Kicsi

Kicsi ki akar törni. Kicsi menekülni akar a Házból. Nem jó hely az számára. Utálja az örökös veszekedéseket, a civakodást, utálja, hogy felülbírálják, és utálja, hogy nem lehet önmaga. Kicsi verseket ír. Anya néha nem bántja érte, máskor leharapja a fejét: „Ahelyett, hogy hülyeséggel foglalkoznál, menj ki a kertbe gyomlálni. Vagy mosogass el.” Kicsi nem tudja, mikor írhat, és mikor nem. Ezért sokszor behúzódik a pottyantós WC-be írni, mert ott nem zavarja senki. Kicsi nem kap elismerést senkitől, sőt megtanulja, hogy ami számára jó, azt titokban kell megszereznie. Kicsi titokban ír. Kicsi titokban lopódzik ki játszani. Kicsi tudja, hogy „rossz dolgot művel”, de mivel máshogy nem fér jó dolgokhoz, titokban intézkedik. Kicsi titokban örül sikereinek, és senkinek sem mesél ezekről. A kudarcokat is magába fojtja. Kicsi nagyon fél Anyától, mert ha rossz jegyet kap, Anya üvöltözik vele. Ha jó jegyet kap, akkor közömbös Anya számára. Kicsi Apától retteg. Apa, ha üvölt, Kicsi sír. Kicsi menekül. Mivel úgysem érdekel senkit a hogyléte, magába fordul. Elbújik, ha vendégek érkeznek, nem akar beszélgetni, úgy érzi, nem is tud beszélgetni. Kicsi fél, és kisebbségi érzése van az iskolában is. Pontosan azért, mert látja a másságot. Mindenki új iskolás táskával kezdi az első osztályt, Kicsinek a Nagy nyolc évig használt, elnyűtt táskája jut, aminek a füle leszakadt, ezért Apa alumíniumcsőből készít rá fület. Mivel Kicsi az osztályban a legkisebb, legvéznább, Apa nadrágszíjból alakítja át a táskát hátitáskának. Mindenki rajta mulat. Kicsinek nincs színes ceruzája, mint a többieknek, de padtársa szívesen adja oda az övét. Kicsi az iskolában nem megy WC-re, nem iszik, és majdnem semmit sem eszik. Óvodába se nagyon járt. Anya azt mondta, ő mindenre megtanítja otthon. Kicsi utált óvodába járni, nagyon félszeg volt. Kicsi a nagyok kinőtt ruháiban jár, és nagyon szégyelli a lába közt agyonvarrogatott nadrágot. Kicsinek nem volt arany fülbevalója, mint a nagyoknak. Ki se lyukasztották a fülét. Kicsi mindig félt. Tíz éves korában pánikrohamok kínozták, amiről azt mondta Anya, hogy az Hiszti. Hisztisnek csúfolták testvérei is.
Esténként imádkozott az Istenhez, hogy: „add édes Istenem, hogy ne féljek.” Nem tudott jobb meghatározást a pánikrohamra. De az előjött újra és újra. Kicsit szidják, ha rosszul van, és azt mondják: ne hisztizz. Nem érti Kicsi, ő csak egyszerűen fél.
Kicsi talál magának egy önző társat, akiről eleinte nem tudja, hogy az. Nincs viszonyítási alap, nem tudja, ki az ideális. Kicsi mélységesen introvertált, viselkedése olykor szeszélyes: hol fent, hol lent. Önző tolerálja. Kicsi el akar menni otthonról, és azt választja, hogy férjhez megy. Elhagyja a Házat, de Anya továbbra sem engedi hosszú kötélre, mindenről akar tudni, ami a családban történik. Működik a játszma. Kicsi kitálal, és Anya tanácsokat osztogat, felbújtja, felülteti. A kapcsolatban zűrzavar, menekül Kicsi – Haza. Onnan visszazavarják. Aztán Kicsi Gyereket Vállal. Anyának nem tetszik. Anya arra biztatja, hogy vetesse el a gyermeket, mert túl korai. Mondja az orvosnak, hogy albérletben lakik, nem tud gyereket vállalni. Anya és Apa elviszi az orvoshoz. És akkor bizonyosodik meg, hogy terhes. S akkor egy mély nyugalom árad szét rajta. Átszellemülten jön ki a rendelőből. Magába zárja az érzéseit, és megnémul. Anya és Apa tudomásul vették, hogy gyermeke lesz. Kicsi féltette őt. És innentől magát is. A Kicsi Lány lett a Mindene. Önzőt nem érdekelte sorsuk, Önző dolgozott, számon kért, nem segített semmiben. Önző nem vette ki részét a gyereknevelésből, mert dolgozott. Úgy, ahogyan Apa. Apa kegyeltje lett Önző. Később átváltott Alkoholistává, de közben Önző maradt. Aztán Agresszorrá, de közben alkoholista és önző maradt.
