Cseke Gábor: Fény-árnyék jelenségekről a(z erdélyi) költészetben (5)
13. Ha őszinte akarok lenni önmagamhoz, be kell látnom: bármennyire próbálom ellenszenves színekben láttatni a kánont, az irodalmi rangsorokat, a kánonképzés tovább folytatódik akkor is, amikor a költészet árnyékvilágát próbálja felderíteni az ember – s ennek az is a csapdájába esik, aki írói teljesítményeket kíván napfényre ráncigálni. Ahhoz, hogy a kijelentések mellett némi bizonyítékkal is szolgálhassak, kis mutatvány-antológiát válogattam össze, csakhogy e „beemelőnek” szánt gesztus is végül „kirekesztést” eredményez, ezért nem tudom eldönteni, vajon a jó szándékom szerint való-e? Hiszen úgy emel ki ismét az árnyékból alkotókat-alkotásokat, hogy ezzel – bár akaratlanul – másokat még mélyebb ismeretlenségbe taszít. Ezért mellékelek listát azon (erdélyi) költők nevével, akik pillanatnyilag már helyet kaptak a Költők az árnyékos oldalról című honlapon.
Adonyi Nagy Mária, Agyagfalvi Hegyi István, Apáthy Géza, Aranyosrákosi Székely Sándor, Bajor Andor, Balázs András, Balogh József, Barabás Zoltán, Bárdos B. Arthur, Bözödi György, Csávossy György, Csiszér János, D. Nagy Erzsébet, Debreczeni Éva, Derzsi Sándor, Dimény István, Diószeghy Dezső, Elekes György, Erőss Alfréd, Farcádi Sándor, Farkas Sándor, Fábri Sándor, Finta Gerő, Fényi István, Gaál Gábor, Gellért Sándor, Gyallay Pap Sándor, Gábor Ferenc, Gáldi László, Hajnal László, Halmágyi Samu, Hodos László, Holló Ernő, Jakab Sámuel, Jánky Béla, Jékey Aladár, Kabós Éva, Kacsó Sándor, Kamenitzky Antal, Kercsó Attila, Kibédi Sándor, Kriza János, Kádár Imre, Kádár István (György), Köpeczi Boóz-Deák Albert, Lendvay Éva, Lengyel Béla, Létay Lajos, Ligeti Ernő, Mael Ferenc, Majla Sándor, Majtényi Erik, Mikó András, Miklós László, Moyses Márton, Márki Zoltán, Máté Imre, Nagy B. Viktor, Nagy Emma, Németi Rudolf, Nyárádi Szabó Zoltán, P. Jánossy Béla, Paizs Tibor, Palotás Dezső, Panek Zoltán, Ritoók János, Salamon Ernő, Saszet Géza, Serényi Ferenc, Somosdi Veress Károly, Sütő István, Szabó György, Szemlér Ferenc, Szentes B. Lajos, Szombati-Szabó István, Szász János, Sándor Judit, Sípos Domokos, Sztojka László, Ürmösi Károlyné (Kántor Gizella), Tamás Mária, Toldalaghy Pál, Tóth István, Vass László Levente, Veress Gerzson, Várady Emese, V. Szász István, Váli József, Walter Gyula, Zsiskú János, Zsögön Zoltán.
A jelenleg 91 fős sor, előreláthatóan, folytatódik.
14. Áttekintésem végéhez érve úgy tűnik, a kánonból kiszorult költők ügyének vizsgálata, helyzetük önkéntes feltárása mögött jó adag szubjektív indíték is húzódik. Nem csoda: magam is megégettem a kezem a költészet tüzénél, s jó pár verskötet szerzőjeként, alkalmam volt kritikusan felbecsülnöm helyemet-szerepemet az írótársadalomban. Kishitűség vagy józanság – mindegy, minek nevezzük, segített hozzá ama következtetéshez, hogy szakítsak a rangsorállítás és -áhítás reflexével, s magam jelöljem ki a helyemet, a saját értékrendemben. Az árnyékos költőkkel foglalkozva pedig némileg úgy éreztem, ezzel valami többletet viszek írói létezésem értelmébe, s ha nem is kerülök be a kánonok kánonjába, de az elfeledettek, a homályba taszítódottak (kéretlen) szószólójaként vetülhet rám annyi fény-nyaláb, amennyivel sikerül majd az árnyékos arcokat végigpásztázni. Vagyis, elvegyülök, hogy kiváljak… Hogy is van ez?
És felveheti-e valami is az igazságos harcot a bántó „kiválasztás” és az „eltaszítás” ellen?
Talán az emberi elme eredendő kíváncsisága, az olvasás csillapíthatatlan szomja és a hit (a megnyugvás?) abban, hogy a költészet ma a legdemokratikusabb, de a legarisztokratikusabb intézmény is egyben: szabad bárkinek verset írni, nehéz a kánonba bekerülni…
Fontosabb internetes hivatkozások:
Erdélyi és csángó költészet (webantológia) – http://mek.oszk.hu/kiallitas/erdelyi/
Költők az árnyékos oldalról (honlap) – https://sites.google.com/site/koeltokazarnyekosoldalrol/
A www.eirodalom.ro – Költők az árnyékos oldalról rovata.
Forrás: Székelyföld, 2016 / 3. szám
Pusztai Péter rajza
2016. július 19. 08:24
Kicsit in memoriam Andrassew Iván is, aki említett MEK-en erdélyi magyar irodalmi birodalmat segített létrehozni