A IX. Nemzetközi Transilvania Filmfesztivál (TIFF) záró eseményeként Nicolae Ceauseşcu önéletrajza (Autobiografia lui Nicolae Ceauseşcu) című filmet mutatták be (2009 / 180 perces /fekete-fehér és színes / rendezője és forgatókönyvírója: Andrei Ujică, vágás, hang: Dana Bunescu.)

1988-ban született Kolozsváron. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem klasszika-filológia és angol szakos diákja. Első, szépirodalmi műveket (novellákat és verseket) tartalmazó kötete: Emotikon (Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 2008) a legnagyobb feltűnést keltő induló szerzőnek járó Méhes György Debütdíjat kapta. A Bretter György Irodalmi Kör elnöke volt. 2010. július 25-én kerékpárját tolta át a zebrán, amikor egy autó halálra […]

(Vallomások térben és időben) Húsz szép esztendőm – Valójában és a lelkem legmélyén kevéssé érdekelnek az ősök, csak kedves kuriózum számomra, hogy anyai ágamon, melynek nevét viselem, ott a zenekedvelő és Jénában meg Göttingenben okult matematikus és pomológus Bodor Pál, a Bolyai Farkas barátja, akinek gyümölcsészeti kísérleti kertjét (melyet temetőbővítésre az egyházra hagyott) tán ma […]

A költő özvegyének emlékiratai alapján (Nyugat, 1933 március, 6. szám) Házasságuk első hónapjában Róza megismerkedik Vajda János egyéniségének legtöbb vonásával; Vajdát igazán nem lehet azzal vádolni, hogy féken tartotta magát vagy alakoskodott. De azért mindig érik újabb meglepetésék. Férje étvágyán sokáig nem tudott napirendre térni. Elképzelhetetlen mennyiségben tömte magába a sóskifliket és mákospatkókat, hajtogatta fel […]

Dr. Nagy András (1905-1982) csíkszeredai születésű orvos életének nagy részét Csíkban élte le. Városkép és ami hozzá tartozik… c. könyve, amely 1995-ben jelent meg a Pallas-Akadémia könyvkiadónál, s olvasói sikere folytán 2006-ban újranyomták, tulajdonképpen Csíkszeredáról szóló emlékirat. Színes és tanulságos olvasmány a második világháború előtti kisváros házairól, lakóiról, jellegzetes alakjairól, lakóinak olykor önkéntes, máskor a […]

Házunk előtt az udvaron magasra nőtt a hórakás. Az erős februári szél teljesen a szegények ellen fordult, be akarta teríteni fehér leplével teljesen őket. A házak és ajtók, kapuk elé sodorta minden égi terményét. Rettenetes nagy hórakások gyűltek össze. Egészen az eresztékig értek. Amit a reggeli órákban elsepertünk, azt délután ismét kezdhettük elölről, mert a […]

Az a vonulat, amelybe Szabó Vilmos festészete, grafikája és festőgrafikai életműve illeszkedik – Nagy Istvánnal kezdődik, aki a Szabó képeiben már elemeire, összetevőire, „alkatrészeire” széthullott, hajdan öntörvényű univerzumot: az erdélyi, de főként a székely falut a zuhanás előtti pillanatban, de még egyben, „egészben”, a maga belső monumentalitásában ragadta meg.