Interjúsorozat Székely Ferenccel

2. Erdőszentgyörgy és Nyárádszereda között

‒ Arról, hogy miképpen indult el az interjúsorozat, már szóltál, áruld most el, ”akadémiád” miért Vadasdhoz kapcsolódik? Hol élsz?

‒ Európában, Erdélyben, Marosszéken, egy piciny magyar faluban, Vadasdon, ahol jelenleg, minden reggel kb. 350-en kelnek fel. Persze a történelem során laktak többen is, 500-600-an, de most lassú apadás tapasztalható, mint általában, mindenütt… 1974-ben, közel fél évszázada kerültem a faluba, azelőtt a hagyományos életviteléről híres Széken, Ákosfalván és Székelyvajában laktam, illetve dolgoztam gazdasági egységekben. Korábban négy évet a székelyudvarhelyi Székely támad várban működő mezőgazdasági profilú szaklíceumban húztam le, amely a ’89-es változást követően lett az Eötvös József középiskola. Tovább »

(Cervantes nyomán szabadon)

(11.) ÉGBŐL A MANNA

Na de az semmi! Vén ló létemre csak úgy kapkodom a fejem. Én, aki azt hittem, mindent láttam, mindent megtapasztaltam, meglepetés ezen a világon már nem ér, dobhatnak ki a legyeknek a dögök mellé, ha elaléltam…
Szóval a sörényem másnap állt fel, amikor megtudtam, hogy a don király akar lenni. Király vagy császár, maga sem tudta eldönteni.
Hogy ő meghódítja Kajmalóniát, és kikiáltatja magát császárnak. S mindezt a dicsőséget Izabellának ajánlja kóbor lovagként.
Hát nem is hittem, hogy a szőr, ez az elszíntelenedett, satnya rajtam még feláll, annyira egyoldalú a koszt, amit elém raknak, zabot, ugye, emberemlékezet óta nem láttam…
– Abrak! Abrak! – nyerítem, de mindenki a donnal van elfoglalva, egy részük szerint okos államfő, más részük szerint bolond. Kissé félve gondolok arra, melyik csoporthoz tartozik Caterina, ma még nem láttam. Remélem, megvan még neki a józan esze.
Szóval Katalónia… Az vajon merre van? És kibírom-e a hajszát odáig? Vagy végképp lerogyok?
És amikor a don felnézett az égre, meglátta Izabellát. Aki mosolygott, mármint a felhő neki, egyenesen a mi hős lovagunknak, amiből a don arra a következtetésre jutott, hogy Izabella helyesli a tervét.
Úgyhogy megyünk Katalóniába.
Gondolom, engem nem cserél fel más lóval, más gebével, neki ahhoz nincs pénze. S az égből sem hull a manna, bármennyire is jól fogna a szerencsétlennek.
Azért a mannát én is megkóstolnám, szó, ami szó.

(Folytatjuk * (12.) FEGYVERHODOZÓJA)

Megint viszik és kattan,
hasít az ásó,
az olló még piszmog rajta,
módosítgatja itt-ott.
nem lesz könnyű – az árnyék
formája változik.
Szaporodnak a fertőzések,
havazni kezd a ravatalnál.
menni fog ez is, minden rendben.
szorítja, titkárnő kérem?
nekem is feszül,
hagyja, majd lehúzom én. Tovább »

Mag nélküli szõlõt vásároltam. Most mit köpök ki?

Forrás: szerző FB-oldala

Barabásialbertlászlósan

Ha megnézzük, hogy ki kinek telefonál, és akinek telefonál, az hányszor veszi fel, és még azt is, hogy melyik nap melyik órájában, akkor kiderül, hogy aki felveszi, azt mind hívta valaki, és ez fontos következtetés abban a kutatásban, amelyet négyen végzünk már harminc éve. Annyira fontos, hogy ebből már lehet két könyvet írni, és egy kiállítást rendezni. Ezt meg is szoktuk tenni, aránylag félévenként, hogy ne legyünk folyton a szem előtt, de azért időnként igen.
A hálózatelmélet fontos, és mostanában mindenki belátja, hogy mennyire. Köze van az életünkhöz, a világunkhoz és mindahhoz, amiben élünk. Aki nem foglalkozik hálózatelmélettel, az hiába tudja, hogy kit hív, azt nem tudja, hogy mi következik ebből, mi pedig kíváncsiak voltunk és maradtunk.

