Ott, ahova a király is gyalog jár, s ahol olvasni szokott az ember, mostanában Brettert olvasok. Nem tudom letenni, mindenféle folyóirat között egyre csak őt lapozgatom, pontosabban az Egyed Péter válogatta, 1979-es Itt és mást című, a Kriterionnál megjelent kötetét.

Fent lakom a hegyekben, Székelyföldnek egy olyan részében, amelyet kevesen ismernek. Misztikus ez a hely, kozmikus energiákkal teli. Vad, fenséges, lelket gyönyörködtető. Ezekért választottam lakhelyül. Felköltözésem óta tenni akarok azért, hogy megközelíthetőbbé, ismertebbé váljon ez a táj, de a kezdetben sikeresnek tűnő kezdeményezések hamarosan kudarcba fulladnak.

„Lemon incest” – ez a címe Serge Gainsbourg egyik számának, amelyet lányával, Charlotte-tal énekel. Charlotte 13 éves volt a dal születésekor, és amikor a Historyra klikkeltem, éppen erről kérdezte a riporter. „Hát provokálni, azt tudott”, mondta Charlotte Gainsbourg, aztán: „Nem kellett szembenéznem semmivel, éppen egy svájci kollégiumban tanultam.”, végül pedig: „Én tudtam, kicsoda ő.”

Másodéves lehettem, amikor egyik barátom felhívta a figyelmemet a Nat Turner vallomásaira. „Hogy tudja dagasztani a történetet! Milyen jó szereplők!”, áradozott, s bár áradozásától nem volt idegen a fölény („Te még nem olvastad, ugye?! Mit is olvastál te vajon?!”), életem végéig hálás leszek neki, amiért műveltséghez juttatott, akárhogy is tette. S ha szerényebbek akarunk lenni: […]

AZÉRT MÉGSEM ÉSZAK-KOREA ”Azerbajdzsán azért mégsem Észak-Korea” – olvasom Ingmar Nevéus cikkében a mai Dagens Nyheterben. A cikk egy héttel a nemzetközi táncdalfesztivál (Eurovision Song Contest) bakui döntője előtt jelenik meg, és bemutatja az azeri társadalom ”fonákját”.

Csongryon Avagy bukfencet vet a tudat Benjamin Katzeff Silberstein ír a Svenska Dagbladetben Tokióban tett útjáról. Találkozott az ottani koreai egyesület egyik vezető képviselőjével illetve ellátogatott az iskolájukba. Hatszázezer koreai él Japánban, ezek közül minden negyedik tagja a Csongryonnak.

Kimdzsongilia Avagy: Pisilt-e Kim Ir Szen? Kimdzsongilia egy virág neve, melyet a nemrég elhunyt Kim Dzsong Il diktátor, Kim Ir Szen fia negyvenhatodik születésnapjára nemesítettek – szerintük a virág a szeretet, a béke, a bölcsesség meg az igazságosság megtestesítője. Otromba tréfája a történelemnek, hogy ezek közül egyik sem kapcsolható a diktátorhoz.

Hallom, hogy kereskedelmi együttműködésről írt alá szerződést Kína, Japán és Dél-Korea. Gondolom, hogy a kereskedelem csak egyik tényezője a megegyezésnek, feltételezem, hogy Kína az Egyesült Államokat akarja kiszorítani a szerződéssel a térségből, Japánt meg Dél-Koreát pedig Észak-Korea nyugtalanítja.

Ma kezdődik a pere annak a férfinak, aki a dél-svédországi Malmöben – minden valószínűség szerint – lelőtt három embert és megsebesített tízet. Hosszú időbe került, míg a rendőrség rájött arra, hogy a gyilkosságokat és gyilkosság-kísérleteket összekösse, aminek oka: az illető változtatott a gyilkos fegyveren, másrészt nem egyetlen kategíriába tartoznak az áldozatai.

„Különös, erős mákony ez, amellyel nem élhet sokáig veszélytelenül az író; a gépies gyanakvás, az a vállvonogató fölény, amellyel az újságíró »biztosan tudja«, hogy csak kétféle ember van, olyan, akiről még nem derült ki, s olyan, akiről már »kiderült valami«, lassan közvádlót nevel az íróból is. (…)

„Sokat kell egyedül lennem. Egész teljesítményem csupán az egyedüllét eredménye.” „Minden, amit írtam, Robinson zászlaja, a sziget legmagasabb pontján.” Ha egymás mellé teszem ezt a két gondolatot, azt hiszem: nem szólna semmit. És nem is gondolna semmit. Nabokov igazságtalan, de Kafka lényegét jól ragadja meg: „Az olyan költők, mint Rilke, és az olyan regényírók, mint […]

”AFRIKA ÉSZAK-KOREÁJA” Eritreáról beszélnek a Program 1-en egy immár tizenegy éve bebörtönzött újságíró kapcsán, aki svéd állampolgárként megpróbált régi hazájában az újságírással, de börtönnel végződött a próbálkozása. Ebben a műsorban hangzik el a szóbanforgó eritreai, Dawit Isaak testvére szájából, hogy Eritrea nem más, mint ”Afrika Észak-Koreája”.

