba. A boldogsága azonban nem lehet teljes. Látjuk ugyan őket a film végén egy autóban, az előtérben a Fudzsi-heggyel, de nem tudni, hogy Liza a vágyai teljesülésével elnyerte-e egyben boldogságát és nyugalmát? A mesélő a legvégén újabb problémát, bonyodalmat vet fel. Liza férje ugyancsak elvágyódó, de ő a feleséggel ellentétben Finnországba szeretne utazni, illetve ott élni. Maradhat tehát az a film végkövetkeztetése, hogy az ember mindig másra vágyik, mint ami épp van, mert az csak suta vagy egyszerűen más, és a közös célok kibékíthetetlenek, összeegyeztethetetlenek? Kár, hogy a film lélektani motivációs rétege ezt nem erősíti meg, és így nem lehet (jogos) kritikaként értelmezni. Marad tehát a fiatalok számára a motiválatlan helyzetkomikum elvágyódással, mindez perspektívaként a fiatalok számára, és mindez a szakmának és közönségnek is tetszik idehaza, illetve külföldön egyaránt.

Összegzés

Összességében elmondható, hogy a rendszerváltás után Magyarországon készült, fiatalok életéről szóló játékfilmekben a bűnügyi és drámai történetek a dominánsak, és néhány kivételtől, illetve tematikától eltekintve (pl. 1956-os filmek) nem kapcsolódnak a jelen (adott esetben közelmúlt) konkrét társadalmi valóságához. A problematika a szélsőségek által kerül megfogalmazásra, és a kiskamasztól fiatal felnőttig megragadható generációk szocializációja erős, bűnügyi konfliktusok árán valósul meg, vagy többségében bukik el. A közérzetfilmek és a vígjátéki jellegű filmek is tartalmaznak erősebb krimi-jellegű szálat, és a humoros filmekben is inkább a mesélés módja a vicces, kevésbé a fordulatok és a jellemek. A kiábrándult életérzésű közérzetfilmekbe árnyalatnyi színt vittek be a vidéki gyökerű humort és groteszket képviselő, Szőke András és alkotótársai, illetve filmjei. Kevés és kevés jó fejlődésregény készült, amelyek a fiatalok valós problémáiról szólnak, és azokra adnának alternatív válaszokat. Kevés a cselekvő hős vagy egyáltalán cselekvő szereplő, akiknek lenne nem bűnügyi vagy mesés víziójuk a jövőjükről, és megpróbálnának felépíteni valamit, akár sikeresen, akár a vállalat feladat nagyságán vagy a környezet ellenállásán elbukva. A fiatalokról szóló magyarországi filmekben a jellemábrázolásokat illetően vagy a kiábrándult és drámai alapállás a meghatározó, vagy épp a groteszk. A filmek többsége nem gyökerezik a konkrét társadalmi valóságban, vagy csak annak szűk, bűnügyi közegében. Gyakori az indokolt, de még gyakoribb az indokolatlan elvágyódás toposza, illetve a konkrét valóság tényleges problémái és a szereplők jellemeinek motiváltsága mellőzése. A kevésbé általánosítható bűnügyek és a felszínes helyzetkomikumok azonban nem okozzák feltétlenül a filmek bukását, hiszen ilyenek, mint a Gyerekgyilkosságok (1992, Szabó Ildikó) és a Liza, a rókatündér (2015, Ujj Mészáros Károly) jelentős szakmai és közönségsikereket értek el idehaza és külföldön egyaránt.
A terület további kutatást érdemel egyrészt szociológiai és kriminalisztikai irányban, másrészt az egyes műfaji csoportok és a konkrét filmek részletes elemzése révén.

