(babonák napja – péntek tizenhárom)

Jó verset akarsz írni?
Kinek?
ezt döntsd el
aztán kezdj neki
adj bele mindent Tovább »

Virt László szociológus és hittantanár újabb művét vehette kezébe az érdeklődő, a társadalmi helyzetek és katolikus tanítások közegében járatos, gondolkodó és kérdező (vagy válaszkereső) olvasóközönség tavaly, s a Szerző nyilvános mutatkozásaival, ismertetőivel is számos orgánumban (hetilapokban, folyóiratokban, internetes felületeken ugyancsak) találkozhatott mindazzal, ami a címben felvetett keret-tematika révén a keresztényi tanítások, kiemelkedő pápák útmutatásai és a közviselkedés válaszaival együtt immár figyelemre érdemes tudástörténeti időszakká erősödött.1) Tovább »

Előadta 2018. július 15-én este a Csíkszeredai Régizene Fesztivál Barokk Fesztiválzenekara és -Kórusa

A produkciót felvételben lehet megtekinteni a Fekete Templom Facebook-oldalán.

Ahhoz, hogy teremjen a krumpli,
el kellett hantolni egy krumplit,
hogy megszülessen a skorpió, Tovább »

Nizzában, a tengerparti korzón, ilyenkor otthonosak a tolókocsik. Sütkéreznek a napon azok az öreg urak, akik eltáncolták, ellumpolták – a lábaikat. Néha tíz-tizenöt tolókocsival s öreg úrral találkozik sétáján az ember. Beplédezett, nyomorék lábaikkal, ahogy kerekeken gurulnak, olyan furcsák. Bizonyosan a sétákról álmodoznak, állongásokról, iramodásokról. Most egy libériás vagy libériátlan inas inaira vannak ők bízva, aki unalommal vagy gyűlölettel tolja a kocsijukat. Tovább »

a világ fénylik
mint egy halott gyík
mint egy mézcsöpp Tovább »

Nemrég jelent meg a kolozsvári Quadro Egyesület kiadásában az a portréfotókkal gazdagon illusztrált interjúkötet, amelyet Bennünk a nagyvilág címmel Erdélyi Lajos fotóiból és beszélgetéseiből állt össze. Tovább »

a tragédiád
rikító döbbenete
zárta le pályád Tovább »

A zilahi Kővári Arany Déltől Bachig címmel orgonamuzsikált a vasárnap déli mise után a csíkszeredai Millenniumi templom új hangszerén / Fotó Szőcs Lehel

Olaszországi Mondo Antiquo: Mindennapi élet a 14. század zenéjében / Fotó: Kis Szilárd

A fesztivál végére a spanyolországi Capella de Ministrers tette fel a koronát Mapamundo – Az aragóniai udvar zenéje Nápolyban c. műsorával. Hiába, a spanyol temperamentum… / Fotó Szőcs Lehel

Az eseményről részletesebb beszámolót itt olvashatnak.

Weöres Sándorosan

Három álom egy éjszaka:
Kuvik hangja az éj szava,
Felhő mögé bújt csillagok,
Sötétben mosó záporok.

Egy régi házat lebontottak ott,
A falat, téglát, a vakolatot,
a fundamentumot és a tetőt
és leszerelték a tartóerőt. Tovább »

előttem állsz
rád se bagózom
szólsz hozzám
számba sem veszlek Tovább »

Egy visszafogott tangó
dobog fülében folyton,
maradéka a kimúlt szépnek,
van helyett csak a volt, Tovább »

Amit idegenek látnak

Talán kevesen olvasták otthon az öreg Temps csúfolódó cikkét. A mi Rákóczi-ünnepségünkről írt nagyon furcsákat a párizsi lap egyik krónikása. Saint-Simont, a halhatatlan gonoszt, a zseniális rossznyelvűt citálta Rákóczi ellen. És egyben tréfásan-komolyan jól odamondogat Magyarországnak, mely fütyül Európára. Tovább »

Csónakok / A szerző grafikája

földön, vízen, levegőben
a gyorsuló időben
aminek még befékezett 
az Isten Tovább »

Szülővárosomban ócskaszernek mondták, és amikor megkérdeztem egy szomszéd bácsit, akit vagy Trombitásnak, vagy Hegedűsnek hívtak, ugye, úgy képezzük e szót, mint például azt, hogy Pusztaszer, a zenéló nevű bácsi előbb körülnézett, és csak annyit mondott: több tiszteletet kellene tanúsítanod nemzeti történelmünk nagy emlékhelye előtt, te taknyos! Tovább »

mintha nászágyam
két összetolt fehér vaságy lett volna
úgy gondolok egy régi összehozásra
minden szenvedély minden érzés nélkül Tovább »

A fennállásának 30. évfordulóját ünneplő Musica Historica kitartó segítőtársa és barátja volt a csíkszeredai fesztiválnak. A roskadozó gyümölcsfa – A Hunyadiak korának zenéje (1440–1490) címmel mutatott be nagy sikerű műsort a szombat esti koncerten, s a késő esti táncházmuzsikának is animátora volt. / Fotó Ádám Gyula

Tovább »

Gyűl Nagygalambfalva egén szürke felhő,
arra rímel lent sok fekete esernyő,
nyitott sírt szentel meg, templomot, gyászmisét,
mennydörgés zengi: nem kicsi a veszteség.
*
Villám helyez téged zárójelek közé;
tiéd volt a csűrkert, most urnád az övé,
morzsányit hozunk e testtelen magányból,
így vagy örök vándor jó Kányádi Sándor.

2018. július 7.

A kártyás magyar

Milánóban, alkonyatkor, a Dóm előtt egy tramwayra vadásztam. Lihegő, sietős, lázas volt ez az esti óra s haragudtam. Egy legény tukmálta reám majdnem perverz buzgalommal a képes kártyáit. Franciául, olaszul, németül ráztam a nyakamról. Végül is ékes, magyar igéket adott nyelvemre a düh:

– Menjen a fenébe. Tovább »

Mesés hangszerbemutató is volt a gyermekek napján Ádám Rebekával és Ádám Julcsival

A szombat déli, gyermekeknek-családoknak szentelt fesztiválműsor végén a csíkszeredai Codex együttes az olasztelki Cygninivel együtt Szegény deáklegény a budai várban című játékát mutatták be a délutáni gyerekközönségnek, sorra ismertetve, gyakorlati példákkal illusztrálva, a különböző népek zenei és tánckultúráját. / Fotó Ádám Gyula Tovább »

Egy amerikai indiánról olvastam, hogy őrültnek tartja a fehéreket. Mikor megkérdezték, miért, röviden úgy válaszolt: „Mivel csak a fejükkel gondolkodnak.”

A vád érdekes, de szerencsére mégse igaz. Elég a művészekre gondolnunk, akik mindig egész testükkel és egész lényükkel „gondolkodnak”, ahogy a fizikai munkában is – ilyen vagy olyan arányban – egész testünk, egész lényünk közreműködik. Tovább »