Megverte, megalázta, és Kicsi elviselt mindent. Kicsi Lány mindig Kicsivel volt, őt nem bántotta. Féltette őt. De előtte játszódott le az agressziós megnyilvánulás, a veszekedés, és most már nem egyedül, hanem vele menekült.” Sajnálom, Kicsi Lány! Nem érdemelted. Igazad van, ha utálsz. Megértelek.”
Kicsi vergődik. Szeretne elválni, de fél. Nincs állása, s van egy Kicsi Lánya. Kicsi Lány minden mozdulatát figyeli, ott van vele minden pillanatában. Akkor is, ha sír, akkor is, ha nevet. Kicsi Lány is mindig Kicsivel akar lenni. Két éves korában beleborítja az összes sót a krumplipürébe a dobozból. Kicsi kiakad, mint Apa szokott. Üvöltözik vele, és megveri Kicsi Lány hátsóját. Azután Kicsi is sír. Együtt sírnak. Kicsi nagyon megbánja tettét. És kapcsol: ez hiszti, hiszti, mert hisztis vagyok. Hülye vagyok. Semmit sem csinálok jól. Igaza van Apának, Anyának is.
Kicsi akkor is megveri Kicsi Lányt, amikor ő felmászik egy székre, hogy elérje a könyvet a szekrény tetején, a szék elborul, Kicsi Lány leesik és elreped a csuklója. Utána megint ketten sírnak. Egyszer azt álmodja Kicsi, hogy Kicsi Lányt végzetes baleset éri. Álmában látta a pulóvert, ami Kicsi Lányon van. Titokban összevágja azt a pulóvert, és eldobja. Kicsi fél. Az álmoktól is fél. Agresszortól is fél. Kicsi Lányt is félti, és önmagát is, mert ha nem lesz ő, akkor Kicsi Lány magára marad. Meg kell védeni Agresszortól. Mindenkitől. Csak Kicsi Lánynak ne essen bántódása, csak addig adjon életet az isten, amig felnő, és önálló nem lesz. Kicsi Lány nem maradhat egyedül. Kicsi soha nem hagyja magára Kicsi Lányt. Egyszer sem. Ami jó, azt titokban lehet elérni, titokban ír. Akkor, amikor Agresszor elmegy horgászni. Az erkélyen ül és figyeli közben, mikor tűnik fel. Amikor jön, gyorsan el kell dugdosni az írásokat. A szekrénybe, az ágyneműtartóba, vagy az erkélyen a szennyes kosárba, amiben befőttes üvegek vannak. Ha játszik Kicsi Lány, gyorsan össze kell szedni a földről a kipakolt játékokat, mert jön Agresszor. Kicsi magányos, és megismerkedik valakivel, aki ír. Jó neki vele lenni. Titokban. Mert ami jó, az titokban történik. Agresszornak jó ez az alkalom, van ok az ivásra, verekedésre, cirkuszra, törni-zúzni, és kirakni az utcára. Egyszer valahogy kimenekült Kicsi a lakásból, de Kicsi Lány bent maradt. Kicsi megélte pár perc alatt a poklot. Ott állt az ajtó előtt zokogva, a folyosón, és hallgatta, hogy bent sír Kicsi Lány. Mint a kutya, úgy állt az ajtóban. Félt bemenni, de Kicsi lány nélkül nem ment sehová. Aztán egyszer nyílt az ajtó, és Kicsi Lányt kirakta a folyosóra Agresszor. Kicsi a karjaiba fogta, úgy örült. Mindketten megnyugodtak. A szomszédból ruhát kért, hogy felöltöztesse Kicsi Lányt a fagyos téli estén. És elindult vele Anyához és Apához.
