Kerekes Tamás: Újratöltve
2012. július 25.
Az 1922-ben megjelent „Ulysses” történetének helyszíne Írország fővárosa, Dublin, a cselekmény időpontja 1904. május tizenhatodika, csütörtök, időtartama tehát mindössze egyetlen nap. Ezen az egy napon, ebben az ír kisvárosi nagyvárosban különleges esemény, világszenzáció nem történt. James Joyce azonban ebben az egyetlen napba az emberi élet, az ember-arcú világ teljességét próbálta belesűríteni.
Keszthelyi György: Fekete fék
2012. július 25.
[pillanatkép önmagamról] Nem ragacsos képek árverése, hanem a végtelen türelem pulzusa.
Gergely Tamás: Canarias libre
2012. július 25.
Cselényi Béla: horkolás
2012. július 25.
garangarangát drótgarázda kúrta garangarangát drótgarázda kúrta garangarangát drótgarázda kúrta Budapest, 2012. VI. 29.
Gyárfás András: Főn van Svájcban (28.)
2012. július 25.
(Puzzle-darabok életemből) Adósságot törleszteni visszaszaladok egészen kisgyermek-korunkba. A titkos vagy tiltott szoba. Egyetlen szoba, amelyiknek három ajtaja is nyílt és mégis a legzártabbá vált az idő és események hatása alatt. A kis- és nagy előszobából is be lehetett lépni, de a gyermekszobába is ez lett volna az egyenes út.
Szentes Zágon: Csavart kémény
2012. július 25.
Keszthelyi György: A közöny receptje
2012. július 23.
Enyhén misztikus a közöny receptje: ha befalnál némi érthetetlen zárójelentést – mintha hirtelen a felszított parazsak legmélyén se
Rejtő vagy Nagy Lajos?
2012. július 23.
Gergely Tamás válaszol Cseke Gábor kérdéseire Mint szerkesztőt és mint olvasót is érdekelne a MEK-en egy ideje elérhető Bódog előtörténete. Tudom, hogy az esztétikai normák szerint a mű az ami beszél, de én már ilyen vagyok. Nekem fontos az alkotás folyamatát is megismerni. Sétáltunk Rostás Zoltánnal a bukaresti Obor piac felé, s én kérdeztem. Meg […]
Vári Csaba versei
2012. július 23.
Ars poetica Életem – Istennek egyik rossz, visszatérő álma – a befejezetlen teremtésről.
Ádám Gyula: Templom a toronyból
2012. július 23.
Adolf Turkin: Petőfi komi fordítója
2012. július 23.
Petőfi költészete a XIX. század ötvenes éveitől kezdve vált ismertté Oroszországban — első fordítóinak egyike a forradalmi demokrata Mihail Mihajlov volt. A cári cenzúra azonban minden eszközzel igyekezett megakadályozni, hogy Petőfi líráját szélesebb körben megismerjék; feltételezhetően ezzel magyarázható, hogy a komi irodalmat megalapozó Iván Kuratov nem tudta megismertetni népével Petőfi költészetét.
Ady András: Behozom
2012. július 23.
Kis kerek macska lábnyomok a fagyott porban, mintha a kert levetve begombolt kabátján járnék, kóborolt már itt egy apró csíkos vadász,
„Barkas Öcsi” avagy vándorszálló a Balaton körül
2012. július 23.
Cselényi Béla: jó alvás után
2012. július 22.
mint olajban az iránytű szemhéjam lassan kinyílik parasztot a mestergerenda
Bartis Ferenc: Erdei kocsma
2012. július 22.
Favágók nótáznak: ritmusban szakad föl lelkükből a bánat;
Cseke Gábor: Kaktusz és rozmaring
2012. július 22.
Tánczos G. Károly: Pötyi, a vízigalamb
2012. július 22.
5. A Kalózfalvi Turul Galambászegylet üléseit az általános iskola egyik termében tartotta. Az elnevezés Szittya Árpád bácsitól, a falu legöregebb emberétől ered, aki bőszen kardoskodott amellett, hogy a turul galamb volt, sőt a hazát kereső magyarok őseit, Hunort és Magort egy nőstényturul szoptatta. Ez utóbbi kérdésben elszánt ellenfélre akadt Eősze Gerzson, az egykori TSZ elnök […]
Gergely Zoltán versei
2012. július 22.
SOHA Soha nem leszel biztonságban sem csúcsokon, sem házadban, s ha átmész a túlvilágra hátulról löknek vasvillával.
Fülöp Lóránt: Horgászmese
2012. július 22.
Cselényi Béla: megnyugtat a rács
2012. július 21.
megnyugtat a rács a fehérre festett valamit kiszűr mint annyi barátunk iszonyatos poklát
Bartis Kör – a Lazics asztalánál
2012. július 21.
Ez év júliusának 31. napján, kedden ismét összeül a Lazics asztala társaság Marosvásárhelyen. Ennek keretében Bartis Ferenc emlékére létrehozzuk a Bartis Kört. Tagjait barátaink közül verbuváljuk. Összejövetelünket a jelzett napon 18, azaz délután hat órától tartjuk
Petőfi-emlékezés Fehéregyházán
2012. július 20.
Lőrincz György: Az elveszített sziget
2012. július 20.
Abban a faluban mind egy álom bűvöletében haltak meg a férfiak. Az öregek azt beszélték, valaha volt napnyugat felé egy sziget. Gyönyörű sziget, amihez hasonló nem volt több a világon. Az Istentől hatalmas, lankás, bőségesen termő földekkel volt megáldva, amelyet halban gazdag folyók szeltek keresztül-kasul.
Pusztai Péter rajza