Zene: Csutak István, szöveg: Kinde Annamária / Sarány István Garabonciások (Kriterion) cimű készülő könyve mellé szánt CD zenei anyagából

Zene: Csutak István, szöveg: Kinde Annamária / Sarány István Garabonciások (Kriterion) cimű készülő könyve mellé szánt CD zenei anyagából

Zene: Csutak István, szöveg: Kinde Annamária. Előadják: Ioni Renata, Bodó István, Csutak István, Székely Csaba Kinde Annamária: Nekem hiányzik néha az út Elekes Csaba és Ráduly Béla emlékére* Nekem hiányzik néha az út, szürke szalagja, mely futva fut. Az útról hiányzom néha én, hívását hozza a szél felém. hívását hozza a szél felém.

Előadják Laczkó Vass Róbert, Szép András, Szép Bálint és Nagy Noémi Kriszta. Forrás. Erdélyi Figyelő / youtube

1980. július 25-én (42 évesen, a moszkvai olimpia első hetében) meghalt Vlagyimir Szemjonovics Viszockij szovjet-orosz színész, költő, bárd, a brezsnyevi korszak művész-fenegyereke. Egy 2010-es oroszországi közvélemény-kutatás szerint az oroszok 2. számú kedvence volt a huszadik századi kultúrhősök közül (az első helyre Jurij Gagarint választották). Az orosz nép máig nagy és tragikus hősei között tartja számon.

Csutak Istvántól, a Garabonciás együttes vezetőjétől kaptuk az alábbi levelet: A Garabonciás együttes egyik dala helyet kapott minden idők legjobb román (romániai) dalai között. https://actsipoliton.ro/precomanda-discromania

Szent Imre Gyermekkar Nyíregyháza, Éneklő Ifjúság 2012. Vezényel: Félegyháziné Rusz Beáta

Sokan kérdezték maguktól: ha Bob Dylan Nobelt érdemelt, akkor vajon Leonard Cohen kanadai dalszerző és énekes hová sorolható be? A tépelődő kérdésre most megvan a válasz: Cohen, 82 éves korában, töretlen népszerűsége teljében, művészi értékekkel kirakott útja végén, égi birodalomba költözött. Dalai itt maradtak velünk, mindenféle hangrögzítőkön, de mindenek előtt – memóriánkban és a szívünkben.

Bohémélet (Zene: Giacomo Puccini, szöveg: Henri Murger nyomán) Rodolphe költő, Mimi viszont fázik. Ezt olyan szépen műveli, hogy a tenor neki szenteli a világ egyik legszebb áriáját, és a hölgy annyira meghatódik, hogy ő sem marad alul, legalábbis zeneice. Párizs beszivárog a nyomorba, csillogás és Musette is van, nemcsak Kabátária, holott az is gyönyörű. Végül […]

A Svéd Királyi Akadémia Bob Dylan amerikai költőnek, zenésznek, énekesnek ítélte a 2016-os irodalmi Nobel díjat új irodalmi kifejezésmódjai miatt, amikbe beépítette a nagy amerikai zenei hagyományokat.

Lakmé (Zene: Léo Delibes, szövegkönyv: Edmond Gondinet és Philippe Gille) Az indiai főpap lánya belészeret a gyarmatosítók tisztjébe, ez pedig olyan, mintha Tőkés Itala belezúgna Ioan Averescuba, legalábbis Nilakantha indulatai szerint. Úgyhogy semmiféle koloratúrszopránnak nincs kegyelem: csengettyű ide, csengettyű oda, keleti báj amoda, angol fittség emide, Lakménak pusztulnia kell. Mi pedig elgondolkodhatunk afölött, a zenei […]

Salome (Zene: Richard Strauss, szöveg: Oscar Wilde nyomán) Amerika nem fedeztetett fel olyan örömmel, mint az a sok ezer éves igazság, hogy a szerelem öl. Holott már Wilde drámája is a Bibliából ihletődik, a zeneszerző is belebódul. Ady szerint jól szedje össze magát az, aki meg akarja nézni, de hát Ady olyan volt, mint a […]

A varázsfuvola (Zene: Wolfgang Amadeus Mozart, szövegkönyv: Emanuel Schikaneder) Ennyi hűhót még a legzavarosabb operában sem látni – nem véletlen, hogy maga a szó is a két legcsodálatosabb géniusz életműve kapcsán bukkan fel. Mindenki mindenfelé rohan, ha netán megpihen, eldallintja magát, mindenki rosszat akar, jaj nem, van, aki jót is, például Sarastro vagy Papageno, aki […]

Pillangókisasszony (Zene: Giacomo Puccini, szöveg: John Luther elbeszélése nyomán) Cso-cso-szán, akivel Pinkerton szórakozni vágy, az amerikai immoralitása és a saját családja merevsége között a semmiben marad. Vagyis saját lelkével, mely nagyon semmi tud lenni ilyen esetekben. A szerelem nevetséges fényűzés a hagyományban, valami büntetés azért, hogy nem hallgattál a nagybátyádra, aki dörög, mint egy protestáns […]