Nem fogadták szívesen. Hiszen az estéjüknek annyi. Aludhattak ott, de másnap megparancsolta Anya, hogy menjenek vissza, és Kicsi szégyellheti magát, miatta van minden, mert egy hisztis hülye, és azért bántja Agresszor, mert a pénzt elkölti, és mert kurva is, hiszen tudják, hogy titokban találkozgat valakivel. Agresszor jól teszi, ha megveri.
Kicsi hazamegy Kicsi Lánnyal. Felkeres egy olyan nőt, aki elvált. És megkérdezi tőle, hogy megverhetik-e őt jogosan, ha már egyszer valakinek a felesége? Kicsi nem tudta. Azt hitte, mindent el kell viselnie, hiszen házasok. Kicsinek azt mondták, hogy nem verhetik meg. Kicsit sokszor megalázta Agresszor. Miután összetörte a fél házat, és cukrot, sót kiöntött a szőnyegre, ráparancsolt Kicsire, hogy takarítson ki, mert mindez miatta van. Kicsi kitakarított.
Kicsi egyszer a konyhában tésztát nyújtott, a konyhaajtó nyitva volt félig. Agresszor kint üldögélt a szobában, és egy vita közben repült a kés Kicsi felé, ami kitörte az ajtó üvegét, és pont nem fúródott bele Kicsi hátába. Üvegszilánkkal megtelt a tészta, ki kellett dobnia… Kicsi félt. Kicsi annyira félt, hogy titokban is nehezen mert bármit tenni. Agresszort istenítette Apa és Anya. Agresszor dolgozott. Agresszor számon kérte Kicsit pénzben és időben. Ha nem tudott elszámolni Kicsi, jött a cirkusz. Ha beszámolt Kicsi, akkor is jött a cirkusz, mert nem szabadott volna erre vagy arra költeni. Kicsi titokban vásárolt Kicsi Lánynak. Kicsi titokban pénzt adott Kicsi Lánynak, hogy vegyen magának kekszet, cukorkát vagy csokit. Kicsi attól is félt, mit dob a szemétbe, mert Agresszor átvizsgálta azt is. Kicsi magának is titokban vásárolt.
Valaki, aki írt, megértette Kicsi helyzetét. Kicsi Lányt is szerette. De Kicsi nagyon félt változtatni. Anya, Apa és Nagy rajtakapták Kicsit, amikor Valakivel volt. Ott volt Kicsi Lány is. Apa, Anya és Nagy, elkergették Valakit, s Kicsit mindennek összeszidták. Máskor Apa és Anya előtt a hajánál fogva teperte le Agresszor Kicsit, és rugdosta a lakásban. Anya és Apa nem szólt közbe. Pedig császárral szült Kicsi. Kicsinek fájt. Nem kapott levegőt, az erkélyre kiment fuldokolva. De ez senkit nem érdekelt. Csak Kicsi Lányt. Kicsi Lány tehetetlenül állt, és vigasztalni próbálta.
Agresszor egyszer letépte a csipkés melltartót Kicsiről, s ő ott abban a helyben bepisilt, lefolyt a combján, mint annak idején a magzatvíz. Később zöld foltok jelentek meg a mellén. Valaki többet nem ment hozzá. Valaki eltűnt az életéből.
