1917. december 22. – Én igazán nagyon szeretem a Pistikét, hiába, aranyos egy gyerek, de azért kezdem már unni ezeket a vendégeket, akik dicsérik nekem, mintha összebeszéltek volna, egészen egyformán, mindegyik azzal kezdi, hogy már sok gyönyörű gyereket láttak, de egy ilyen egy csodálatos szépséget, amilyen az a Pistike, még nem, mert ez olyan, mintha […]

Irodalom és művészet Költemények. 1887 1893. Irta Vajda János. Budapest, 1892. A műbarátok köre védnöksége alatt megjelenő «Szépirodalmi Könyvtár» legújabb kötete. (Ára 1 frt.)

…Párizsban egészen másféle a szenzáció, mint bárhol. A Panama-országban egy ezerfrankos panama hírlap-téma, holott nálunk a milliósat is elhallgatják. Viszont ami nálunk háromsoros rendőri hír, az itt öt-hat hírlaphasábra dagad. Nem csacsiskodunk, nem akarunk ebből is szégyent és hátramaradást kovácsolni Magyarország számára. De bizonyos, hogy egy társadalom mivoltáról az beszél legékesebben, hogy a társadalom eseményei […]

Czóbel Minka: Maya Czóbel Minka. »Maya.« Budapest, 1893. A kis kötet két részből áll, az első «Az élet könyvéből», a második «A halál könyvéből» czímet visel. E két jellemző czím is mutatja, hogy a költőnő, ki már korábbi köteteiben is örömest foglalkozott a lét nagy kérdéseivel, itt a két legnagyobb probléma, az élet és halál […]

A halottak kényeskednek Mikor Zola hamvait mégiscsak elhelyezték a „hálás haza” Panthéonába, elkezdett forogni a sírjában először is Lannes maréchal. Ugyanaz a Montebello herceg, aki halálos sebet kapott az esslingi csatában, s akinek családja ma nagy família. A Montebellók tiltakoztak, hogy az ő nagy ősük egy Zolával porladjon egy fedél alatt, és egy ugyanazon Panthéonban.

1917. október 24. – …Most egyik anyag drágább, mint a másik, és ebből egyáltalán nem az következik, hogy viszont a másik olcsóbb, mint az egyik… Ha én két nőre azt mondom, hogy az egyik szebb, mint a másik, attól még lehet mindkettő elég randa, csak az egyik nem annyira… Én arról beszéltem, hogy a kávét […]

Kossuth Lajos mint keresztatya Horváth Gyula Zalaegerszegen, Kossuth Lajost felszólította, hogy vállaljon keresztapaságot születendő gyermekénél. A felhívásra nagy hazánkfia így válaszolt Turinból, okt. 14-ről: „Uram! Illetődéssel vettem önnek ehó 9-rőli levelét. Magasztalásait nem fogadhatom el. A kor, melyet élünk, eredményekben oly nagyszerű az emberi nem haladásának történetében, hogy tán épen az egésznek nagyszerűsége teszi az […]

1917. október 18. – Már régen elhatároztam, hogy nem olvasok többé újságot, mert nem érdemes, de ezek a napok végleg meggyőztek róla, hogy kár minden érdeklődésért, amit rátok fecsérel az ember. Kezembe veszek egy ilyen tizenkét oldalas ünnepi számot, hogy mondok, ha legalább nem töltöm az időt, ha kicsi az újság, nyilván tömören és velősen […]

Dínomdánom-ország, evő-ivó-ország, asztal-ország, koccintó-ország vagyunk mi. És meghatóan bájos az a hitünk, hogy asztal körül, közös tállal, pohár mellett testvérekké változtathatjuk az ördögöket is. Lám Zichy Tivadar gróf is azt hiszi, hogy a tegnapi park-klubi delegátus lakoma óta az osztrák delegátusok a legjobb cimborák. Ez a magyar politikai bölcsesség régi iskolája: bandérium, ováció, áldomás.

Mély megrendüléssel értesülök, hogy a Google új mesterséges intelligenciája, az ALPHA GO ZERO 9 óra alatt megtanult sakkozni, úgy, hogy csupán a játékszabályokat ismertették vele, de egyetlen korábbi partit sem. A tanuláshoz nem vett igénybe semmilyen adatbázist! Ami még ennél is félelmetesebb, hogy rögvest laposra is verte az eddigi világverő algoritmust, a Stockfisht, ezer játszma […]

1917. szeptember 8. – A rémes drágaságot, ami most az egész világot sanyargatja, mindegyik állam úgy magyarázza népének, hogy azért van, mert az ellenséges országoktól nem lehet kapni semmit, amit eddig lehetett. Franciaországnak azért nincs szene, mivel Németország nem küld neki, és Németországnak azért, mert Franciaország nem küld. Te, ez egészen különös és rejtelmes dolog, […]

Európában ma a magyar és a lengyel a legspanyolabb spanyolok. Tegnap itt Párizsban, ahol különösen gőgösek ők, kihallgattam egy beszélgetést. Íme a beszélgetésnek egy ékes darabja, amint következik: Lengyel: Hát igen, mi azt üzentük Szentpétervárra: nekünk nem szabadság kell, hanem lengyel szabadság. Ha a cár visszaállítja a régi Lengyelországot, mi leszünk a legjobb fiúk. Akkor […]

1917. augusztus 26. – Naponta egyebet sem olvasok, mint ezeket a riportokat, hogy mit van pofájuk elkérni ezért meg ezért a kofáknak… Három éve harminc lap ontja a mérges jeremiádákat, persze eredménytelenül, mert senki nem intézkedik… Azt azonban nem veszitek észre, hogy amikor lelkesen és nemes rajongással leleplezitek a gaz árdrágítót: egyúttal fölvilágosítjátok a naivabb […]

