Dancs Artur: New York vörösben

Forrás: szerző FB-oldala

Demény Péter (Ivan Karamazov:) Ahogy kell

Kérjük meg a viccet, hogy álljon vigyázzba,
ritmusra ugatva, pompásan iázva,
ne sértsen meg senkit, viselkedjen szépen,
eltartott kisujjal, ahogy illik, kérem. Tovább »

Bartha Gyorgy: Ultima ratio

Mondják (s talán igaz)
nem korszerű műfaj manapság
a példabeszéd

a fenyőről szeretnék mégis szólani
az egyszeriről
tudjátok
amelyről írva vagyon
hogy nem döntheti ki semmi vihar Tovább »

Nászta Katalin: Madárvers

A szerző fotója

vasárnaponta kiülnek
a verebek a drótszálakra
és ficsegnek és fecsegnek
mint akiknek nincsen más dolga

mit tudjátok mit mondanak
a madár is viszi a hírt
ha úgy adódik meg is hozza
csőrére hull valahol kint Tovább »

Cselényi Béla: csendélet élő alakkal

reluxa mögül a reggel
bekopogott mint egy idegen
épp aludni készültem volna
most kávét iszom hidegen

Budapest, 2021. V. 8.

Demény Péter (Ivan Karamazov:) Ünnep

Ma apanap van. Én apa vagyok,
bár ezt nehéz belátnom.
Az az igazság, hogy igazságtalannak
találom. Tovább »

Keszthelyi György: Fekete madarak

A szerző grafikája

Fekete madarak zárják le
hermetikusan az udvar légterét –
minden év- napszakban ott köröznek.
Nélkülük nem lenne elmezavar, Tovább »

MEK-újdonságok Kővári László – Erdély régiségei

Előszó.

Mit öt éve Erdély Statistikájában megígértem, ezennel veszik olvasóim.
Czíme nem meríti ki a könyv tartalmát. Ha a hoszszú czímeket szeretném, ezt kelle czímlapjára nyomatnom: Erdély Régiségei, s a rólok fenmaradt ismeretesebb történeti események, népregék és traditiók statistikája.
Bevégzettnek teljességgel nem tekintem: ily művet bevégezni soha sem lehet, legalább egyes embernek nem. Tíz éve, hogy e könyvre az első papír szeletet elővettem, s hogy érdekében utazásokat teszek: jónak véltem már gyűjteményemet közölve, az ügynek uj barátokat szerezni
Szebb feladata irodalmunknak most ennél alig lehet. Tovább »

Faluvégi Anna: önmagaddal

bárhová mész
bárhol leszel
a gondolataiddal
azonosulva
létezel

Cseke Péter: Eső után

Ausztria

Cselényi Béla: két vers

egérrel képernyővel

egérrel képernyővel
az érintésen kívül minden elérhető
emlék és utazás
te meg én
nyilvános és titkos
jó és kevésbé jó Tovább »

Ladik Katalin: Nem sírni, nem nevetni

Papp Tibornak

Csak a hó ragyog szemedben.
A hosszú út hajszálai
elporladtak kabátodon.
Fehér könyv a fejed alatt, kacagó óra.
Nem sírni, nem nevetni.
Havazik az élet. Foga van.

Forrás: parnasszus.hu

BMC – hetedszer

Bizony, hetedszer lép közönség elé a Barabás Miklós Céh Maros megyei csoportja. Mintha csak most lett volna, hogy képzőművészeink először mutatkoztak be Marosvásárhelyen e rangos szakmai közösség zászlaja alatt. 2014-ben indult a hagyományteremtő rendezvénysorozat a Bernády Házban. Azóta minden májusban egymást követték a seregszemlék. Tovább »

Bartha György: Unalmas órán

Az Isten diktál
van aki jegyez
más csak úgy tesz mintha jegyezne
az első padban jegyezni kell
Isten szeme előtt Tovább »

