Oscart nyerhet Enyedi Ildikó filmje

A stábtagokkal együtt örvendezett Enyedi Ildikó, amikor megtudta, hogy az Amerikai Filmakadémia Oscar-díjra jelölte a Testről és lélekről című filmjüket a legjobb idegen nyelvű alkotások között. Este már a főszereplőkkel kiegészülve osztották meg érzéseiket, gondolataikat a sajtóval. Tovább »

B. Tomos Hajnal: Test és lélek

Éjjel, mikor már minden
fénytelenné tompult,
az EGYIK elfekszik
a hangok kisimult hullámzásán, Tovább »

Nászta Katalin: lehajolsz a földig

könnyű verset írni annak…
de könnyűt írni nem szabad
annyian dalolnak szépen
de harangoznak? Tovább »

Élő írók társasága: Kárpáti Péter – Hámori Gabriella

Az Örkény Színház projektje a Magyar Kultúra Napjára / youtube

Klasszikusok kézfogása: Kiss József

BALLADA A LÁBAKRÓL

Marengónál a nagy sikon,
A marengói csatán
Elvesztette a két lábát
Hős Mackenzie kapitány.
Napoleon felszedette
És sirva ment utána:
«Kapsz uj lábakat kapitány,
Gárdisták kapitánya!» Tovább »

Zsigmond Enikő: Volt egyszer egy Jugoszlávia (6)

Splitből a Neretva torkolatánál elterülő Ploceba (Kardeljevo) autóbuszoztunk az adriai magisztrálén. Csomagjainkat a megőrzőben hagytuk, csak a legszükségesebb holmit vittük magunkkal. Megelégedéssel konstatáltuk, hogy a buszállomás mellett hatalmas park terül el, s csak azon túl kezdődik a kikötő. Tovább »

Cselényi Béla: felöltözési filozófia

fejem fölött szatyorban függ
a rossz döntések halmaza
megkezdetlen skatulyák
kétségbeesés ellen Tovább »

Élő írók társasága: Garaczi László – Vajda Milán

Az Örkény Színház projektje a Magyar Kultúra Napjára / youtube

Székedi Ferenc: Akinek a neve védjegy

Korondon a művelődési otthon a több mint öt éve elhunyt, kiváló képzőművész és költő, a Páll Lajos nevét viseli. Kevesen tudják ezt azok közül, akik akár télen, akár nyáron autójukkal átrobognak az utcai vásáros faluban, vagy megállnak és szétnéznek a portékák között, amelyek jelentős része manapság viszonteladás, akár a környék termékeiből, akár sokkal szélesebb szórásból, amelyek között előkelő helyen szerepelnek az országban máshol is megtalálható kínai giccstermékek. Tovább »

Kocsis István hazatért Szatmárnémetibe

Az Ady Endre Társaság által szervezett Egycsillagú égbolt – Magyar Kultúra Hete Szatmárban rendezvénysorozat díszvendége Kocsis István próza–, dráma– és történetíró volt, akinek munkássága előtt két napig is tisztelegtek a szervezők. Tovább »

Bálint Zsigmond: Ragaszkodás II.

Gyimesközéplok

Cselényi Béla: cellák szövetsége

bejön rácson át
a boltíves nappal Tovább »

Elekes Ferenc: Lelombozottak

Mondják, hogy nem úgy kell élni, ahogyan élek, mert ahogyan élek, úgy nem lehet élni. Mindent pozitív módon kell fölfogni, annyira pozitív módon, amennyire csak lehet. És mondják, hogy vidámnak kell lenni, akkor is, ha nincs, aminek örülni, a vidámság meghozza gyümölcsét és akkor lesz az is, aminek lehet örülni.
Engem épp az ilyesmik tudnak leginkább idegesíteni. Tovább »

Demeter Mária: Sejtelem

Egy régen elmúlt nyári este szentjánosbogarak raja repült át rajtam, mintha nem is lennék ott. Sok-sok fényecske cikázott, csillagtenger volt a kert.  Álltam nesztelen, visszahúzódva a láthatatlanságba, lélegzetem szállt könnyű szellőn a nagy megindulásban. Boldogság… Benne van a kifejezésben az érzés megérintőn, fény lüktetése, illat íze, borzongató áramlás, bizalom, a levegő? Van a volt-nincs. Tovább »

Márton Tímea: Csillagvirág

Mielőtt meginnánk az áldomást / 3.

