Négy negyvenhétkor eszem már – falu-ízű füstölgő faillatú, legelő csorda-szagú, nagy karéj zsíroskenyeret.

Céltalanság Olvadás, csepergés, tanya, földszag, szellő. Nádpalánk a sárban. Nem választ el semmit.

hull lik (tremolo 1) hull lik – mi hull – eresz nyúlik – eressz – tető hull likas cserép cserél helyet fejet tör – bősz tőr- jégcsap csap hajamba – a csap befagy lefagy kölyök-köldök – kád okád

Vakvágány Álmom megszakad. A péntek előtti nap sovány vigasza.

nem csak úgy nézünk kifelé a fejünkből az nem elég rá kell fókuszálni zúmolni közelíteni a képet így meglátjuk és el tudjuk csípni

hiányzik a karácsony ólmos szürkesége most hogy fejfájdítón nőnapi csakráimat feszegeti a nap

Maga az, hogy tizenhat szomjas béka asztalhoz ül, sört iszik, sajtot falatoz, az már önmagában is a páratlan sőt, a pártatlan költészet napját jelenti: szólj be, ha ott ott leszel áprilisban –

Szilveszter közeledtén havi jövedelmem egyhúszadáért vettem magamnak egy lengyel füles sapkát. Untam már, amint manóssá tornyosodik alkalmatlanul hosszú fejemen a két kötött sapkám, majd oldalra billen, mint az a végzetes pompeji kúp. Ahogy pedig így robogok hazafelé ebben a füles sapkában, a kábelek szemközti seszínű falának mozgó háttere előtt, megpillantom magam a földalatti ablaküvegén, és […]

* Mircea Cărtărescu és a nők * Lehet-e újat mondani róluk? Visszhangos könyvsiker lett a bukaresti Mircea Cărtărescu novellagyűjteménye (De ce iubim femeile. Humanitas, Bucuresti, 2004), amely az írónak az Elle című, nem kimondottan szépirodalmi magazinban megjelent, egyre keresettebb rövid írásaiból állt össze – mondhatni, szinte magától. Az addig inkább az elitet és az avatott […]

Tíz költő ült rajta és tíz festő, néhánynak arca merő szakáll, a többi borotvált – ott rejtőztek el a vakolatlan, színes szalonokban. Néha a pokróc félrelibbent, olyankor, amikor aláereszkedtek a temperamentumos, barna mecsetekből.

Az Építkezés c. sorozatból

Különös érzés volt azt olvasni, hogy Tamás Gáspár Miklós megsajnálta az EU-parlament padjában ülõ Orbánt: „Nem vagyok Orbán Viktor híve, de szörnyű volt látni azt a megaláztatást, amin keresztül kellett mennie a miniszterelnöknek.”; ”megsajnáltam a miniszterelnököt”.

– Ír, látjuk, uram, nem is nagyon rosszul, dehát a trend, valahogy abba kéne besorakozni, nézze, ifja-véne a költőnépségnek, de szépen menetel. – Dehát látja, igyekszem, nálam is dugnak, smárolnak, menetrendszerűen mennek el… – Nem erről van itt szó kérem, tudjuk, a pornó is menő, de az, hogy megdugjuk nő- vagy férfihősünk… az még nem […]

(az éjszaka csak álarc) az éjszaka csak álarc a világon a történtekből az ember mit se lásson hadd higgye hogy itt minden rendes-csendes s az élet szép csak kissé veszedelmes

Már nagyon unta a magasra nőtt evidenciákat, állandóan belebotlott összeverődött nyalábjaikba, amikor a hátsó udvar felé vette az útját. Le kellene kaszáltatni, állapította meg, mégsem szánta rá magát, hogy nagy beszédű szomszédjának átszóljon ez ügyben.

A könyv vége felé találtam meg azt a kulcsmondatot, amivel a regény „ajtóit” nyitogatni próbálom. Joe-ról, a főhős barátjáról mondja valaki, hogy azért őrült meg, mert a tagadás és a sátáni gőg útjára lépett. A főszereplő, Zenon – az Angliába menekült lengyel író – szintén erre a lejtőre téved, és az okok is azonosak.

jókora célcsomaggal a hónom alatt indulok fölkeresni a Találmányi Hivatalt hatvan esztendőm simán elszaladt de még sose kerestem föl a Találmányi Hivatalt