Teszem magam, hogy őrzök valamit, ott, ahol tilos énekelni, ugatni még kevésbé és erkölcsi kérdés a szájkosár.

a színházi világnapra írj valamit Katalinnak. Hát írom. Katalin, ma van a színház világnapja. Emlékszel? Két éve még boldogan ünnepeltél, versben zengtél, magadban ódákat énekeltél rég letűnt, elvesztett színpadodnak – s ma nem emlékeztél, hogy ma van a napja, hogy ma van a Napja! Még nem ment le! Várnak a szuffiták mögött a srácok, a […]

Előbújik hajnaltájt a Nap, előkecmereg a domb mögül, elnyűtt az arca, mint az Istené, megviselt, gyűrött kártyalap. Rájövök: minden fordulat új főfedőt akaszt az égre, átdolgoznak a semmiségbe, százparancsolat égisze alatt. Ne bántsátok a pogány napokat! Időnként vallatják, felkötik őket – gyötrődnek, aszalódnak – áthúzzák a jövőkép légterét. Forrás: szerző FB-oldala

Március végén az a nyomasztó önkényuralom elfoglalta a telket. Bokáját töri egy húsvéti Advent, a felsőbbrendűség ellen nem tehet semmit a rózsaszín női szeszély.

A Verebek utcája hamuszürke, viskó viskó hátán, számozatlanul, betört ablakok, szétesett kapuszárnyak szentesítik a feddhetetlenséget, elriasztják az egyenruhát.

jönnek át erdőn mocsáron jönnek át rothadó testen pusztuláson

mikor először jártam ott büdös gyárkémények fogadtak hosszú poros út vitt a belsejébe mezőváros volt

Március 12-én, Csíkszeredában, a Megyeháza Galériában megnyílik Botár László festőművész újabb tárlata. Az alkotót Hargita Népe főszerkesztője, Sarány István kérdezte a lap március 11-i számában: – Holnap Bizarr kapcsolatok címmel nyílik kiállítása a csíkszeredai Megyeháza Galériában. A tárlat miért viseli éppen ezt a címet?

alapjában költeni jöttem erre a világra verset dalt színjátékot

Nem emlékszem mikor került ez a fotó a tulajdonomba, valószínű a férjem készítette valamikor a 70-es években Erdélyben. A hátán szerepel a mű címe, az alkotó nevével. Elolvastam az életrajzát a Wikipédián és megint csak meglepett a múlt, amit soha nem tudunk eléggé feltárni. Miközben írtam a mai versemet – a tegnapi képböngészések hatását vélem […]

Svájci új életünk első hónapjaiban kaptunk megbízást arra, hogy a Caran d’Ache gyárnak minden terméke más, frissebb csomagolásba kerüljön. Majd a reklámgrafikai katalógusokat és a különböző demonstráló illusztrációkat is ránk ránk bízták. Például így került a piacra az új akvarell fémből készült doboza. Persze a szarvasbogár (LUCANUS CERVUS) nélkül… Most csak azért van ott, mert […]

baleset volt csak megesett – anyu ne üsd a fejem