Szemelvények egy baráti beszélgetésből (nem folytatása, csupán kiegészítője a Ketten egy szigeten c. korábbi jegyzőkönyvnek)
Helyszín: Csíkszereda, Merkur szálloda, 207-es szoba. Időpont: 2014. november 15.


CsG (Cseke Gábor): Az az embertípus vagyok, aki könnyen elhiszi másokról azt, amit saját magukról állítanak. Persze, csak amíg be nem bizonyosodik, hogy felültettek… Egyáltalán, szeretem az emberekről mindenek előtt a kedvező dolgokat elhinni. Nem gondolom, hogy az emberek többsége gazember. Tovább »

Nászta Katalin: Csikasz-vigasz

Csak lényeges dolgokról érdemes írni
ami üt, az hoz lázba
simogató szavakkal nem lehet
csak ájulva átaludni az éjszakákat Tovább »

Szente B. Levente: A pech! – lakáshitel fiatal házasoknak

Ikszi és Ikszné öt éve voltak házasok. Négy éves fiuk van már. Fiatalok, tele energiával. Garzonlakásuk szűkebb, egyre szűkebb lett. Arra gondoltak, hogy eladják. Még jó, hogy van mit! Hát akik albérletben laknak többedmagukkal… Csak fizetik a lakbért a tulajnak, a számlákat, aztán enni is kell, élni is kéne, a gyermek nő, testvérkét hova mellé felelőtlenül, s ha még egyet gondola a tulaj és eladja, aztán kifele… Tovább »

Fortepan.hu: Képekben a huszadik század (166)

Hilly Julia, a Rákoson gyakorlatozó női pilóta, 1912 * MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM / ARCHÍVUM / NEGATÍVTÁR / WÉBER KÁROLYNÉ GYŰJTEMÉNYE

Székely Ferenc: Testvéreim

A mindenkori Magyar Kultúra Napjára

Ma találkoztam Arannyal
Szalontán —
marcédulákat írt a
parasztoknak
egy Hivatalban, Tovább »

A taxínész különjárata

Állítják, év eleje táján nagyon fontosak az első dolgok, mert talán irányt szabhatnak az esztendőre. A vár-laki „irodalmi egylet” tagjai és barátai nem bíztak semmit a véletlenre. Legyen a jókedv, a vidámság, a humor az év indító motívuma. Idei első találkozásuk vendége Székely Szabó Zoltán. Tovább »

Élő írók társasága – az Örkény Színház új sorozata

Az elmúlt héten Mácsai Pál, az Örkény Szímház igazgatója bejelentette, hogy a tavalyi Élő költők társaságához hasonlóan, az idén  magyar prózaírókat kértek fel, írjanak a színház előadói számára egyperceseket, amiket a színészek az idei Magyar Kultúra Napjától kezdve előadnak a közösségi médiában. Az előadott szövegeket a youtube alapján osztjuk meg olvasóinkkal. Tovább »

Steigerwald Tibor: Rejtekhely

Még több fotó a szerző blogján: https://steigit21.blogspot.ro/

Zsigmond Enikő: Volt egyszer egy Jugoszlávia (5)

Visszakanyarodtunk a tengerek királynőjéhez, a kék minden árnyalatát magára öltő Adriához. Hiszen úgy változtatja színét, mintha minden órában más-más ruhába öltözne. Egész éjjel utaztunk a kényelmes Volvo buszon (addig ilyent nem láttam) ahol hátrahajtottuk székeinket s még a televízió éjjeli műsora sem érdekelt. Tovább »

Elekes Ferenc: A tyúkketrec alapkövének ünnepélyes elhelyezése

Anyámnak volt egy beteges, örökké lábadozó, de jóravaló francia tyúkja. Akkor is tojt, amikor a falunkban minden tyúk megfeledkezett alapvető föladatáról. A francia tyúk nem feledkezett meg. Tojt rá a falunkbéli, ellustult tyúkokra. Betegeskedett, lábadozott, de mindig volt tojás a háznál. Mondta is anyám, nézd meg ezt a francia tyúkot! Ez az én utolsó tyúkom, mert én már ezután
majorságot nem tartok. A ketrec is silány állapotban van… Tovább »

 
Verified by MonsterInsights