Tegnap egy könyvet találtam az otthoni nagy összevisszaságban, lapozgatom, s hát kiderül, hogy ez volt az én százhatodik szerzett, vagy vásárolt könyvem. Címe: Le verre d’eau. A francia Scribe írta, s én lefordítottam franciából magyarra 1952-ben, talán azért, mert megtetszett a címe, Egy pohár víz. Jól emlékszem a lefordított lapokra, a füzetre, ami ott volt […]

volt egy szakasz az életemben, mikor a színházban azt szerettem ami elvont, lázít, gondolkodtat kinevettem

Pillanatképek, visszaemlékezések – Szabó Éva Erzsébet könyve* Ajánlás és elöljáró beszéd az alant leírtakhoz Elmondok itt most belőlük egy keveset, s kérve kérem a múltat, hagyjon itt magából néhány töredéket, pár színfoltot, hadd gyönyörködjünk benne, s álmodozzunk, álmodjuk magunkat vissza, ha csak egy rövidke, kevés kis időre, csak annyira csupán, míg tart a tollnak ereje, […]

Indulnék törten vakmerőn

Gnandt Istvánhoz Most került elő az a ceruzarajz, amelyet Árpi levelében küldtél, (még akkor, a katonaidők szürke ködében),

Negyven éven át sétált át az erdőn, meg a Paski réten, aztán fölfelé a Réz dombon, és le a Baloghék mezején, át a patakon a kenderáztatók mögött, a Kaszabék lankáin, és végül a Kiserdő mellett be a faluba.

Lakatos Artur recenziója Amennyiben felmerülne a kérdés, miért is olyan fontos, az emberiség gondolkodását minden más kornál behatóbb módon meghatározó ókori görög-római kultúra világa, nem szükséges sem egyértelmű, sem átfogó jellegű választ adni, ez utóbbi úgyis túllépné a legtürelmesebb ember időkeretre vonatkozó ingerküszöbét is. Helyette inkább elég azon irodalmi művek sokaságára gondolni, melyek a későbbi […]

Tegnap még fároszról beszéltem, ma, keresem a világűr kőszikláját,

Nagyanyám arcán jött az este, asztma kínozta, mosolya fájt. Béke nyílt: a tekintetében, bújócskázott a rút világ.

„Ne keresd az igazságot , meghalt Mátyás király” de te még hiszed hogy van

Kolozsvári unokáim egy feleki gömbkövet hoztak ajándékba. Saját kezükkel bányászták ki a földből, milyen izgalmas, ez egy kétgömbű gömbkő. És mennyi mindenre felhasználható! De leginkább a tornácunkra lenne jó, hogy őrizze a házat, mint egy kerti törpe.

Azt nem tudom, hogy meddig élek én és milyen jó, hogy ez nekem titok:

bár lenne ez nagyváros csak a távolságok kedvéért nem emlékművek kellenek nekem nem kulturális csomópontok bámulnivaló hisz úgyis estéket töltenék csak járkálással emlékezéssel nagyság kellene hogy ne érjek hamarabb a városszélre mint a gondolatéra hogy ne akasszon meg a rólatok való álmodozásban egy határ sem utolsó házak sora hogy saját időm és a tietek a […]

El ne feledd a mesterségedet El ne feledd a mesterségedet! Kutya voníts! Csattog a nyurga pálca, kemény testét mindjárt húsodba vájja. Vicsorogj! Szűkölj! Most, amíg lehet!

(Tamási Áron emlékére) Ég és föld között feszül a pókháló lélek, megpendül a teremtett lét: Tejútról egy ének.

Azt hittem, szívem mélyén szocialista vagyok. Akkor jöttem rá, hogy mégsem, amikor tinédzser koromban hazafelé menet iskolámból, a Szamos parthoz közeledtem, az első hídnál, mindjárt a magyar színház épülete után jobbra. Világosan emlékszem a körülményekre.

végre csend van anyám alszik a tévét kikapcsolhattam olyan távoli minden közeli csak a lárma-isten

Az egyesült államokbeli Tulsa városában szombaton egy kórházban elhunyt Jevgenyij Jevtusenko orosz költő, a hatvanas-hetvenes évek költőnemzedékének emblematikus alakja. Pénteken rosszabbodott hirtelen az állapota, s az azóta eltelt nap végzetessé vált számára. Emlékére olvassuk el, kellő megrendüléssel, az immár könnyen értelmezhető látnoki-költői szavakat: Jevgenyij Jevtusenko: Szélnek eresztett szavak Szavaimat a szélnek eresztem. Nem kár értük. […]

Az a tény, hogy én önt többé nem láthatom, örökké maradandó élmény leend számomra – valami hasonlót mondott P. Howard egyik halhatatlan művében Fülig Jimmy, talán Pepita Oféliának, de mintha inkább Búbos Yvette-nek. (Ezt a dilemmát a Rejtő-filológia avatott szakértői tudnák tisztázni; különben így jár az ember – homályossá és talánossá válik -, ha legfontosabb […]

Ha én hajlandóságot akarok benned ébreszteni a tenger iránt, akkor a tovasikló hajót írom le előtted, a csillagos éjszakákat és azt a birodalmat, amelyet a sziget teremt maga körül a tengeren illatai csodájával.

Ez annyira apokrif, hogy egyenesen plagizátum. Ha kell, visszaadjuk az oklevelünket, valamint a plagizálási jogosítványunkat. Kis gazdaságpolitikai tanfolyam következik, életből vett példákkal. Az interneten keringő leckéket vettük és alakítottuk át, bővítettük ki. KERESZTÉNYDEMOKRATA Önnek van két tehene. A szomszédnak egy se. Ön megtartja az egyiket, és szegénysorsú szomszédjának ajándékozza a másikat. Rögtön utána megbánja.

A VirtNet fura képződmény volt. Annyira valósághűen közvetítette az élményeket, hogy Michael néha azt kívánta, hogy ne lenne ennyire fejlett. Nem élvezte annyira, amikor például majd felforrt az agyvize, és ömlött róla az izzadtság, amikor kifordult egy lábujja, vagy ha pofon vágta egy lány. A koporsó gondoskodott arról, hogy mindent teljesen igazinak érezzen.