Frédéric Beigbeder : 2999 Ft Európa Kiadó „Ugyanolyan értékes felismerésekkel gazdagodhatunk Pascal Gondolataitól, mint egy szappanreklámtól.”(Marcel Proust)

Markó Béla mondja valahol, hogy Székely János rendkívül merev volt, ápolt, elegáns, pontos, konzervatív – váratlanul mégis meglepte az embert, például azzal, hogy bejelentette, a költészet halott. Ezt híres 1973-as, előadásként elhangzott esszéjében cselekedte

Jómagam semmit nem tapasztaltam az „érték- és tudatzavarból”, csupán utólag. Az a lista, melyet a fejemben hordtam 1989 előtt, alig módosult, vagy inkább furcsán: akiket apáink tehetségesnek tartottak, azok tehetségesek is voltak, bár mindig akadtak olyan írók, költők és képzőművészek, akiket amolyan elnéző mosollyal emlegettek – nem a közösségért írnak vagy festenek, de azért… ők […]

Ha már a Facebookon rengeteg név társaságában jómagam is ott vagyok Ferenc pápa barátai között és Twitter-üzeneteit is el szoktam olvasni, karácsony előtt arra gondoltam, hogy interneten, azaz online írok az Angyalnak, hogy hozza el nekem Nyáry Krisztián Igazi hősök című könyvét, amelynek fogantatása amúgy is kötődik az első közösségi oldalhoz.

Gondolom, hogy az Éneklő Borz a játékosság erejében bízott, és tanúsíthatom, hogy volt ereje, meg hát akárki olvassa is el a szövegeket, láthatja, mennyire nem erőltet egymásra ez a néhány ember semmit, mennyire nem egy ideológia parancsára alkotnak. Az is igaz viszont, hogy ma már nincs Éneklő Borz, és ami nagyobb baj – hiszen erről […]

Egy olyan nemzedék volt az apáinké, amely ha nem is egyenlőségjelet, „összefüggésjelet” tett tehetség és tartás közé, és akár Petőfiről, akár Adyról, akár Reményikről, akár Szabédiról volt szó, mindig hallatott az erkölcs dallama is, s ez a dallam aztán tovább zengett Sütő és Kányádi esetében is. Valahogy úgy értettem, az erkölcs fontos; fontos a bátorság, […]

Ha magyarázatot keresek erre a nagyapák és apák közötti alapvető különbségre, mely leginkább a nagyvonalúság–kisszerűség dichotómiával írható le, a legkézenfekvőbb magyarázat talán a kommunizmus, hiszen tényleg nem mindegy, hogy valaki egy iszonyú történelmi igazságtalanság után kénytelen élni a szülőföldjén, s azokra hallgatnia, akiket addig a jobbágyainak tartott vagy egy jelentéktelen nemzetiség tagjainak őhozzá, a birodalom […]

Emberek a háborúban / 3 (Az új háborus regény) Az új háborús regény kategorikus követelménye a teljes megélés, a maradéknélküli átélés. Ahol ez hiányzik, elmarad a kreaturális megnyilatkozás és a regény kivédhetetlenül papirosszegénnyé sülyed. Kinos aktuálitással bizonyítja ezt Egri Viktor új könyve: Fölkél a Nap (Irók Kiadóvállalata, Bratislava-Pozsony). A rettenetes cím már egymagában is papirosregényt […]

Ezt a másik embert Bánffy Miklósnak hívják, és a bonchidai kastély ura. Grófi nagybirtokai azonban grófi nagyvonalúsággal is járnak: 1912 és 1917 között ő a Nemzeti Színház és az Operaház intendánsa, és díszletet tervez Bartók A fából faragott királyfi és A kékszakállú herceg vára című műveihez. Azt a zeneszerzőt tehát, akinek a kapcsán sok mai […]

Emberek a háborúban / 2 (Az új háborús regény) Az élet tempója hihetetlenre fokozódott, a háború lidérce eltünt és a Kellog paktum már csak aláhúzza, nyugtázza, dokumentálja ezt a kiérlelődött átmeneti szituációt, amikor még vannak emberek, osztályok, kik örömös elfeledkezéssel, kritikátlan naiv békehittel nyúlnak az élet ötperces illúziója után. És csodálatos: épp ebben az időben, […]

Ady Endre neve különben is érdekes, és éppen annak az igazi transzszilvanizmusnak a fényében, melyre a korcs utódok hivatkoznak. Ugyanis ez a talán legprovokatívabb magyar költő volt az, akit Makkai Sándor református püspök 1927-ben írt Magyar fa sorsa. A vádlott Ady költészete című esszéjében megvédett a legporbafingóbb vádaktól, amelyek csak felhozhatók egy alkotó ember ellen.

Mielőtt a gyónást illető csalódás ecsetelésébe belefognék (mert számomra ez csak részben politikai vagy közéleti probléma, és jóval fontosabb az a része, amely a belső életre vonatkozik), hadd fejtsek ki még valamit. Hadd mondjam el, hogy kulturálisan is csalódtam az apákban – a Kiáltvány„rohadtul művelt” szintagmájának keserűsége erre vonatkozik.