Egyszer, amikor Kicsi hazament Kicsi Lánnyal, érezte, hogy füstszag van a lakásban. A konyhában, a mosogatókagylóban szénné égve találta az összes írását. Kicsi állt. Azt hitte, hogy valami van, amit nem vehetnek el tőle, de most már látta, hogy mindenét elvehetik. Kicsi Lányt nem! Nem, Kicsi Lány szent a számára. A zűrös, szennyes, semmitérő életében egy angyal. Kicsi nem írt róla soha. Feljebbvalónak tartotta őt önmagánál, zavaros életénél. Kicsi Lány értékes, az egyetlen az életében, ami tiszta és szent. Kicsi Lány, amikor beszélni tanult, Kicsi ilyenekre tanította: – Ki vagy te? – Anyat. ( Arany) – Ki vagy te? – Dond ( Gyöngy) – Ki vagy te? – Démánd (Gyémánt). Kicsi egyszer a blokk előtt állt, s hirtelen eltűnt szeme elől Kicsi Lány. Annyira megijedt, mert sehol nem találta. A legrosszabbra gondolt: a pince színültig telt csatornavízzel, megijedt, hogy Kicsi Lány beleesett. Majdnem elájult. De volt lélekjelenléte és mindenkihez bekopogott, ahol csak otthon voltak. Egyik kis barátnőjénél volt bent és játszott. Kicsi megnyugodhatott. Kicsi Lány sokat volt beteg. S ilyenkor Kicsi éjjel-nappal őrködött. Hallgatta lélegzését, figyelte pulzusát.
Agresszor négyszer követett el öngyilkossági kísérletet. Kicsi tudja, hogy négyszer, de csak háromra emlékszik. Első, amikor hazaérkezett, és a fürdőben a kagyló vérrel volt összemaszatolva, s ott volt egy üres fecskendő tűvel. Kicsi megijedt, gondolta, Agresszor kárt tett magában. Gyorsan karjára vette Kicsi Lányt és szaladt. Este volt. Lélekszakadva a kukoricáson keresztül, ami a lakótelep mellett terült el. Gondolta, nem lehet messze Agresszor, még megmentheti. Belenyilallt a szívébe, szaladt Kicsi Lánnyal a karján.. S amikor mindent átfésült, kétségbeesetten szaladt hazafelé, látta, hogy odabent ég a villany. Rohant fel a lépcsőn, be a lakásba… Agresszor ült az ágyon és tévézett. Kicsi kifújta magát, és remegve tette le Kicsi Lányt öléből. Másodszor, egy veszekedés kapcsán. Ült Kicsi a fotelban, Agresszor az ágyon. Nyugtató a közelben, kéznél. Kicsi nyugtatókon élt. Nem bírta elviselni máshogyan a nyomást. És akkor, fogta Agresszor dühében a gyógyszeres dobozt, és beleöntötte a szájába az összes gyógyszert. Kicsi megijedt, remélte, hogy csak ijesztgeti Agresszor, és nem fogja lenyelni. De Agresszor lenyelte. Mind. Kicsi nem mert mozdulni. Félt Agresszortól. S amíg az el nem kábult, ült szótlanul. Utána biciklire ült, és sietett a Házba. Apa kocsival érkezett, elvitte Agresszort a kórházba, onnan mentővel vitték a másik városban levő kórházba. Nagy Kicsivel ment, mentőben ültek mindketten, s Kicsi sírt, és félt, hogy miatta hal meg Agresszor. Kicsi Lány a szomszédban maradt. Akkor otthagyta őt Kicsi. Másnap tovább szállították Agresszort az elmegyógyintézetbe, és miután onnan hazakerült, két évig nem ivott alkoholt. Agresszor egyik alkalommal nem feküdt le este. Kicsi a Kicsi Lánnyal aludt. Kicsi arra ébredt fel, hogy a konyhaajtót valami csapkodja. Felkelt Kicsi, bement a konyhába, és látta, hogy a hurok rászorul Agresszor nyakára, az meg vergődik ide-oda. Kicsi megpróbálta a nyakán kilazítani a hurkot, de túl erősen rászorult. Kicsi, a félig nyitott erkélyajtón kiabált, ordította: segítség! segítség!- de senki nem válaszolt. Kicsi felállt a székre, és a csőhöz rögzített szíjat erőből megrántotta, mire az elengedte a csövet, Agresszor hörögve esett le a földre, de Kicsi így már meglazíthatta nyakán a szíjat, és Agresszor levegőhöz jutott. Agresszor azt mondta: Miért az anyád p…-ért jöttél be?