A svéd rádió szombati interjúiban általában svéd politikusokat kérdeznek. Különös oka kell legyen annak, hogy egy idegen tisztségviselőre sor kerüljön. Nos, ilyen alkalom volt az április 28-i adás, mikoris a magyar kormány képviselőjét, Kovács Zoltán kommunikációs államtitkárt faggatták. Hogy miről..

VÉGE A DZSUCSÉNAK? Találgatások idejét éljük. Hogy Dzsong Un jobbra vagy balra? A katonaság az első vagy a nép kap kenyeret? Rizset.

Kitartott nők és férfiak mindig is voltak, mindig is lesznek – létük nem újdonság, melyről én számolok be először. De hát semmi nem új ezen a blogon, legfeljebb annyiban, hogy velem történik meg és valami miatt megérint, vagy annyira indulatba jövök tőle, hogy muszáj a virtuáliába vésnem.

FIASKÓ 2012. április 13. és péntek… Az észak-koreai rakéta, amelyik Unha 3-névre hallgatott, teljes fiaskónak bizonyult. Fellövése után egy perccel a tengerbe zuhant a műholddal együtt, amelyek Föld körüli pályára lett volna hivatott helyezni.

Tudjuk, mi történt: Schmitt Pál eltulajdonította mások szövegét, mi okból megvonták tőle a doktori címet. A hazai és nemzetközi nyomásra pedig lemondott elnöki székéről, nem tehetett másként.

JAPÁN FENYEGET Phenjan valamikor április 12-e és 16-a közöttre tervezi műholdja felbocsátását. Dél-Korea már korábban közölte, hogy lelövi a rakétát, amennyiben az megsérti az ország légterét, egy nemrég tartott sajtóértekezleten Naoki Tanaka japán miniszterelnök hasonló lépéssel fenyegette meg Észak-Koreát.

Sin Dong Hjuk (folytatás) Dong Hjuk egyik meghatározó élménye: négyéves korában végig kellett néznie egy kivégzést, a táborban, mert az volt a lakóhelye. Hatéves korában egyik iskolatársát addig verte a tanára, amíg az meghalt. Mindez egy cső kukoricáért,

…míg ma reggel a metrón a munkahelyem felé utaztam, hogy a magyar elnöktől elvették a doktori címet. Valahogy így mondták, a svédek stílusa szárazabb. Nem „megfosztották” vagy ilyesmi. A svéd rádióban, a fülhallgatómban, amit a metróúton hallgatok, azt a huszonöt percet ugyanis erre használom.

Sin Dong Hjuk A táborban született, anyját és testvérét kivégezték, amiért menekülni próbáltak. A munkatáborba azért került a család, mert apjának egy testvére menekülni próbált Dél-Koreába. És a kommunisták harmadiziglen büntetnek…

Atomleszerelési csúcs Szöulban – 53 ország részvételével, a központban vagy legalábbis az egyik fontos téma: Észak-Korea. A rakéta ugyanis, amiről korábban szó volt, nem egyszerű rakéta, hanem egy, a föld körül keringő műhold lenne, az amerikaiak szerint olyan, mely atomfegyvert is képes szállítani.

ARIRANG A New York-i Filharmonikusok 2007-es phenjani fellépéséről készített dokumentumfilm második része arról szól, hogyan sikerült egymásra találniuk: az amerikai művészeknek és a phenjáni közönségnek. Ami a közeledést megkönnyítette, az nemcsak a zene volt, hanem egy bizonyos zenedarab: az Arirang nevű koreai népdal szimfonikus zenakari darabként előadott variánsa.

A NEW YORK-I FILHARMONIKUSOK Meglepetés ér, a svéd televízió sugározza azt a dokumentumfilmet, melyet az Euro Arts Music adott ki a New York-i Filharmonikusok 2007-es phenjani útjáról. Koncertjéről és útjáról.

INMINBAN Tanultam egy szót: inminban. Lakossági alapcella, valami ilyesmit jelent, hogy lakhelye szerint mindenki tartozik egy adminisztratív csoporthoz, melyben számontartják, ki mit csinál. Felülvigyázzák tulajdonképpen. Ennek keretén belül jelentenek egymásról. A csoportok vezetője, külön név létezik erre: inminbanjang, általában (ha igaz, amit írnak) idős asszonyokból áll ki.