Keszthelyi György: Magány

Forrás: szerző FB-oldala

Demény Péter (Ivan Karamazov:) Zsiléta könyve

Csilingelni mindhalálig

Már annyi mindent megélt, hogy nem volt se ideje, se kedve, se türelme, se módja a finomkodáshoz. Aki becsapta, azt kitörülte az életéből. Először megmondta, hogy csalódott benne, méghozzá keresetlen szavakkal, aztán továbbra is köszönt neki és beszélgetett vele, de nem engedte közel magához. Bármikor meg tudott volna halni, csalódni azonban nem tudott volna többet. Tovább »

Cseke Gábor: Sarki hidegben…

Akár egy fantasztikus regényben,
állunk sarki hidegben, sarki fényben,
diót majszolunk, két pofára,
erőt gyűjtve az éjszakára,
sandán lesve egy könnyű felhőt,
mely fejünk fölött tornyosan felnőtt

Nászta Katalin: Reggeli fényben

Faluvégi Anna: pillanat

a pillanat eltörött
a szilánk kipattant
valahol megkereshetném
végre értelmet adok
a napoknak Tovább »

Gergely Tamás: Cápa dánul tanul

(Bolondikus mese)

Anyja valami nyekergésre lett figyelmes, mintha a Grundigra fordítva tették volna fel a szalagot. Benyitott hát a szomszéd szobába: legnagyobb meglepetésére a terem közepén Cápa fuldokolt.
„Jesszusom, sikított Cápa-anyuka, mit csinálsz?”
Válasz érkezett, valami ilyen, hogy „Lunád kolunat”, ami Cápa szerint dánul azt jelentette, hogy „Dánul tanulok”, de hát azt nem értette az anyukája. Aki odaúszott, és megpróbálta kihúzni Cápa torkából a félig lenyelt nyakkendőt. Mert Cápa azzal javította a dán kiejtését. Azt hallotta ugyanis, hogy a dán olyan betegség, amelyikkel nem kiejtik, hanem visszaszívják a hangokat. Hogy a hangok jobban tartsák az irányt, beszívta előbb a nyakkendőjét, majd utána engedte a hangokat. Miért jött ki a fülén a nyakkendő csücske, nem tudta, de annál boldogabb volt, amit ő – természetesen dánul – így fejezett ki: „apáca godlob, godlob!”

Forrás: ujnepszabadsag.com

Bölöni Domokos böngészője

EZ AZTÁN AZ AMBÍCIÓ

— Látja azt az embert? Kézzel-lábbal dolgozik, csakhogy érvényesülhessen.
— Mi a foglalkozása?
— Manikűrös és pedikűrös.


Színházi Élet, 1933/10

Cselényi Béla: nézlek képernyőn

ln-nek

tó vagy és ruhád szárazföld
elmerülnék benned
nyakad és mosolyod tesz fölöttesemmé
bélyegnagyságúról tenyérnyivé nagyítlak
lusta vándormadárként
szállok tekintetedbe

Budapest, 2021. V. 6.

Dancs Artur: Esős este

Forrás: szerző FB-oldala

Nászta Katalin: Kései széljegy

Tamási Áron: Vitéz lélek

Az M5 tv-csatorna közvetítette 2014-es előadást a Marosvásárhelyi Spectrum Színház játékában 2021-május 4-én este láthattuk


„Tamási Áron Vitéz lélek című darabját újragondolva álmodta színpadra a rendező, Török Viola. A színdarabnak az üzenete és egyben kérdése, hogy – Pilinszky szavaival élve – miként fogadja vissza „az ősi rend” a háború után hazatérőt. Balla Péter hadifogságból tér haza, ám élete helyett csak életének romjait találja otthon – szülei meghaltak, menyasszonya férjhez ment, a szülői ház romokban. Tovább »

Faluvégi Anna: csillag lettem

átölel a hold
füstszínű
tengerén
az égnek
csillag lettem
átölel a hold
s titkokat
súgunk
egymás fülébe

 
Verified by MonsterInsights