Bálint Tibor: Arcképek a köröm hátán (4)

MIKSZÁTH

Most pedig rászólok a kaszásra, álljunk meg itt az olvasók vendégfogadójánál, és hajtsunk fel egy messzely bort, mert nemcsak halálból áll az élet, és – nemcsak életből a halál. Erről tudok egy anekdotát is, nincs annak párja (nem is volt soha), és el nem évül, amíg ember él a földön. (No abból mindig több volt, mint kellett volna.) Tudok egy történetet, mondom (az öreg már felejt, mindent kétszer mond, hogy legalább egyszer megjegyezze !), tömör és sima ez a história, és aranyló mag lakik benne, mint a tyúktojásban (Jókai Móric pipakupak alatt főzte, azért nem füstölt soha, inkább gőzölgőtt a csibukja a tisztelt ház folyosóján). Érdekes anekdotát tudok, mondom, sokkal érdekesebbet, mint azok, amelyeket ti szövögettek be a regényeitekbe a műtalpgyártásról, hogy inkább tehetségtelennek lássatok, mint ostobának. Egy szóval tudok egy csodálatos kis történést arról, hogyan is bátorkodott a világra az első anekdota, amelynek nincs párja…


(Folytatjuk)

Előzmények: 1. rész 2. rész / 3. rész /

2019. január 23.

Szóljon hozzá!