Nem haragszom Ha elmegyek mellette, Köszönök, s nem fogadja, De nem haragszom rá, mert Petőfi Sándor szobra.

Mesélték beavatottak, hogy amikor elkészült a város új vasúti állomása, egy magas vendégek számára kialakított, intim hangulatú teremben összegyűltek az építtetők vezetői, hogy megtárgyalják, milyen nevet is adjanak a vendéglőnek. A legfontosabb ember azt javasolta, legyen annak a neve Sirály.

A női iro­da­lom hely­zetéről, létéről/​nemlétéről, mi­benlétéről tar­tot­tak kon­fe­ren­ciát a gyergyószárhe­gyi írótalálkozón 2016. szep­tem­ber 16-18-án. Bal­la Zsófia ko­lozsvári származású, Bu­da­pes­ten élő költő(nő) be­ve­zető előadásában leszögez­te, el kell különíteni a női iro­da­lom, il­let­ve nőies iro­da­lom ki­fe­jezése­ket, majd arra a követ­kez­tetésre ju­tott, hogy nem léte­zik női iro­da­lom sőt, talán a férfi­ak tud­nak igazán a női ol­vasóknak írni, a […]

Kiáltó csend vártalak nagyon a frissen hullott havon csak kiáltó csend

Nem ő alapította a Kisvárosi Teniszegyletet, de még a hesseni választófejedelemséget se, ahol él.Ez is természetes valahol, ha egyszer nem nagyhercegként, ráadásul teniszező nagyhercegként érkezett meg Grossumstadtba. Tény viszont, hogy már itthon is jól teniszezett, és a főrendre, a korondi fazekasokra meg a fogorvosokra jellemző dinasztiaépítő öntudat benne is megvolt.

Sarok Szép vagy, nekem vagy, nem tudod, hogy én olykor magamban lapulok, egy sarokban összekucorodom, és magamat magamnak sem adom,

csak ágaskodnak a hajnali mákfejek nedvük kibuggyan Budapest, 2016. IX. 18.

Aki a tenger iránt hordoz szívében hivatást, elfogadja, hogy hajótöröttként haljon meg. És ha igaz, hogy a hajótörés pillanatában talán ugyanúgy lázong, vergődik, mint a vad a tőrbeesés pillanatában, mégiscsak az az igazság, hogy a páni félelemnek ez a kitörése nem számít – hiszen előre számol vele, elfogadja és nem méltatja figyelemre –, sőt, ellenkezőleg, […]

Vannak unalmas, lejáratott, csömört keltő szavak, melyeket már nem trendi leírni –

Ellen tétek Lehetőség „Másképp is lehet”, mégis mindig ugyanúgy csináljuk, kivéve, amikor másképp csináljuk, mert ugyanúgy már nem lehet.

Az ember gyarló. Ezért van az, hogy olykor illetlen kérdéseket is tesz föl, vagy másnak, vagy egyszerűen, önmagának, – ha egyáltalán gondolkodik a világról. Például azt, hogy a teremtő, mielőtt megalkotta volna a világmindenséget, végzett-e valamilyen számítást, mennyibe kerül majd neki ez a hatalmas munka, a tervezés maga, a sok anyag, az idő, a fáradozás, […]

(naplójegyzet) Ideiglenesen vagyok a földön, a vonalak a tenyeremen jelzik is ezt az állapotot. Zsugorodnak ráncaim, a tárolóban helyet kaphatok. Addig még akad tenni valóm bőven. Sutba dobom panaszaimat, és beállítom a naptárt. Szorít a felelősség. Felelősség a művészettel szemben az elkezdett munkáim befejezése érdekében. Kopogtat az élmény, jelzi, hogy szabad a játék. Repülhetnék, de […]

Egyszer, úgy éjféltájban, fájós fejjel ébredtem a szovátai kempingtáborban. Eléggé sebes, de nem vad rohanású patak volt a közelben, gondoltam, elmegyek oda, s a tiszta, hűs vízben megmosom a fejem, hogy kibírjam valahogy reggelig. Két nagy, gyönyörű mohás kő volt a patak medrében, egyik lábammal az egyikre álltam, a másikkal pedig a szomszédos kőre. És […]

Szállt a madárka szállt a szürke réce a tengeren túlról a hazai partra.

1. Tisztázzuk mindjárt az elején: azért kiskasa, mert kicsi volt, meg selyp. Tehát nincs hiba a címben. A címben nincs hiba. Továbbá azért detektív, mert keres, sőt kutat a gyökerei után, de mivel egy hattyúnak gyökerei nincsenek, a múltja, egészen pontosan: az eredete után. Szóval, már nem is rút kiskacsa, ugyanis felnőtt, és szép hattyú […]

Hunyadi László (Zene: Erkel Ferenc, szövegkönyv: Egressy Béni) Ez még azelőtt történik, hogy megírja és telesírja. A Bánk bán mélymagyarságával szemben Erkel itt még tudta az igazságot: magyarok is lehetnek gonoszok! Gara Miklós olyan sötét gazember, hogy le a kalappal. A címszereplő viszont olyan naiv, hogy le a hajjal is. Róla mindenki tudja, hogy ártatlan, […]

Finom por folyik holdsugáron a földre – Hangtalan óra.

Uráli ciklus (limerickek*) Szőke a finn, szép a magyar! „Nyelvrokonok? Miről hadar? Suméroké rokon, Sőt közeli fokon! Ennyit se tud, maga badar?!”

Hosszú hetekre hiába hessegettem a vágy hímporát,

Nagyvárhelyi Mihály tanár volt, öt nyelvet beszélt, anyanyelvi szinten. Diplomája is volt, nem mind az ötről, de elég volt ahhoz, hogy hivatalos szimultán tolmács legyen. Vakon bízott mindenkiben, csak a politikában nem. Ez volt a veszte. A vakság maradt. És maradtak a vakok.