Gergely Tamás: A rút kiskasa (XVI)
Detektív novella, Andersen nyomán
17. rész KI VAGYOK? MIT ÉREK?
Elutasítását hattyúnk nagyon a szívére vette. „Mit akarok?, kérdezte magától. -Ki vagyok?”
Majd megtoldotta kesergését egy harmadik fullánkkal: „Mit érek? Ha még Sápi sem áll szóba velem, senki vagyok a Tó világában.”
Hattyútársai nem értették, se azt, hogy mit mond, se elkapott szavai értelmét. Hattyúnk látta ezt, észrevette tekintetükben a zavart, sőt még a jóindulatot is, amivel segítenének rajta, ha tudnának. Úgyhogy még inkább gyötörte a kétségbeesés: ezt mondta, de csak magában mormogott:
„Befogadtak. Ezek a jótett lények nemcsak hogy befogadtak, hanem kineveztek a legszebbnek. És engem mégsem ők érdekelnek, hanem akik kilöktek maguk közül!!!”
Könyörtelen kíméletlenséggel feltette magának a kérdést: „Fojtsam magam a Tó vizébe?”
(Folytatjuk)
Előzmények: 1-2. rész, 3. rész, 4. rész, 5. rész, 6. rész, 7. rész, 8. rész, 9. rész, 10. rész 11. rész 12. rész 13. rész 14. rész 15. rész, 16. rész