Forrás: szerző FB-oldala

Dobrevklárásan

Létrehozzuk árnyékkormányunkat, melynek miniszterelnöke Gyurcsány Ferenc lesz, hiszen nála jobban senki sem tudja elvégezni, amit el sem kell végeznie, ezt én tudom a legjobban. Kisebbségi ügyekkel Niedermüller Péter foglalkozik, akit a határon túliak köztudottan imádnak, és tudását elemezve valóban. Utazó nagykövet Ara-Kovács Attila, a lázas semmitevés ideológiájának megalkotója. Én tárca nélküli pénzügyminiszter leszek, és így fogjuk megbuktatni a kormányt, ahogy eddig is tettük.

Forrás: szerző FB-oldala

Erdélyi menü
Sziklaporlasztó

Súly alatt növesztett pálma gyöngyös kagylóval
Csíksomlyói levegőben dunsztolt zatymarog
Wass Albert-féle zordonkaleves tépett laskával Tovább »

múzeumba tévedt kiskacsa
olvasni nem tudott
mérgében átváltozott
nagy tetszést aratott
könyvtárba ültették dísznek
bögrét támaszthatott
de éjjel – így versem líraibb
hattyúkról álmodott

(nk)

Forrás: szerző FB-oldala

BEINTÉS

A Vígszínház egy kevésbbé nagynevű, de annál csinosabb hölgytagja ül a Club kávéházban. Ahogy jönnek be uzsonnázni az emberek, valamennyi köszön neki, és valamennyinek roppant nyájasan visszaint. A kis hölgynek tudniillik kiterjedt ismeretsége van. Az asztalnál egy ujságíró ült vele, aki főzte a kisasszonyt, s a sok nyájas beintés nagyon zavarta. Végre is türelmetlenül kifakadt:
— Kérlek, talán jobb volna, ha Stefanidesznek kurizálnék, az kevesebbszer int be, mint te, pedig karmester…

Színházi Élet, 1911/28

Ma az olasz riviérán kellett volna lennem, de a dolgok oly formán alakultak, hogy a helyi olaszaimmal kellett beérnem itt…  Nem rossz! (Forrás.szerző FB-oldala)

A BAKKTÍPUSOK

Földes Imre új darabja a főtéma most a Vígszínház körül. Mesélgetnek, érdeklődnek az emberek, és nagyon el vannak ragadtatva a témától, de különösen a második felvonás beállításától. A második felvonás ugyanis egy klub bakk-termét ábrázolja a nagy zöld asztallal. Itt történik a nagy összeütközés a férj, a feleség és a szerető között.
Földes, aki maga nem kártyás ember, hosszú tanulmányokat végzett a bakkasztalok körül a második felvonáshoz. De tele is van ez a felvonás a bakkszenvedély legtipikusabb alakjaival. Sok szereplőben közismert játékosokat fog felismerni a közönség. Egy benfentes nagyban magyarázza a bakkfelvonás szereplőit. Azt mondja a színház egy kis nőtagja.
— Kár, hogy nők nincsenek ebben a felvonásban.
— Inkább örülj neki, fiam — mondja Vendrey — ha szerepelnél, nagyon sokat vesztenél. Neked mindennap szerencséd van a szerelemben…

Színházi Élet, 1911/28

Tőkéslászlósan

Kedves testvéreim, a nemzet nem mazsolás kalács, hanem olykor kavicsos, de azt is meg kell ennünk, testvéreim, mert a magyarság nem műfogakkal született, és Isten sem azzal teremtette. Vagy azokkal, de a Biblia sem néz kicsire.
Össznemzetünk mindenütt ott tátog, mint a pisztrángok kara a folyóban.
Testvéreim, aki felemeli a fejét, az nem harcolhat hiába, ennek belátásához még az a kevés ész sem kell, amitek van.
Úgy imádkozom mindig, mint a szép híves patakra, mert anélkül nincsen hit, testvéreim, hogy a szarvas a patakra nem menne.
Tartsuk meg kereszytén hitünket, testvéreim, és gyűlöljük Markó Bélát. Ez kijár nekünk vasárnap reggel, valamint más reggeleken is, ámmmen.