1917. augusztus 23. – Nem látsz a szemedtől, mit kérded, hogy micsinálok – láthatod, bemaszkírozom magamat: inkább add ide azt a tégelyt, hogy a parókát leszedjem a fejemről. Ugyan ne beszélj őrültségeket, dehogy szerződtem le, dehogy – van eszembe színésznőnek menni, legföljebb annyiban volna érdemes, hogy akkor mindig kéznél volnának ezek a kellékek és parókák […]

Nacionalista írók itt Franciaországban élénken sajnálják, hogy ez idő szerint csak Marokkóban ömlik a francia vér. Új vesszőparipájuk ez embereknek egy ósdi szamárság: a katasztrófa-elmélet. Ez az elmélet pártában maradt vén leánya annak az elméletnek, mely a háborút az emberiség áldásának mondja. Ez emberek hivatkoznak arra, hogy Bonaparte vérfürdői után az emberek milyen szeretők és […]

Egy magánlevél Deák Ferencztől Sokszor hallók hazánknak még első rendű politikusai ellen is az egyoldalúság vádját emeltetni; sokszor emelkedett különösen az irodalom részéről az a panasz, hogy alkotmányos vezéreink nem mindnyájan méltatják kellő figyelemre azon erkölcsi tényezőt, mely az irodalom és tudományok mivelésében a nemzet és a nemzetiség fentartására nézve rejlik, s hogy a tudományok […]

1917. július 29. – Többektől hallottam, hogy te okos ember vagy, nem tudom, mi igaz a dologból, de most alkalmad van bebizonyítani: én háromnegyed éve gondolkozom ezen a dolgon, ma végre elhatároztam, hogy nem tudom magamtól kitalálni. Naponta, amikor a Dunapartról jövök, a négyes számú villamosra ülök fel, amelyik bekanyarodik a Lloyd előtt és az […]

Lourdes, a híres Lourdes, most jubilál, s az egész világból tódulnak a csodatevő-helyre a megbárgyított tömegek. Magyarországból is jöttek vagy akarnak jönni sokan-sokan hivő zarándokok. Tudvalevő ugyanis, hogy Lourdes-ban a vakon-születettnek megjön a látása, s a lábatlan bénának kinő a lába. Azonban a jubiláló Lourdes-ot egy kis csapás érte éppen a jubileum alkalmából.

Irodalmi ügyek Fölteszszük tisztelt olvasóinkról, hogy lapjainkon kivül még egyéb lapokat is szeretnének hordatni, hogy tehát azokat névszerint ismerjék, ime ékes versekben foglalva tudatjuk azoknak rövid foglalatját. 1. Első Pesti Napló, kit ir Kemény Zsigmond. Bölcs és kemény dolog mind az, a mit ő mond. Hireket ád gyorsan, regényeket bőven, Tudományt minden nap álló esztendőben.

1917. július 8. – Hogy még mindig nem vettem meg a Pistikének azt a szandált, édes lelkem, hát kérlek, először bementem az „Er-Gó” cipőcsarnokba, ott kértem egy harminckettest, mivel a Pistikének harminckettes kell, de azt mondták, ez a szám egyáltalában nincsen, 20-astól 39-esig nincs gyerekcipő, belátható időn belül nem is lesz – kérdésemre, hogy miért […]

Szűz Mária, szegény, zavarban van, nagy, kínos, furcsa, mondhatnók: nemzetközi zavarban. Az történt ugyanis, hogy a francia katolikusok a minap fölajánlották Máriának Franciaországot. Tehát egy új Marianum Regnum alakult, s ezzel egyidőben Magyarország számára egy új – közösügy. Ez az új közösügy majdnem olyan zavaros, majdnem olyan krízis-ígérő, mint az osztrák-magyar közösügy. Már egy klerikális […]

1917. június 7.* – Hát kérlek szépen, sikerült mégis beszerezni valamit, méghozzá nagyon olcsón, az egész egy kis utánjárás, ez se sok, mindent elintéztem a házban, hiába, egy ilyen bérkaszárnyában minden megvan, csak az ember jóban legyen a boltosokkal, hát kérlek szépen, tudod, a trafikos már régen ígérte azt a két kiló cukrot, ha szerzek […]

Talán olvasta már mindenki, hogy New Yorkban alig él több, mint hétszázezer úgynevezett igazi yankee. Ellenben New Yorknak sokkal nagyobb német lakossága van, mint például Münchennek. Sőt, az is már majdnem bizonyos, hogy Budapest után nem Szeged a legnagyobb magyar város, hanem New York, Párizsban minden ötödik vagy hatodik ember nem francia, s Berlin tíz […]

1917. június 3. – Hogy miért nincs tej, édes lelkem, hogy miért adok neked feketekávét reggelire, édes lelkem, csak éppen azt szeretnéd tudni szerényen, édes lelkem, azt megmondhatom neked, ha tudni akarod; te is megmondhatod nekik, azért, édes lelkem, mert nem kapunk, mert most egy új rendelet van, hogy a tejet nem reggel kapja meg […]

Hunyady János egyháza és diadala Szent-Imrén (Erdélyben Gyula-Fehérvár mellett.) Krisztus utáni 1440–1442. év egyikének tavaszán berontott Mezet bég a szép Erdélybe, azt pusztitani, népségét a tűzhelytől rabszijra fűzni, – s mind ezt azért, mert ez Amurát szultánnak igy tetszett. Ez egyszer megakará rontani egy csapással a két testvér hazát. Az egész hadjárat végczélja az volt, […]