Az emberélet útjának felénpizzát eszem, a catering palacsintátjavasol e negyedikén belém,

Ruhákat foldozol,a gépet hajtja lábad,hajlik le kétszemed, de vetikmár az ágyad.

Hogy szeretünk beszélnia mások régebbi középkoráról,mennyit firtatjuk a máglyákmegette testeket, csörgetjük amúzeumi láncokat, fel-ültetjük a tehetetlen királyimúmiákat és korlátoltgaztetteik emlegetjükcsúfondárosan: Ecce homo…

sokan haltak meghangulatos gyászverset ne várjkire fókuszáljakmindenki elmosódott Budapest, 2022. I. 3.

Petrovics István, mint korában minden apa, szigorú a gyermekeihez, de az átlagon jóval felül szereti őket. Urat akar faragni belőlük, mindkettőt taníttatni akarja. Annyi kísérlet és vállalkozás után helyzete végre jobbra fordul. Valóban jómódba jut, sőt ennél is többe. Nem sok időre. De annyira mégis, hogy a két fiú közül az egyik, az idősebb, kiemelkedhetik […]

Ismerem aki voltam,de aki voltam, rám ismerne most?Visszatérnék, hogy elmondjamhogyan látom a dolgokat.Budapesten fogantam,s alig fértem Anyámban már,mikor Erdély földjére jöttekhogy megszülessek Unokán.

Nem tudom feledni ki voltam, s ki leszek,nem a szél vagyok, ki mezőn felejtiszárnyait, s bár boríthatnak fájó hegek,a visszaúton magát el nem veszejti

a házak között egyre nagyobbak kietlenebbek a terek toronymagas kerítés díszfa márvány nyomokban ültetett fű a főbejáratnál áldás helyett „kamerával őrzött terület!”

Az elmém a börtön.Szívem és Lelkem foglya. A láncok, Szorongás és depresszió. Testem a vászon,Tudatában az elnyomásomnak.

… A családapa, annak ellenére, hogy beszármazott, jól érzi magát. Noha neve szláv, külsejében és természetében semmi abból, ahogy a szlávo-kat általában elképzelik. A színmagyar Kartalon született s nevelkedett, nagyon is rátarti magyarnak. Csak magyarul beszélt jól, s szinte még erre is büszke volt. A kutatás később kiderítette, hogy ha kedve tartja, dicsekedhetett volna azzal […]

haikuimatén napnyugati emberontom csak ontom vajon egy japánmilyennek értékelnéfavágásomat Budapest, 2021. XII. 19.…

Az èlet egyNagy egèszMint egy tortátFölszeleteltèk

Csatoltan küldöm a száz éve született Nemes Nagy Ágnes költőnő (1922. jan. 3.) A gejzír c. versének elemzését. Békés új esztendőt kívánva: Bartha György Indult. Előbb a sók.Újra kivált a kristály, ha letörte.Indult. Egy teljes égitestjégtalpa nyomta be a földbe.Akkor az üregek. Aránytalansúlyok alatt húzódva, keskenytestével lassan préselődöttkínná gyűrődött kőzetekben,és váratlan egy szakadékosbarlangnyi visszhang és […]

…A lutheránus templomban, ahol a kisdedet megkeresztelik — sietve, még születése napján, mert oly gyöngécskének látszik, hogy a bába egy napnyi életet sem jósol neki —, szlovákul zümmög a zsoltár. Jórészt ezen az édes, hegyipatakcsörgésű nyelven adják tovább a jámbor asszonyságok is a híreket az újszülöttről — szerencsére hétről hétre erősödik. De nem sokáig babusgathatják. […]

szürke aszfaltcsendhűvös reggeli tornákújrakezdése Budapest, 2022. I. 1.

átvettem – nagyjából – az elmúlt éve(ke)tszemetet, sokat, magamtól hordtam össze kétezerhuszonkettő többször páros év/nem váltok, maradok az eredetinélmellette talált meg Isten és az ég/

mondom neki: gyerehoztam neked egy ölelést azt mondja: véssük kőbehadd emlékezzen tanulja meg minden nemzedék

Ami van, ami volt Ami van, csak tél-túlténfergés,ágyszéltől asztaligszédelgés,öntükör előtt alvadtveszteglés,

vaníliaillat terjenga süteményekbőla konyhában az ebéd főa tányéronheverőlevesből kiszedettmurokvagy petrezselyemszétesik a villa hegyén

Nincs a magyar költészetnek még egy alakja, aki elé a sors oly gazdagon elébe tárta mindazt, mire költőnek szüksége van, mint őelébe. Magánéletének, már gyermekkorának minden fordulata egy-egy lecke, amelynek mint költő látja majd hasznát. Vagy épp e fordulatok tették költővé? Eljátszhatnánk a szavakkal, de azt, hogy melyik az a pillanat, mikor ezer meg ezer […]

Fáj, mert múlik,,Elszáll felettem’’-ahogy mondják.

Holnaptól nem iszom,megbocsátok mindenkinek, akinek meg kell,nem vétkezem senki ellen,nem nézek le senkit az ostobasága miatt,mindannyian emberek vagyunk,ennek az elvnek az alapján fogok élni,nem viszek senkit a kísértésbe,de mindenkit megszabadítok a gonosztól. Forrás: szerző FB-oldala

Fűszálakon harmatcsepp, benne lubickol a hold,Ki-kiloccsan a Tejút, egy álom mindent megold.Ezüsteső tükrében, ezer énem szembenéz,Nap vagyok vagy hulló csillag, vajda vagy csak kenéz.

„Újévi köszöntő Volt, van és leendő Barátaim,kik még ép ésszel sétáltoke korai fényében az új esztendőnek,kik függőhidakról és barlangjáratokbólbújtok elő,kik alatt nem szakadt a mélybe s nem omlott be az óév,s nem fúródott mellkasotokbafélbe maradt beszélgetések törött gondolatjele,s nem tipegtetek hármaspontokmagatehetetlenségében,s nem akasztottátok a reményt kérdőjelgörbületébe,

…„Mi történik velünk?” — gondolták szerte az ország minden részén, ezer meg ezer parasztviskóban azok, akik virrasztva várták az új esztendőt. Külön-külön mindnyájan csak egy évre, az akkor kezdődő évre gondoltak, de a sok külön gond együttvéve tízmillió esztendei kínt jelentett.Künt harangoztak, megkezdődött az új év, az 1823-as. Mint a függöny szétválásakor a gongütés: ez […]