Mario Vargas Llosa műhelyében (3)
Jogi értelemben emigráns vagyok. Ma is külföldön élek, gyakorlatilag évek óta nem járok vagy csak átutazóként megyek Peruba. De ezt nem tekintem tragédiának, egyáltalán nem. Nem érzem magam idegennek Európában, teljes mértékben itthon érzem magam. Elértem azt, amire mindig is vágytam: kora fiatalságom óta arról álmodtam, hogy világpolgár leszek. Továbbá mindig is úgy gondoltam, hogy ez pontosan így áll az irodalomra is, az irodalomnak nem lehetnek határai; noha az irodalom nagyon mély gyökerekkel kötõdik valamely társadalomhoz, környezethez, régióhoz, országhoz, ha nem vetül ki teljes szabadsággal más területek felé, akkor nem lép túl a folklór határán.
Tehát külföldön élek, de semmiképpen sem érzem ezt – hogy is fogalmazzak – büntetésnek. Épp ellenkezőleg, roppant élvezem Európát, otthon nekem Európa. Latin Amerikát szintén magaménak érzem, elég gyakran felkerestem… Azért kétségtelen, hogy Peruban vannak a gyökereim, perui spanyolt beszélek, perui a gyakran felidézett kamasz- és ifjúkorom; de sosem akartam magam perui írónak érezni, mert úgy gondolom, hogy ha valaki perui vagy bolíviai vagy spanyol vagy magyar írónak érzi magát, az óriási korlátot jelent, azaz az író valójában a lokális szintre redukálja az irodalmat, ami az én véleményen szerint ellentmond az irodalomnak.
(Forrás: Nagyvilág, 1998/5)
Korábbiak:
Pusztai Péter rajza
2010. október 10. 05:35
Boldogok, kiknek a világpolgárság virága kihajt és virul lelkükben és nem gyötri őket kegyetlen honvágy.
2010. október 10. 05:38
Hát ez az…
2010. október 10. 09:28
Az irodalom – a mű keletkezését tekintve – alapjában véve nyelvfüggő. Mi, erdélyi magyart beszélő világtalanpolgár magyarok ezt jól tudjuk. A spanyol világnyelv, bárhol otthon érezheti magát egy akármilyen spanyolt beszélő akármilyen polgár Spanyolországban. Sőt, még a katalánok is, ha nem dörgölik naponta az orruk alá, hogy ők miért katalánok. De ők átköltözhetnek Andorrába.
2010. október 10. 11:59
[…] Mario Vargas Llosa műhelyében (3) […]
2010. október 10. 12:04
” …bárhol otthon érezheti magát egy akármilyen spanyolt beszélő akármilyen polgár Spanyolországban. ”
Ez helyes, Éva kedves. Csakhogy vegyük azt is figyelembe, hogy Vargas Llosa már 1960-ban Párizsba költözött feleségével (Julia Urquidi) együtt. A franciák nyelvi intoleranciája pedig köztudott. (még napjainkban is)
2010. október 10. 17:51
„Párizsban spanyolt tanított, a France Presse és a francia rádió spanyol osztályának munkatársaként dolgozott” – írja a Wikipédia (http://hu.wikipedia.org/wiki/Mario_Vargas_Llosa). Valahogy mégiscsak elboldogult szegény…:-) na de aztán sokfelé lakott, joggal nevezheti magát világpolgárnak. A sajátjai viszont nem választották meg elnöküknek, helyette a „tősgyökeres” Fujimori kellett nekik… Senki se próféta a saját… hát akkor inkább a világ.
2010. október 11. 02:56
Éva kedves, nem vitatom én Vargas Llosa világpolgár-státuszát, mindössze hozzáállása (hidegvérűsége?) tűnik furcsának ezzel kapcsolatosan. Na de mit is dumál itt egy földhözragadt erdélyi?
2010. október 11. 06:30
Mi nem tudhatjuk, milyen lehet Peruban élni… ő meg hiába Nobel-díjas, hiába világpolgár, biztosan nem járt Erdélyben.
2010. október 11. 06:35
Mi azért tudhatjuk, mit jelent Peruban élni, ha Llosát olvassuk. Nem egy műve szól arról. Gyurinak igaza van: ahhoz, hogy Llosát megértsük, először meg kell értenünk magunkat. Ezt a láncszemet nem tudjuk átugorni. De miután megértettük magunkat, akkor értsük meg őt is, a 4. közleményben mondottakból pl. kiderül, mit jelentett számára a francia szellemiség, műveltség. Hogy akkor lett perui, amikor távol élt szülőhelyétől. Minden ember magával cipeli a saját sorsát, tetszik ez nekünk vagy sem. Mi is így vagyunk ezzel. Ez az egész, ami ebből a vitatkozásból megmarad.
2010. október 11. 07:43
Épületesch wohlt.
2010. október 11. 08:33
hogy valakik legyünk, valahonnan el kell menni…
2010. október 11. 08:51
Először is valahonnan ki kell jönni, ami már megtörtént.
2010. október 11. 20:47
[…] Mario Vargas Llosa műhelyében (3) […]
2010. október 13. 17:14
[…] Mario Vargas Llosa műhelyében (3) […]