Kicsi az ágyra ült, és remegett. Kicsi olyan remegést kapott, hogy semmivel se tudta csillapítani. Kicsi azt hitte, meghal. De nem akart meghalni. Mert ott volt Kicsi Lány. Nem emlékszik Kicsi a negyedikre, de rémlik, hogy gyógyszert vett be akkor is Agresszor. Valami olyasmi történt, hogy csak nem ébredt fel Agresszor, s akkor szaladt az orvoshoz, és ő a lakására jött, pofozgatta, élesztgette. Mondta, hogy minden órában itasson vele folyadékot. Tőle nem fogadta el. Apa ment és itatta őt. Tőle elfogadta.
Mindeközben Kicsi egész családja ellene fordult. Kicsinek csak Kicsi Lány volt. Úgy érezte, ő megérti. Pedig nem akarta, hogy részese legyen szerencsétlen életében történő eseményeknek. Nem akarta. És mégis részese volt. Kicsi ezt nagyon bánja ma is. Nem tud megbocsájtani magának. Bűnösnek érzi magát. És úgy érzi, a Kicsi Lány szent. És ez mindig így marad.
Kicsi sokszor menekült Nagyhoz. Nagy mindig befogadta, nem egyszer engedte, hogy ott aludjon Kicsi Lánnyal nála.
Apa, Anya halála után, nem fogadta be. Egyszer este ment Apához a Házba Kicsi Lánnyal, mert megint elmenekült otthonról. Apa kiállt az ajtóba, és elzavarta. Azt mondta, menjetek, ahova akartok, ide be nem teszitek a lábatokat. Kicsi próbálkozott Nagynál. Bekopogott, de Nagyék már aludtak. Elment Középsőhöz, de Középsőék is aludtak. Kicsi Lány az ölében volt, ráhajtotta fejét a vállára, és elaludt. Haza vánszorgott, s mikor Agresszor kinyitotta az ajtót, azt mondta: Na, ugye nincs hova menned? Csak visszajöttél…
Kicsit egyik nap úgy megütötte Agresszor, hogy beesett a ruhásszekrénybe, és vérezni kezdett az orra.
Kicsi nem írt három éven át egy sort sem. Sokkot kapott attól, hogy elégették az összes szellemi termékét. Odaveszett úgy ötszáz vers, több novella… De Kicsi tovább játszotta szerepét. Addig, amíg pánikbeteg nem lett. Mondjuk, ez se volt akadály, hogy tovább ne játsszon. Anya halála után négy évvel, elvált, s mivel Apa is elköltözött Élettárshoz, üres lett a lakrész a Házban. Kicsi félt megmondani Apának, mit tervez. De kénytelen volt. Apa feldühödött és azt ordította Kicsinek: „majd meglátod, hogy se pénzed, se házad nem lesz!” Kicsi félt, de Kicsi Lánnyal haza költözött.
Mindent Agresszornak hagyott. Félt tőle Kicsi, s mivel a jó dolgokat titokban érte el, lopva költözött a Házba. Titokban adta be a válókeresetet. Mindegy volt, hogy mit hagy, nem érdekelte a lakás, a berendezés, csak Kicsi Lány. Csak Kicsi Lány maradhasson vele, neki semmi más nem kell.
Agresszor nem nyugodott bele, hogy elhagyták. Agresszor továbbra is a Házban kereste Kicsit, és Kicsi Lányt. Kicsi félt tőle, főleg, ha ittas volt. Kicsi most sem tudott határt szabni, és kusza élete még göröngyösebbé vált. Volt, hogy kést dugott a párnája alá, hiszen Agresszor éjjel is beugrott az ablakon, ha éppen úgy adódott. Volt, hogy a Házban is tört és zúzott. Apa Kicsit elítélte, mert elvált. Középső úgyszintén. Nagy nem, mert előtte vált el ő is. Nagy is a Házban lakott. Végül, amikor Apa meg tudta emészteni, hogy a Házban vannak, akkor azt mondta: „Ide nem kell senki férfi, ti itt megvagytok egymással.” Ez parancs- kijelentés volt. Ez szent volt és sérthetetlen. Apa megtiltotta, hogy bárki is betegye a lábát az Ő Házába, aki Férfi.