Faust (Zene: Charles Gounod, szöveg: Goethe színműve nyomán) Az ember egyik örök ábrándja, hogy túljárhat az ördög eszén. Ez azonban ábránd a köbön, hiszen az ördög azt tart be, amit akar, míg az ember kénytelen-kelletlen ragaszkodik a szerződéshez, és minden szerződés dacára halál vár reá mindenképpen, bármilyen szépen énekeljen. Van szép leány és hős katona, a leghátborzongatóbb […]

Borisz Godunov (Zene: Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij, szöveg: Puskin drámája nyomán) Oroszországban az is baj, ha cár van, az is baj, ha nincs, meg az is, ha valaki annak adja ki magát. Könnyen bele lehet halni bármibe, ezért aztán mindenki forrong, keresi az igazi cárt és a saját életét. Az orosz népoperában rengetegen vannak a színpadon, […]

A sevillai borbély (Zene: Gioachino Rossini, szöveg: Beaumarchais szinműve nyomán) Ha belé rúgják, soha nem kap gólt – gonoszkodott a magyar válogatott kapusával egyik barátom. Ugyanez áll Figaróra is: ha bajba keveri Almavivát, ki is húzza belőle, na de azért a belépője többet ígért… Nem baj, Rosina szép, Bartolo pedig öreg, természetes, hogy szerelem forog […]

Don Giovanni (Zene: Wolfgang Amadeus Mozart, szövegkönyv: Lorenzo Da Ponte) Aki nőt becsapott, az üldözi, aki nő megérzi, hogy gazember, odaadja magát neki – nagyjából ennyi ennek a történetnek a lényege. A kormányzón kívül senki nem lát tisztán, de ő sem sokáig. Még ott van Leporello, ő azonban hiába tudja, amit tud. Végül a kormányzó […]

Hunyadi László (Zene: Erkel Ferenc, szövegkönyv: Egressy Béni) Ez még azelőtt történik, hogy megírja és telesírja. A Bánk bán mélymagyarságával szemben Erkel itt még tudta az igazságot: magyarok is lehetnek gonoszok! Gara Miklós olyan sötét gazember, hogy le a kalappal. A címszereplő viszont olyan naiv, hogy le a hajjal is. Róla mindenki tudja, hogy ártatlan, […]

Bajazzók (Zene, szövegköbyv: Ruggero Leoncavallo) A commedia dell’arte társulat vezetőjének, Caniónak olyan szép a felesége, hogy ezt meg is mondják neki, amitől ő rettenetesen kiborul. Az ilyen kiborulásokkal kergette Neddát a Silvio karjaiba. A szépség azonban folyton bajjal jár: Tonio, a társulat tagja is szerelmes Neddába, aki viszont nem és nem. Ebből aztán bonyodalmak adódnak, […]

Tosca (Zene: Giacomo Puccini, szövegkönyv: Victorien Sardou drámája nyomán) Az énekesnő féltékeny, ezen múlik a festő élete. Ez igazán mélységes igazságtalanság, és bár festők általában megérik a pénzüket, Cavaradossi véletlenül teljesen ártatlan. Ezt Scarpia éppúgy nem képzeli, mint Tosca sem, noha más-más megfontolásokból. Végül az utóbbi ledöfi az előbbit, aki még holtában is megöli a […]

Traviata (Zene: Giuseppe Verdi, szövegkönyv: Alexandre Dumas regénye nyomán) Egy könnyelműnek nevezett lány beleszeret egy előkelőnek nevezett fiúba, ami oda vezet, hogy az utóbbi apja kétségbeesett éneklésbe fog, amikor fia szakít a hölggyel, mégis megrója, mert akkoriban még úriember módra, elten nézték le a nőket. A fiú később megbánja tettét, felülkerekedik lamúr, és visszamegy a […]

Bánk bán (Zene: Erkel Ferenc, szövegkönyv: Katona József drámája nyomán) A merániak szeretik a királynőt, mert a maguké, ezt a magyarok nem értik, máig gondolkodnak rajta. Ottó Melindának udvarol, de Melinda nem enged neki, Bánk elhitette vele, hogy az udvarlás olyan, mint a kihívás párbajra. Közben Bánk is betoppan, a Katona drámájából érkezik, ezért nem […]

Parasztbecsület (Zene: Pietro Mascagni, szövegkönyv: G. Targinioni-Tozzetti és G. Menasci) Turridu Loláról énekel, Alfio a lovakról. Ennek ellenére őrült dühbe gurul bele, amikor Santuzza elárulja neki, hogy Turridu lolázik. A fene se érti ezeket a fuharosokat (a h betűért Esterházy Péter a felelős)! Hogy a zavar még nagyobb legyen, Turridu megharapja Alfio fülét, és ez […]

Lammermoori Lucia (Zene: Gaetano Donizetti, szövegkönyv: Walter Scott regénye alapján) Lucia Edgardót szereti, a bátyja, Enrico viszont Arturót. Mint lenni szokott, az erőszakosabb nyer, ezen Lucia úgy segít, hogy megőrül, és összevissza döfköli a nemrég még boldog vőlegényt, aztán öngyilkos lesz, boldogtalan szerelmese szintén. A nézők könnyesre nyomkodják a szemüket, aztán hazamennek. Az, hogy Luciáról […]