Cseke Gábor: Szépvölgyi olvasónapló (5)
Nem mese ez, gyermek! – mondanám, némi plagizáló tunyasággal mindegyre, de mire kimondanám, már fel is ébred bennem a kétely: – De mese!
És ez nem dac, mert mind a két állítás: igaz.
E kettő között húzódik meg számomra (is) Szépvölgy. Ellentett irányok mentén rajzolódnak ki erővonalai. Mintha mágnespatkó lappangana valahol, egy láthatatlan zugban, nem is olyan nehéz elrejtőznie, a köd mindenhez alkalmat teremt: bűnhöz, jótetthez, örömhöz, bánathoz, cselszövéshez, lustasághoz, rajongáshoz, félelemhez. A szoros, kis tereket fölnagyítja, a tágas, már-már végtelen térségeket összezsugorítja, a hangot lefojtja, a légzést nehezíti, saját minőségét pedig állandó átváltozásnak teszi ki … A tehetetlen, mozdulatlan ködből, sűrűsödés folytán lassacskán vízcseppek válnak ki, a cseppek búcsút mondanak korábbi milétüknek és egy új világ, új élet felé csöppennek-csurognak. Ez az átváltozás a köd lassú búcsúját, „szökését” jelzi, mintegy figyelmeztetve a környezetet, hogy a köd sem tart örökké, és ami késik, az nem múlik.
Gergely Tamás Szépvölgyi meséi sem tartanak míg a világ: takarékos szerkezetük a gyermeki figyelem tűrőképességéhez méretezett. A könyv nem ürügy ahhoz, hogy a szerző parabolákban ábrázolja azt, amit mások direktben valósítanak meg. Az ő parabolái benne rejlenek a Ködben magában, a szerző szerencsés húzással válogatta meg főszereplőjét, ebben látom én hatásának legfontosabb titkát.
*
Évtizedekkel ezelőtt láttam egy 1975-ben készült, azóta világot járt orosz rajzfilmet a televízióban (megtekinthető itt), aztán annyi év után most hirtelen elém bukkant. De nem azért maradt meg emlékezetemben, mert hogy irigylésre méltóan egy sor tekintélyes díjat sepert be. Egyszerűen – elbűvölő és hátborzongatóan egyszerű. Ilyen egyszerű már alig lehetne valami. Nagyon emlékeztet engem a Szépvölgyi mesék-re, meglehet, hogy Gergely Tamás némileg maga is ihletődött ebből a filmből, de ha így is van, nagyon jól tette – a két mű, a Jurij Norsteiné meg az övé, persze nem sziámi ikrek, egyszerűen csak – egymásba játszanak. Méghozzá sikerrel.
Előzmények: Szépvölgyi 1; Szépvölgyi 2; Szépvölgyi 3; Szépvölgyi 4.
Pusztai Péter rajza
2015. március 22. 10:32
Hápháp szerette ezt az olvasónaplót, Még az álla is leesett, annyira figyelt