Apa bármikor haza mehetett és ment is. Kontrollálni. Veszekedni. Hatalmaskodni. Apa nem tudta, hogy nincs betevőre pénzük, Apa nem tudta, hogy Kicsi Lány és Kicsi mit eszik, nem is érdekelte. Apa csak akkor jött, ha úgy érezte, bepörköl az orruk alá. Ha nem tudott bemenni a Házba, mert épp aludtak vasárnap reggel, akkor addig kopogott, ordított, míg kinyitották az ajtót. Délután sem pihenhettek, mert bármikor rájuk nyitotta az ajtót. Lusta volt mindenki, aki nem akkor kelt, amikor ő. És nem bírta elviselni a Saját Házába Nem Mehet Be szerepet. Középső is ugyanez volt. Középső ugyanúgy cselekedett, mint Apa.
Ha Apa összeveszett Élettárssal, haza szaladt, neki kellett az Ágyhely. Ha más miatt nem, az Ágyhely miatt mindig ordítozott. Kicsi nem tudta, mitévő legyen. Apának Ágyhely kell, akkor mi lesz Kicsi Lánnyal és vele? Kicsi magát okolta a történtekért. Meg akarta védeni Kicsi Lányt, de csak magával rántotta. Kicsi Lánynak sokszor fájt a feje, s ezért is magát okolta. Soha nem mondta Kicsi Lánynak, de mindig is érezte, hogy ő a hibás érte. Hiszen Kicsi Lány vele együtt szenved. Kicsi érezte, hogy Kicsi Lány összes szenvedését ő okozta.
Kicsi tele volt bűntudattal, szégyenérzzettel, magatehetetlenséggel, kiszolgáltatottsággal, s mindezt tetézte, hogy pánikbetegségével is küzdött. Nappal még elviselhető volt a roham, de az éjjelivel nem tudott mit kezdeni. Amikor gyors szívverésre ébredt, s az ébredés ijesztővé vált, Kicsi lába alól kicsúszott a talaj, nem tudott mit tenni. Menekült volna a saját testéből, de nem lehetett. Így aztán önmagát öntötte szembe hideg vízzel, hogy sokkot kapjon, s ettől lecsillapodjon pulzusa. Kicsinek nem volt munkahelye, nem volt pénze, Apa üvöltött vele, Középső kritizálta, Nagy változó szerepben volt: néha megmentő, néha felülbírál, de legtöbbször Nagy és Kicsi áldozat szerepben élt, és elsiratta magát és egész életét. Sokszor tanakodtak, mitévők legyenek, de a vége mindig ugyanaz volt a beszélgetésnek: nincs megoldás semmire. Minden beszélgetésnél egyforma szerepeket játszottak: megmentők, üldözők és áldozatok. Hol ez, hol az, vagy egyszerre minden. Legtöbbször csökönyösségükből kifolyólag összevesztek. Utána kibékültek újra Apa mintájára. Ott volt a versengés is mindennapjaikban:” neked bezzeg jutott erre, nekem nem jut… „, vagy: „én ennyit dolgozok, meg annyit, te miért nem teszed ezt vagy azt?” „persze, mi az a munka?” , „jó, de te még annyit se csinálsz” , „miért teszed ezt vagy azt?” „én biztosan így vagy úgy tenném helyedben”…. játékok, szerepek… A Ház, és Önmaguk foglyai.
Kicsi Lány, Nagy Lány együtt játszottak. Nagy Fiú, Középső Fiú szintén együtt játszott. Semmi különbség közöttük. Olyanok voltak, mint ők Hárman, annak idején.

Következik: Középső

Előzmények: 1. rész / 2. rész / 3. rész / 4. rész /

1. Skandikamera:
   2018. szeptember 1. 05:36

   Huh…

2. Elekes Ferenc:
   2018. szeptember 1. 13:27

   „Azután Kicsi is sír. Együtt sírnak.”