Detektív novella, Andersen nyomán

16. rész ELUTASÍTÓ VÁLASZ

„Vörösszárnyú koncér, gondolta hattyú detektívünk, aki az éceszt még mindig vízbebukó fejjel kapta, azt én is tudok.”
Fogott is egyet, s mert nem felejtette el eredeti szándékát, hogy Sápit a maga oldalára állítja (megtudni a családi titkokat), a ficánkoló jószágot említett kisruca, mostmár nagyruca, azaz kacsa elé helyezte. Szó nélkül, hogy a többi volt családtag ne vegye észre.
Sápi félszemmel figyelte, mi történik, de úgy tett, mintha nem érdekelné a dolog, vagyis könnyedén elúszott megkísértése színhelyéről, s elillant a vörösszárnyú is, akinek tulajdonképpen nem szárnya, hanem uszonya van.
Vanna.
Lenne.

(Folytatjuk)

Előzmények: 1-2. rész, 3. rész, 4. rész, 5. rész, 6. rész, 7. rész, 8. rész, 9. rész, 10. rész 11. rész 12. rész 13. rész 14. rész 15. rész