Forrás: szerző FB-oldala

LAKATOS ISTVÁN: PEDIG NEM IS..

Volt egy barátom, aki ifjúkorában alig foglalkozott zenével. Később azonban zenekedvelő lett, és elég gyakran járt hangversenyekre. Hamarosan olyan szakértője lett a zeneművészetnek, hogy fölényesen kezdett hozzászólni olyan zenei dolgokhoz, melyekhez nem sok köze volt.
A véletlen úgy hozta, hogy egy hangversenyen mellém került. A zenekar Wagner-művet játszott, és barátom az előadás folyamán hozzám és másik szomszédjához is beszélt, és erősen bírálta a zenekart, a karmestert, de főként a fafúvókat. Csitítgattam és bizonygattam, hogy igaztalan a bírálata, mert az előadás egészen jó. Ám zenebarátom leintett, mintha csak azt mondta volna, hallgassak, úgysem értek hozzá. Dühös lettem és megkérdeztem:
— Te Józsi! Hallod az oboát?
Fölényesen válaszolta:
— Már hogyne hallanám!
— Pedig nem is játszik — feleltem kárörömmel…

Utunk évkönyv 1970

(Cervantes nyomán szabadon)

(10.) IZABELLA

Kezdetben azt hittem, hogy Izabella a szakácsnőnk, Caterina főnöke. Mintha azt is Izabellának hívnák, azért tévesztehettem össze a nagy Izabellával, Caterina elmesélte, hogy ez utóbbi Spanyolország királynője volt.
Szóval, hogy a lovagunk imádja azt a nőt, még hogyha halott is, mert az ország az ő idejében lett nagy, s hát neki lovagként feladata visszaszerezni azt, ami volt. Úgyhogy neki, Izabellának ajánl fel minden győzelmet, és elhatározta, hogy legyőzi a függetlenedett tartományokat. Főleg Katalónia elvesztése miatt szenved.
Erről számolt be Caterina. Nyomott közben két meg nem pucolt murkot a pofámba, kissé homokos volt mind a kettő, csikorgott a fogam között, de hát a szándék a fontos. Különben is örvendjek, hogy még van fogam…
Ezen aztán eltöprengtem. Spanyolországon.
Mert én azt hittem, Mancha Spanyolország. Ez a föld, amin járunk, a patám is elkopott már több rendben az egyenetlen út kavicsától. De hogy Zaragoza, meg Kajtalónia, azt nekünk, lovaknak nem tanították. A mi ”oskolánk” az a szerkezet, amelyikbe bezárják a makrancos paripákat, hogy tudják megpatkolni őket. Mert sok ló nem tudja, mi a jó neki. Na mindegy.
Szóval visszahódítani a tartományokat, rendben, gondolom, de akkor legyen kaja! Én Zaragozába is csak úgy megyek, ha újra kapok zabot. Ha nem, összerogyok alatta.
Meglátjuk. A két murok viszont jólesett.

(Folytatjuk * Következik: (11.) ÉGBŐL A MANNA)

A DIVÁNY

Jászai Mari komikaszerepet játszik a Marjorie néniben. A beteg Rákosi Szidi helyett ugrott be a darabba. A tragika szerepléséről volt szó a törzsasztalnál, és valaki a következő esetet elevenítette fel:
— Mikor Jászai legutóbb Kolozsváron vendégszerepelt, egy Fehér Gyula nevű színész volt a partnere a Borgia Lukréciában. Délelőtt próbát tartott a színház, és a szereplők elérkeztek ahhoz a jelenethez, mikor Alfonzó odavágja Lukréciát a díványhoz. Fehér Gyula játszotta Alfonzót. Megfogta a tragikát, és szép szelíden letette a díványra. Jászai megharagudott:
— Mit fél tőlem, kolléga úr, nem harapok én. Csak nyúljon hozzám egész bátran.
Erre Fehér nem kérette magát, hanem derékon kapta Jászait, és úgy oda teremtette a díványhoz, csak úgy nyekkent. Jászai Mari egy pillanatig megdöbbenve és sajgó háttal csodálkozott. Aztán szemrehányóan így szólt:
— Kérem, kolléga úr! Összetörik a divány…