---

Irodalomjegyzék

Adamikné Jászó Anna. 2016. Jókai és a retorika. Trezor Kiadó. Budapest.
Boronyák Rita. 2004. Filmvilág és díjak – Egy téma képlékenysége. Filmkultúra.
http://www.filmkultura.hu/regi/2004/articles/films/boszormenyi.hu.html
Bujdosó Bori. 2010. Groó Diana: A magyar társadalom éróra vizsgázott. Orogo. 2010. szeptember 25.
http://www.origo.hu/filmklub/blog/interju/exkluziv/20100924-groo-diana-interju-vespa-csoda-krakkoban.html#
Csiger Ádám. 2005. Polkorrekt szkinhedek. Filmtett. 2015. október 27.
http://www.filmtett.ro/cikk/4055/goda-krisztina-veszettek
Deák-Sárosi László. 2016. A szimbolikus-retorikus film. Szőts, Jancsó, Huszárik, Mundruczó, Tarr és a modernizmusok. Budapest. Magyar Napló Kiadó.
Deák-Sárosi László. 2016b. 1956-os filmek listája. In: Szabadság-rapszódiák. Irodalmi Jelen. 2016. október 22. http://www.irodalmijelen.hu/2016-okt-22-1352/szabadsag-rapszodiak
Filmévkönyv 1993. A magyar film egy éve. Szerk.: Somogyi Lia. Budapest. Magyar Filmintézet.
Gera Márton. 2015. Nem happy az end. Revizor. 2015. december 2.
http://www.revizoronline.com/hu/cikk/5865/a-szerdai-gyerek/
Gyenge Zsolt. 2013. Akinknek Budapest sem kell. Revizor. 2013. március 5.
http://www.revizoronline.com/hu/cikk/4397/nekem-budapest/
Hirsch Tibor. 2004. Fiatal film. Csak a húszéveseké… Filmvilág. 2004. szeptember. 32–3
IMDb. 2016. Liza, a rókatündér adatlapja a nemzetközi film-adatbázisban.
http://www.imdb.com/title/tt2210769/
Jókai Mór. 1889. Utazás egy sírdomb körül. Révai Testvérek. Budapest.
Kovács Gellért. A tudjuk ki, a tudjuk hol, a tudjuk mit. Revizor. 2015. október 22.
http://www.revizoronline.com/hu/cikk/5794/veszettek/
Perelman, Chaim–Olbrechts-Tyteca, Lucie. 1969. The new rhetoric: A treatise on
argumentation. Notre Dame: University of Notre Dame Press.
Papp Sándor Zsigmond. 2014. A szégyen diadala. Népszabadság online. 2014. március 20., idézi a Port:
http://port.hu/a-szegyen-diadala/article/32758
Pásztor Balázs. Az állatorvosi ló. Filmtekercs. 2014. április 14.
http://www.filmtekercs.hu/kritikak/az-allatorvosi-lo-aura
Petz Anna. 2014. Az Y generáció nemzedéki közérzetfilmje. Filmtett. 2014. szeptember 22.
http://www.filmtett.ro/cikk/3742/kerekgyarto-yvonne-free-entry
Port műsorajánló portál. 2013. A nagy füzet adatlapja.
http://www.port.hu/a_nagy_fuzet_a_nagy_fuzet_(le_grand_cahier)/pls/w/films.film_page?i_film_id=144257

---

FÜGGELÉK

Fiatalokról szóló filmek Magyarországon 1989 után, időrendben:

Hecc (1988, Gárdos Péter)
Céllövölde (1989, Sopsits Árpád)
Iskolakerülők (1989, Kardos Ferenc)
Könnyű vér (1989, Szomjas György)
Pókok (1989, Erdőss Pál)
Potyautasok (1989, Sőth Sándor)
Szédülés (1989, Szász János)
Vattatyúk (1989, Szőke András, Ferenczi Gábor, Dobos Mária)
Meteo (1990, Monory M. András)
Pókok (1989, Erdőss Pál)
Potyautasok (1989, Sőth Sándor)
Szoba kiáltással (1990, Xantus János)
A túlélés ára (1990, Erdős Pál)
Vattatyúk (1989, Szőke András, Ferenczi Gábor, Dobos Mária)
Európa Kemping (1990, Szőke András, Pálos György, Dobos Mária)
Félálom (1990, Rózsa János)
Erózió (1991, Surányi András)
Goldberg variációk (1991, Grünwalszky Ferenc)
Szerelmes szívek (1991, Dobray György)
Where (1991, Gabor Szabo)
Zsötem (1991, Salamon András)
Citromdisznó (1987–1992, Szőke András, Dobos Mária)
Éljen anyád! (1992, Ács Miklós)
A gólyák mindig visszatérnek (1992, Puszt Tibor)
Gyerekgyilkosságok (1992, Szabó Ildikó)
Indián tél (1992, Erdélyi János – Zsigmond Dezső)
Nyomkereső (1992, Tóth Eszter)
Sose halunk meg (1992, Koltai Róbert)
Árnyékszázad (1993, Dér András)
Jó éjt, királyfi! (1993, Rózsa János)
Vérvonal (1993, Erdőss Pál)
Csókkal és körömmel (1994, Szomjas György)
Ébredés (1994, Elek Judit)
Rám csaj még nem volt ilyen hatással (1994, Reich Péter)
A fantom ász (1995, Czencz József)
Boldog Lovak (1995, Szőke András)
A nagy húsleves (1995, Szőke András)
Szamba (1995, Koltai Róbert)
Gyilkos kedv (1996, Erdőss Pál)
Szelidek (1996, Balogh Zsolt)
Witman fiúk (1996, Szász János)
Gengszterfilm (1998, Szomjas György)
Imre filmje (1998, Puszt Tibor)
Kalózok (1998, Sas Tamás)
Natasa (1998, Tóth Tamás)
Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten (1998, Jancsó Miklós)
A tekerőlantos naplója (1998, Dettre Gábor)
Cukorkékség (1999, Hazai Attila, Pohárnok Gergely)
Egy tél Isten háta mögött (1999, Can Togay, János)
Közel a szerelemhez (1999, Salamon András)
Rosszfiúk (1999, Sas Tamás)
Gyilkosok (2000, Dyga Zsombor)
I love Budapest (2000, Incze Ágnes)
Nincsen nekem vágyam semmi (2000, Mundruczó Kornél)
Öcsögök (2000, Dyga Zsombor)
Seychelles puzzle (2000, Fehér Péter)
Moszkva tér (2001, Török Ferenc)
Torzók (2001, Sopsits Árpád)
1 GB film (2002, Ács Miklós)
Vagabond (2002, Sas Tamás)
Apám beájulna (2003, Sass Tamás)
Szép napok (2003, Mundruczó Kornél)
Tesó (2003, Dyga Zsombor)
Mélyen őrzött titkok (2004, Böszörményi Zsuzsa)
Szezon (2004, Török Ferenc)
Fehér tenyér (2006, Hajdu Szabolcs)
Mansfeld – Magasabb szempontból (2006, Szilágyi Andor)
Budakeszi srácok (2006, Erdőss Pál)
Tibor vagyok, de hódítani akarok (2006, Fonyó Gergely)
A Nap utcai fiúk (2007, Szomjas György)
Boldog új életet (2007, Bogdán Árpád)
Csendkút – Gérecz Attila emlékének (2007, Pozsgai Zsolt)
Iszka utazása (2007, Bollók Csaba)
Lányok (2007, Faur Anna)
A hetedik kör (2008, Sopsits Árpád)
Delta 2008, Mundruczó Kornél)
Majdnem szűz (2008, Bacsó Péter)
Álom.net (2009, Forgács Gábor)
Apaföld (2009, Nagy Viktor Oszkár)
Ki-be tawaret (2009, Molnár György)
Made in Hungaria (2009, Fonyó Gergely)
Papírrepülők (2009, Szabó Simon)
Rózsaszín sajt (2009, Tóth Barnabás)
Tréfa (2009, Gárdos Péter)
A vágyakozás napjai (2009, Pacskovszky József)
Bibliothèque Pascal (2010, Hajdu Szabolcs)
Dobogó kövek (2010, Martin Csaba)
Koloródó Kid (2010, Vágvölgyi B. András)
Pál Adrienn (2010, Kocsis Ágnes)
Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv (2010, Mundruczó Kornél)
Szinglik éjszakája (2010, Sas Tamás)
Team building (2010, Almási Réka)
Vespa (2010, Groó Diána)
Womb – Méh (2010, Fliegauf Benedek)
Csak a szél (2011, Fliegauf Benedek)
Tüskevár (2012, Balogh György)
A nagy füzet (2013, Szász János)
Berosált a rezesbanda (2013, Mátyássy Áron)
Nekem Budapest (2013, Szeiler Péter, Szimler Bálint, Kárpáti György Mór, W. Pluhár Attila, Ferenczik Áron, Reisz Gábor, Bálint Dániel, Kapronczai Erika, Csuja László, Muhi András Pires)
Aura (2014, Bernáth Zsolt)
Fehér isten (2014, Mundruczó Kornél)
Free entry (2014, Kerékgyártó Yvonne)
Senki szigete (2014, Török Ferenc)
Szabadesés (2014, Pálfi György)
Utóélet (2014, Zomborácz Virág)
VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan (2014, Reisz Gábor)
Viharsarok (2014, Császi Ádám)
Hajnali láz (2015, Gárdos Péter)
Liliom ösvény (2015, Fliegauf Benedek)
Liza, a rókatündér (2015, Ujj Mészáros Károly)
Szerdai gyerek (2015, Horváth Lili)
Veszettek (2015, Goda Krisztina)

Fiatalokról szóló filmek Magyarországon 1989-2015 között műfaji csoportosításban:

Bűnügyi film kortárs közegben:
Hecc (1988, Gárdos Péter) – film noir
Céllövölde (1989, Sopsits Árpád) – lélektani film, életkép, filmdráma
Iskolakerülők (1989, Kardos Ferenc) – melodráma, lélektani film, életkép
Könnyű vér (1989, Szomjas György) – dokumentarista film, társadalmi dráma, életkép
Pókok (1989, Erdőss Pál) – bűnügyi film
Potyautasok (1989, Sőth Sándor) – társadalmi dráma, kalandfilm
Szédülés (1989, Szász János) – film noir
Meteo (1990, Monory M. András) – film noir, melodráma
Szoba kiáltással (1990, Xantus János) – thriller, film noir, lélektani film
A túlélés ára (1990, Erdős Pál) – dokumentarista film
Félálom (1990, Rózsa János) – melodráma, lélektani film
Erózió (1991, Surányi András) – társadalmi dráma, lélektani film
Goldberg variációk (1991, Grünwalszky Ferenc) – bűnügyi film, filmdráma, lélektani film
Zsötem (1991, Salamon András) – melodráma, thriller
Éljen anyád! (1992, Ács Miklós) – kísérleti film, szerzői film
Gyerekgyilkosságok (1992, Szabó Ildikó) – filmdráma, társadalmi dráma
Indián tél (1992, Erdélyi János – Zsigmond Dezső) – társadalmi dráma, lélektani film
Vérvonal (1993, Erdőss Pál) – kalandfilm, lélektani film
Csókkal és körömmel (1994, Szomjas György) – dokumentarista film, melodráma
Gyilkos kedv (1996, Erdőss Pál) – bűnügyi film, társadalmi dráma
Szelidek (1996, Balogh Zsolt) – kalandfilm, road movie
Witman fiúk (1996, Szász János) – adaptáció, filmdráma
Gengszterfilm (1998, Szomjas György) – gengszterfilm
Natasa (1998, Tóth Tamás) – filmdráma, groteszk, lélektani film
Közel a szerelemhez (1999, Salamon András) – filmdráma
Rosszfiúk (1999, Sas Tamás) – filmdráma
Gyilkosok (2000, Dyga Zsombor) – bűnügyi film
Nincsen nekem vágyam semmi (2000, Mundruczó Kornél) – filmdráma
Szép napok (2003, Mundruczó Kornél) – filmdráma
Boldog új életet (2007, Bogdán Árpád) – filmdráma, kísérleti film
Iszka utazása (2007, Bollók Csaba) – filmdráma, dokumentarista film
Lányok (2007, Faur Anna) – filmdráma, életkép, társadalmi dráma
A hetedik kör (2008, Sopsits Árpád) – filmdráma
Delta 2008, Mundruczó Kornél) – filmdráma
Majdnem szűz (2008, Bacsó Péter) – életkép
Apaföld (2009, Nagy Viktor Oszkár) – filmdráma, lélektani film
Tréfa (2009, Gárdos Péter) – filmdráma
Bibliothèque Pascal (2010, Hajdu Szabolcs) – filmdráma
Dobogó kövek (2010, Martin Csaba) – életkép
Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv (2010, Mundruczó Kornél) – filmdráma
Csak a szél (2011, Fliegauf Benedek) – filmdráma
Szabadesés (2014, Pálfi György) – film noir

1956-os filmek:
A gólyák mindig visszatérnek (1992, Puszt Tibor) – ifjúsági film, társadalmi dráma
Torzók (2001, Sopsits Árpád) – filmdráma
Mansfeld – Magasabb szempontból (2006, Szilágyi Andor) – filmdráma, dokumentarista film
Budakeszi srácok (2006, Erdőss Pál) – történelmi film, adaptáció
A Nap utcai fiúk (2007, Szomjas György) – filmdráma, dokumentarista film, társadalmi dráma
Csendkút – Gérecz Attila emlékének (2007, Pozsgai Zsolt) – filmdráma, társadalmi dráma
Koloródó Kid (2010, Vágvölgyi B. András) – filmdráma