Emberek a háborúban / 1 (Az új háborus regény) A nagy békeünnepély lezajlott: Kellog paktum, párisi örömujjongás. Hiszi mindenki, mert jó hinni, felejteni és megnyugodni – pillanatra. A háború volt, nincs, eltünt, mint a kámfor. Az igazság azonban kegyetlen dolog és az igazság: cáfolhatatlanul két háború között állunk. 1914 volt az egyik. A másik? Most […]

A külföldről érkezett vendégek egyetlen kérése az volt, hogy nagyon speciálisan magyar helyre menjünk ebédelni. Rövid tanakodások után megtaláltuk a legmagyarosabb vendéglőt a megyei jogú városban. Parasztszekér az udvarban meg köcsögfa, az ajtó fölött szentkoronás trikolór és székelyzászló, odabenn gerendás mennyezet, a falakon péklapát, lószerszám, gyékényszakajtó, hímzett kötény, tésztaszűrő.

Ez az év a huszadik század egyik nagy dátuma. Eseményeit a legújabb kori világtörténelem egy-egy epizódjaként tartja számon az utókor. Egy világrendszernek mondott  gyarmatbirodalom omlott össze, s a folyamat, amelynek végén maga a Szovjetunió is megsemmisült, a berlini fal összeomlásával kezdődött. Romániában a Tőkés László vezette temesvári engedetlenségi mozgalom nőtte ki magát a diktatúrát megdöntő […]

2014. május 26. és 31. között az E(urópai) P(rotestáns) M(agyar) Sz(abadegyetem) megtartotta szokásos évi akadémiai napjait Berekfürdőn. A konferencia címe Nemzedékváltások volt, a programban katolikus paptól pszichológusig és irodalomtörténésztől történészig sokan szerepeltek.

Bizonyára sokan emlékeznek Kiáltvány az apák ellen című bejegyzésemre. Sokan szerették, vagy egyáltalán viszonyultak hozzá, én meg továbbírtam, mint ahogy talán egész életemben ezt fogom írni. És ha már továbbírtam, közlöm az egészet — Laszlo Alexandru román nyelvű, magyar származású bloggernél láttam, több részletekben közöl egy-egy hosszabb írást. Most én is így teszek.

Egy mulatós baráthoz Hallgatván ezt a sok karácsonyi muzsikát, megpróbáltam a saját fejem szerint értelmezni azt, hogy voltaképpen mi a zene. Abból indultam ki, hogy egy bizonyos szöveggel megspékelve, a zene is ér valamit, de sokat nem. Mert mindenki úgy értelmezheti, ahogyan akarja. Legföntebb vidámabb lesz tőle az ember, vagy szomorúbb. Vannak idegesítő zeneszámok és […]

Karácsony másodnapján, késő este váratlan vendégeim érkeztek, és beugrottam az egyik, éjjel-nappal nyitva tartó kisboltba, hogy vásároljak valamit. Elgondoltam: ezeknek az úgynevezett romániai nonstop üzleteknek is megvolt a maguk sorsa.

Az ég fölötti táj”, „a valóság mezeje”, „az ideák lakhelye”. Mint a barlang-hasonlattal, Platón ezzel a képpel is páratlan víziót jelenített meg. Most azonban nem is a vízió érdekel (nincs jártasságom a filozófiai hagyományban), hanem egyszerűen a kép: ezek szerint van tehát egy táj az ég fölött, ahol a gondolkodás szépsége lakik.

Haldoklott az öreg Kovács Demeter, nem volt mit tenni. Tegnapig még igen, el is vitték a pesti, kolozsvári, csíki végül pedig udvarhelyi orvos után egy hókuszpókusszal foglalkozó cigányasszonyhoz Bukarest mellé, aki szerencsésen megszabadította a családot három nyaklánctól, egy karkötőtől és ötezer-háromszáz lejtől, s aki mindazok után csak annyit mondott, hogy ha eltávozik, lelke akkor sem […]

14 éves vol­tam (vagy­is majd­nem). A szüle­ink mondták, hogy for­ra­da­lom van, s hogy Te­mesváron meg Bu­ka­rest­ben lőnek. En­nek örültünk – a ti­zenéves fiúk per­verz módon tud­nak örülni an­nak, ha lőnek. Szin­te mellékes, hogy ki, kire. Aztán mon­do­gat­ni kezdték, hogy a milíciától ezután nem kell annyi­ra félni.

A tél kínzó betegségekkel köszöntött be. Engem kiszúrt magának a csúz, a köszvény. Szaggatás, szúrás a derekamban, kéz–, láb– és fejfájás gyötör, szélütés kerülget, kintről vérfagyasztóan bevigyorog a madárinfluenza. Anyósomat gyomorgörcs, oldalszúrás, epehányás, rosszullét, székszorulás, savanyú felböfögés, állandó gyomorégés, majd megint hasmenés kínozza.

Kádár Gyula sepsiszentgyörgyi történész Gábor Áron életútja c. tanulmánykötetében (Scribae Kádár Lap- és Könyvkiadó. Csíkszereda,2014.) már használja az Ágyúba öntött harangok c. emlékkönyvben közölt dr.Süli Attila tanulmányt. Idézek belőle: „ Bodor Ferencz szerepét a bodvaji ágyúk gyártásában elfogadjuk, mert az egyre inkább bizonyított”(153.o.)

Az egyik énem végig azt remélte, a férfit, aki Nagymamát visszakézből pofon vágja, elkapják, szétrúgják, megölik, a másik énem végig azt remélte, hogy nem. És hálistennek nem is, mert ha el kellene neveznem ezt a másik énemet, a jó olvasónak nevezném el: ez az, aki nem ragaszkodik minden titok leleplezéséhez, sőt, inkább ahhoz ragaszkodik, hogy […]