Színházi Élet, 1911/28

Áldott legyen az, aki haszontalanná
üdvözül át – akinek sikerül
kiiktatnia testalkatrészeit a
forgolódó idők csavarrendszeréből. Tovább »

(„ki kell kapcsolni a szavakat
hogy aztán valami titkos energiával irányítani lehessen”) – ismeretlen

emlékszem egy átkos régi korra
ahol a bűnözőknek szégyenfala volt
néztük félve és rettegve
ma pedig az ilyeneknek eltakarják az arcukat
joggal ruházzák fel őket Tovább »

Gáspárikattilásan

Én irtózatosan szégyellném magam, ha beleszólnék a magyar állampolgárok életébe. Csak tudnám, hova tettem a Márki-Zay számát…
A kultúra nem vicc és nem áru, hanem a kultúra az kultúra. Én ezen gondolkodnék el a mindenkori és -korú döntnökök helyében.
Sok besúgó van, aki valójában nem besúgó, és sok olyan, aki besúgó. Nehéz rendet tenni, de mindent megteszek a jó ügy érdekében. Bottoni szaktárs, kéretik figyelni! Felkészül Ungváry Krisztián.
A színház a társadalom aspektusainak tükröződése a színpadon. Nem több és nem kevesebb. Aki Vidnyánszkyra hallgat, az mindezt nem tudhatja, de hát az ne is tudjon semmit.
Én mindenkit végighallgatok, illetve ha végig nem is, de meghallgatom, és aztán döntök, egyesek szerint szubjektíven, de hát az ember szubjektív, és nem lehet minden szubjektivitás mellé közlekedési rendőrt állítani. Ezt ugyan Rejtő mondta, nem Nyirő, de azért ajánlom mindenkinek a figyelmébe.

Forrás: szerző FB-oldala

Cségyímesiévásan

Az olvasat olyan, mint a szerelem: hiába van nyitottság, azért kell némi erekció. Ez az ismeretelmélet alapja, ahogy Gadamer is mondja. És Bernáth Árpád.
Gondoljunk Tamásira, a mindenit neki! Vagy a Himnusz egy szamárral című novellára, a mindenit neki! Én most nem vagyok ideges, de a pedagógia olykor idegesség.
Három állapot van: vágyok mosogatni, kell mosogatnom, és akarok mosogatni. Mind a három különbözik a másik háromtól.
Ha pedig ideges vagyok, akkor elteszem az uborkát. És mire elteszem, már nem is vagyok ideges, csak fáradt. Akkor meg lefekszem, és többet nem kelek fel. Mármint reggelig.

Forrás: szerző FB-oldala

Kelemenhunorosan

Mindenki beláthatja, hogy ott kellett lennem Tusványoson, holott az az igazság, hogy nem voltam ott. Manapság a fényképekkel mindent meg lehet csinálni. Orbán Viktor sem azt mondta, amit folyton idéznek tőle, illetve nem úgy mondta, bár én sem azt nem hallottam, amit mondott, sem azt, amit nem, mert ott sem voltam.
És ha ott voltam, akkor az erdélyi magyarságért tettem, ez pedig a feladatom, hiszen már csak Csíkkarcfalván élnek magyarok, mármint sokan. Illetve magyar emberek, ahogy Lúdas Mátyás kijelentette, és én is egyetértek vele, már ha jól értettem.

Forrás: szerző FB-oldala

Interjúsorozat Székely Ferenccel

1. A megmentett hűség

Ha jól tudom, tizedik interjúköteted jelenik meg Karácsonyra, tévednék?

2022. karácsonyára tervezem a 11. interjúkötetet, mely sorozat 2012-ben indult. Akkor csak egy tájegységre, a Sóvidékre fókuszáltam, s 25 kortárs személyiséggel készítettem életmű-beszélgetést. A kötet A megmentett hűség c. alatt jelent meg 2012 karácsonyára, s az ötlet, hogy kötetben gondolkodjunk a korondi tanár-költőtől, Hazanéző-főszerkesztőtől, Ambrus Lajostól származott. Több utánnyomás következett, minthogy az 1000 példányos első kiadás szinte napok alatt elkelt… Tovább »