Kiábrándult, nihilista közérzetfilmek:
Where (1991, Gabor Szabo) – dokumentarista film, kísérleti film
Nyomkereső (1992, Tóth Eszter) – ifjúsági film, lélektani film
Sose halunk meg (1992, Koltai Róbert) – vígjáték, társadalmi dráma
Árnyékszázad (1993, Dér András) – dokumentarista film, kísérleti film
Jó éjt, királyfi! (1993, Rózsa János) – dokumentarista film, melodráma
Rám csaj még nem volt ilyen hatással (1994, Reich Péter) – dokumentarista film, lélektani film
Imre filmje (1998, Puszt Tibor) – dokumentarista film
A tekerőlantos naplója (1998, Dettre Gábor) – dokumentarista film, lélektani film
Cukorkékség (1999, Hazai Attila, Pohárnok Gergely) – kísérleti film
Egy tél Isten háta mögött (1999, Can Togay, János) – filmdráma
I love Budapest (2000, Incze Ágnes) – melodráma
Öcsögök (2000, Dyga Zsombor) – játékfilm
Moszkva tér (2001, Török Ferenc) – melodráma, életkép
1 GB film (2002, Ács Miklós) – kísérleti film
Ki-be tawaret (2009, Molnár György) – vígjáték, melodráma
Papírrepülők (2009, Szabó Simon) – életkép
A vágyakozás napjai (2009, Pacskovszky József) – filmdráma, életkép
Pál Adrienn (2010, Kocsis Ágnes) – filmdráma
Nekem Budapest (2013, Szeiler Péter, Szimler Bálint, Kárpáti György Mór, W. Pluhár Attila, Ferenczik Áron, Reisz Gábor, Bálint Dániel, Kapronczai Erika, Csuja László, Muhi András Pires) – életkép – szkeccsfilm, szerzői film
Free entry (2014, Kerékgyártó Yvonne) – életkép

Elvágyódó, road movie-filmek:
Apám beájulna (2003, Sass Tamás) – vígjáték, road movie
Szezon (2004, Török Ferenc) – road movie, filmdráma
Senki szigete (2014, Török Ferenc) – vígjáték
VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan (2014, Reisz Gábor) – vígjáték

Fejlődés-történetek, gyerek- és ifjúsági filmek:
Ébredés (1994, Elek Judit) – társadalmi dráma, lélektani film
Szamba (1995, Koltai Róbert) – tragikomédia
Mélyen őrzött titkok (2004, Böszörményi Zsuzsa) – filmdráma
Fehér tenyér (2006, Hajdu Szabolcs) – filmdráma, lélektani film
Rózsaszín sajt (2009, Tóth Barnabás) – melodráma, életkép
Team building (2010, Almási Réka) – szatíra
Tüskevár (2012, Balogh György) – adaptáció, gyerekfilm, családi film
A nagy füzet (2013, Szász János) – filmdráma
Berosált a rezesbanda (2013, Mátyássy Áron) – ifjúsági film
Utóélet (2014, Zomborácz Virág) – vígjáték
Viharsarok (2014, Császi Ádám) – filmdráma
Szerdai gyerek (2015, Horváth Lili) – filmdráma

Jogvédő filmek:
Vespa (2010, Groó Diána) – road movie, életkép, filmdráma
Hajnali láz (2015, Gárdos Péter) – életkép
Veszettek (2015, Goda Krisztina) – életkép, filmdráma

Elvont fikciós történetek, parabolák:
A fantom ász (1995, Czencz József) – parabola
Womb – Méh (2010, Fliegauf Benedek) – filmdráma
Aura (2014, Bernáth Zsolt) – ifjúsági film, sci-fi
Fehér isten (2014, Mundruczó Kornél) – thriller, parabola
Liliom ösvény (2015, Fliegauf Benedek) – pszichothriller

Zenés filmek:
Szerelmes szívek (1991, Dobray György) – melodráma, zenés film
Kalózok (1998, Sas Tamás) – zenés film
Vagabond (2002, Sas Tamás) – dokumentarista film, zenés film
Álom.net (2009, Forgács Gábor) – zenés film
Made in Hungaria (2009, Fonyó Gergely) – zenés film, vígjáték

Vígjáték, bohózat, paródia, szerzői film:
Vattatyúk (1989, Szőke András, Ferenczi Gábor, Dobos Mária) – vígjáték, szerzői film
Európa Kemping (1990, Szőke András, Pálos György, Dobos Mária) – parabola, vígjáték, szatíra
Citromdisznó (1987–1992, Szőke András, Dobos Mária) – kísérleti film, epizódfilm
Boldog Lovak (1995, Szőke András) – dokumentarista film, bohózat
A nagy húsleves (1995, Szőke András) – burleszk, szerzői film
Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten (1998, Jancsó Miklós) – tragikomédia, szerzői film, groteszk
Seychelles puzzle (2000, Fehér Péter) – kalandfilm, tragikomédia
Tesó (2003, Dyga Zsombor) – melodráma, vígjáték
Tibor vagyok, de hódítani akarok (2006, Fonyó Gergely) – vígjáték
Szinglik éjszakája (2010, Sas Tamás) – vígjáték
Liza, a rókatündér (2015, Ujj Mészáros Károly) – vígjáték, bűnügyi film, zenés film, romantikus film

A tanulmány alapjául szolgáló kutatást a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete támogatta.

A bűntől a Semmi felé 1.

A bűntől a Semmi felé 2

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