Cselényi Béla: passzív nap
szemem leragad
hallom horkolni magam
tárgytalan alvás Tovább »
szemem leragad
hallom horkolni magam
tárgytalan alvás Tovább »
Az elolvadt hófolt
helyén állnak
vértelen szájszéllel
de már maszk nélkül, Tovább »
A Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a nemzetiségi lét kérdéskörét egyedülálló módon megragadó írói, költői életműve, valamint kiemelkedő műfordítói tevékenysége elismeréseként” kapta a Kossuth-díjat (Ezt a cikket a Krónikáról másolták: https://kronikaonline.ro/kultura/kossuth-dijjal-tuntettek-ki-kiraly-laszlo-erdelyi-koltot-muforditot” – áll az MTI híradásában.
Korszerűen, sallangmentesen tiszteleg a 200 éve született Petőfi Sándor emléke előtt a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) új online kiállítása. Az 1848-49-es forradalom első magyar pénzéből készült kanál, Petőfi házisapkája, a költőről fennmaradt egyetlen fénykép vagy a Nemzeti dal gótbetűvel nyomtatott német fordítása is megtekinthető a 200 Petőfi szabadon honlapon – adta hírül a Maszol.ro. (A linkre kattanva, szabadon böngészhet az olvasó)
…1890 kora tavaszán [Csehov] ezt közölte egyik levelében:
„Tíz-tizenöt nap múlva megérkeznek a pacsirták. De – sajnos – a közeledő tavasz idegennek tűnik, mivel elutazom előle.”
Csehov messzire utazott – Szahalinra.
Barátai eleinte nem értették, tréfál-e, vagy valóban el akar utazni.
Abban az időben Szahalin cári fegyenctelep volt. Oroszország minden részéből erre a szigetre hajtották a bűnösöket. A szibériai vasút még nem készült el. A bilincsbe vert rabok gyalog mentek végig egész Szibérián, hónapokon, éveken át tartott az útjuk. Tovább »
NEM A BOLONDOK…
Mit szóljunk Sir Isaac Newtonról, aki a szó szoros értelmében hátat fordított a matematikának a misztika kedvéért harminc éves korában?
Nem mintha különleges kiváló misztikus lett volna; nem volt az.
De megpróbálta; és igazán nem lehet mondani, hogy agyalágyulása tette híressé. Nem, nem a bolondok lesznek misztikusokká. Megkövetel némi intelligenciát és képzeletet, hogy rájöjjünk a világ rendkívüli különlegességeire és rejtelmességeire. A bolondok, a megszámlálhatatlan bolondok magától értetődőnek veszik ezt, vigan korcsolyáznak a felszínen és soha nem is gondolnak arra, hogy megnézzék, mi van alatta. ,
Aldous Huxley
A békés tél torkának feszült a tavasz,
Lánctalpak alatt hóvirág, sáros tapasz.
Barkák ropognak, hit falai omolnak,
Kereszt zuhan, s gyilkos jégcsapok dalolnak. Tovább »
hangtalanul
jár az óra
eljön az idő
észrevétlen
belefúrja
magát
a hétköznapokba
a válság
már itt van
újra
Adjatok egy fix pontot,
s én nem mozdítom ki
sarkából a világot,
bőgjenek tovább a barmok,
ti legyetek boldogok,
ameddig éppen akartok. Tovább »
Hogy én is itt vagyok,
ja, kérem, így adatott,
nem bánom, úgyis vége lesz,
mint olcsó szocfilmnek az Új Időkben,
meg aztán még a baktériumnak is
van egy küldetése,
a beoltott ösztönök megmaradnak. Tovább »
Hírek lövedékei ütköznek
bőrünk fehér falán
félreérthetetlenül. Tovább »
furcsán vagyok
mintha nem én lennék
s mintha lettem volna már így
csak el ne essek észrevétlen Tovább »
Oroszhegyi (Szabó) Józsa, orvosdoktor, szül 1822. máj. 24. Nagy-Kolcson „1848. március 15-én ott volt ő is a Pilvax kávéházban. Egyesek szerint ő volt az, aki lemásolta a megfogalmazott tizenkét pontot ” A márciusi ifjak egyik vezére. Az első róla készült fénykép a Molnár Attila vezette csíkszeredai Erdélyért Fotográfiai Múzeum állományából.
Ez a tavasz
Áttetsző napsütésben is
Megfakul, elhomályosul
Tágra nyílt szemünkre
Zaklatott rebbenéssel
Fekete madár tolla hull Tovább »
Talán nem kivételes vagy meglepő, mintegy hozzászoktunk, hogy Csehov műveiben a falusi udvarházak vagy cseresznyéskertek miliője, jobbra vágyakozó jólelkek, iszákosok és jólelkű nagymamák, városi ficsúrok, mindörökké duruzsoló szamovárok jellemzik a világot, körülvéve a megváltoztathatatlan sors, a majdnem reménytelen másság képzetével közösen. E drámaian lírikus miliő mindig tartósítja és kitermeli a megértő mód, az együttérző igyekezet számos fajtáját. Az íróét is, aki felfedezni, megismerni vágyik, s olyan tájakra indul, ahol mások korábban (írók meg egyáltalán) nem jártak.
Levél M. NY. GALKIN-VRASZKIJNAK
Pétervár, 1890. január 20.
Nagyméltóságú Kegyelmes Uram, Mihail Nyikolajevics!
Mivel föltehetően ez év tavaszán tudományos és irodalmi céllal elindulok Kelet-Szibériába, s ezenközben szeretnék ellátogatni Szahalin szigetére, úgy a középső, mind a déli részére, bátorkodom a legalázatosabban arra kérni Nagyméltóságodat, részeltessen a lehetséges segítségben ahhoz, hogy fenti céljaimat elérhessem.
Őszinte tisztelettel és hűséggel Nagyméltóságod legalázatosabb szolgája
Anton Csehov
Az egyetem elvégzése után kihelyeztek tanárnak a Szatmár megyei Tamásváraljára. Magam választottam, mert választanom kellett, az volt az úzus, és mert Kolozsváron nem maradhattam.
Váralja kis, ötszáz lelkes falu volt az ukrán határ közelében, annyira közel, hogy ha kimentem a budira, a szomszéd országba átláttam. Annyira közel, hogy Tamásváraljából Tamás egykori vára, annak a romja Ukrajnába került, Váralja falu pedig maradt – egykori Ugocsa vármegyei településként – Romániában. A tamásváraljai iskolába jártak különben a közeli Halmihegyről a gyerekek, nekem is több tanítványom tette meg naponta az elég nagy utat a skóláig.
Előbb a tűsarkat kellett feladni,
majd a túl rövidet, túl szűket
s a tiritarkát. Tovább »
Háború van, holnapután
pedig forradalom lesz, de én
nem hiszek már az ilyen
lövöldözős világváltoztatásokban,
az emberiség sajtja nem készült el,
és amennyi mégis, az túró,
másmilyen feladatokat kellene
az enzimekre bízni, nem
jók a tábornokok szerintem.
Forrás: szerző FB-oldala
tudtad? már történelem vagy
megírtad, téged is megírtak
össze is, szét is, tele is
„te rongy, aki szeretni gyáva vagy” Tovább »
Vésett, faragott láng,
szűz dal, szűz leány,
válláig ér a nyár,
mellette üvegtál, Tovább »
ezüstszínű fátyol
csüng az égen
a csillag fényében
átlátszó felhő
tekergőzik Tovább »