Te kit akasztanál?
Interjú Zsehránszky Istvánnal
Bemutatjuk most Alina Nelega-fordításaid – kérdésem: miért Nelega? Mert összefügg a színház iránti érdeklődéseddel?
● Azzal is, és nemcsak azzal. Alina Nelegát megszerettem a Rudolf Hessről írt darabja miatt, amelyet olyan jól és akkora sikerrel játszott például az Aradi Kamaraszínház, az aradi magyar társulat – és ez volt az első produkciójuk, amelyre itthon is és külföldön is felfigyeltek. Alina Nelega így nyilatkozik a Rudolf Hess tízparancsolatáról, a szerző indítékairól, amelyek a darab megírásához vezettek: „Remélem, hogy a közönség megérti: olyan világban élünk, amelyben a háborús bűn elkövetője az eszmei tisztaság, a hazafiság és a nemzeti értékek szeretete köntösébe burkolózik, veszélyes betegség – érdemes ezen elgondokodni”. De én már azelőtt szerettem Alinát, amikor a Zurinkát láttam – a cigányok eredetmondájából írt darabját a marosvásárhelyi bábszínházban, először román majd pedig roma nyelvű előadáson. És arra gondoltam, hogy Marosvásárhelyen a cigányok mindannyian beszélnek magyarul, tehát nem ártana hallani a Zurinkát magyar nyelven is. Lefordítottam, és azonnal műsorra tűzték. Így történhetett meg az, hogy ugyanazt a darabot, ugyanaz a társulat három nyelven is játszotta … és Marosvásárhelyen, a „fekete március” utáni időszakban. Azért is szeretem Alina Nelegát, mert új és bátor színházi nyelv kialakítása érdekében különleges színházat hozott létre, az Underground-ot, a marosvásárhelyi bábszínház pincéjében, ahol olyan darabokat mutattak be, mint például A hüvely monológjai, amelyet ő fordított le… Szeretem a tiszta beszédet.
Kiket fordítottál még? Albán szerzőket emlegettél…
● Való igaz, nagyon szerettem volna albán szerzőket fordítani, de csak egy-egy regényrészletre tellett, amit a Maszol Kisebbségben mellékletében közöltem. Talán egyszer sor kerül Ismail Kadare egész művére, a Spiritusra, ha nem lesz már túl késő… Mert ezt a művet olvasniuk kell mindazoknak, akik olyan orszégban élnek, ahol egykor kommunista rendszer volt… vagy a totalitarizmus más, elképesztően agresszív formája. De sikerült lefordítanom Gianina Cărbunariu Sold Out – Végkiárusítás – című darabját, amely a romániai németek áruba bocsátásáról szól. És lefordítottam egy kortárs török szerző, Tuncer Cücenoğlu, Hólavina című darabját, amely azt mutatja be, hogyan zsarolják a ma emberét a hagyományokkal, a múlttal – s hogy milyen elképesztő formákat ölthet ez a zsarolás. Tehát mesével kezdtem, egy drámai formát öltött mesével – a Zurinkával -, s micsoda öröm, hogy most újra mesét fordíthatok, ugyanattól a szerzőtől, Alina Nelegától, mert az ő meséi mind végtelenül sürített, olykor groteszk fordulatokban bővelkedő drámák. Ezért szeretem fordítani Elégjólhallok Nyuszi és a többi zöld-erdei állat meséit… potenciális drámák, amelyek bármikor megjelenhetnek a színpadon is.
Újságírsz az Új Magyar Szónak, bedolgozol a bukaresti rádió magyar adásának, pedig nyugdíjas vagy. Miért ez a ”nyüzsgés”? Erdélyi magyar értelmiségi nem tud meglenni munka nélkül?
● Gondolom, ismered a mondást, mely szerint „aki nincs jelen, nem létezik”. Hát az erdélyi magyar értelmiségi is olyan, mint minden értelmiségi: létezni szeretne, jelen kíván lenni. Ezért szerkesztem az Új Magyar Szó Kisebbségben mellékletét, ahol az olvasó néha eléggé furcsa kérdésekkel találhatja magát szemben: rég megoldott gondok jelennek meg ott immár újra, megoldatlan kérdésekként. Amire érdemes odafigyelni, ha nem akarjuk, hogy megint orrunknál fogva vezessenek. Ez lenne a tét… többek között.
Mit olvasol éppen…?
● „Éppen” nem tudok olvasni semmit, szórakozásból. Most legutóbb színdarabot olvastam, Lucian Blaga Avram Iancu-darabját. Hát az is megérne egy misét… Mert ahogy a császári hatalom annak idején becsapta leghűségesebb szövetségesét, Avram Iancut, most ugyanúgy csap be minket a román államhatalom. Ezért van az, hogy én például nem a hőst akasztanám, mint az a balga Csibi Barna, hanem a szövetségesét – az egykorit vagy a mait. De erre az olvasmányra a napi munkámhoz volt szükségem. Akárcsak a többire..
Kérdezett: Gergely Tamás
Alina Nelega három meséjét a Káfé az elmúlt napokban közölte: 1. mese, 2. mese, 3. mese