Kerítés. Foszló hasadék. Lesem a vénasszonyt, ki lágy eresz alatt esett vállakkal csügged, s csöndesen egyetlen tyúknak magot szórogat.

Weimarban ugye, megtekinti a turista Goethe és Schiller kettős szobrát. Azt, amelyik a városi szinház előtt áll, pontosan úgy, ahogyan azt Boér tanárnőtől tanultuk. Utána, mert a turista is megéhezik, a sarki önkiszolgáló az irány. illetve Anyu bemegy vásárolni, Apu a fiúval előtte várakozik. És bámul.

Az élet struktúra, erővonalak együttese és igazságtalanság. Ha vannak olyan gyerekek, akik unatkoznak, mi egyebet cselekszel, mint hogy rájuk kényszeríted parancsaidat, amelyek olyanok, mint a játékszabályok. Aztán látod, hogyan szaladgálnak.

Az hiányzik: szerelmesverset írni bal könyékre támaszkodva.

Lammermoori Lucia (Zene: Gaetano Donizetti, szövegkönyv: Walter Scott regénye alapján) Lucia Edgardót szereti, a bátyja, Enrico viszont Arturót. Mint lenni szokott, az erőszakosabb nyer, ezen Lucia úgy segít, hogy megőrül, és összevissza döfköli a nemrég még boldog vőlegényt, aztán öngyilkos lesz, boldogtalan szerelmese szintén. A nézők könnyesre nyomkodják a szemüket, aztán hazamennek. Az, hogy Luciáról […]

Piros bokrok közt harmatharangok égnek, hűvös őszikék.

Pontosabban világháborús, még pontosabban első világháborús hétvége. Csíkszeredában ugyanis csütörtöktől szombatig, három napon át, a legkülönbözőbb rendezvényekkel emlékeztek 1916 augusztusára, szeptemberére és októberére, azokra a napokra, hetekre és hónapokra, amikor a román hadsereg betörése nyomán az akkori város háromezres lélekszámú lakosságának több mint kilencven százaléka elmenekült, illetve a visszavonuló román csapatok felgyújtották a várost, amely […]

Hosszas szenvedés után, tegnap, szeptember 11-én este elhunyt Csoóri Sándor költő, író, 1991-2000 között a Magyarok Világszövetségének elnöke, 1992-től ugyanakkor a Hitel című folyóirat főszerkesztője. A magyar kormány saját halottjának tekinti. Emlékére a Káfé főnix az alábbi verssel és esszével kívánja felhívni olvasói figyelmét. Így lásson, aki látni akar Hagyom megráncosodni szépen ezt az arcot, ha […]

…Tévednek azok, akik tetszeni igyekeznek. És, hogy tetszeni tudjanak, hajlékonyan, alakíthatóan viselkednek. És eleve engednek minden kívánságnak. És mindenben csalnak, hogy olyannak mutatkozzanak, amilyennek kívánják őket. De mi dolgom nekem az ilyen csont nélküli, alaktalan medúzákkal? Undorral elvetem őket, hadd menjenek vissza a maguk ködös világába: majd akkor jertek vissza, ha felépültetek.

1. Apám anyai dédszülei Németországból kerültek Bajára, és otthon nem beszéltek magyarul. Ükapám vasútépítő mérnök volt, és mondják: halálosan beleszeretett Amáliába, aki a képek alapján minden bizonnyal a személyiségével hatott ilyen elementárisan. Amália szülei szép türelmesen végighallgatták a lánykérőbe érkező fiatalembert, aki előtt egyelőre igen bizonytalan jövő állt, és amúgy is állandóan mozgásban volt, ahogy […]

Temető Ott vannak, akik nincsenek. Példájuk vélünk incseleg, hogy melyik út vezet oda, ahonnan nincs út sehova.

Carmen (Zene: Georges Bizet, szövegkönyv: Prosper Mérimée regénye alapján) Don José sokat zajzlizik a becsület kapcsán, de hát a szerelem, mint tudjuk, erősebb. Vagy a bujaság? Az emberben rettenetes gyanú támad, hiszen szép szavakat Micaelához is énekel, és lám, Carmen mégis. Aztán jön Escamilo, a bikás, akivel Don José természetesen hiába verseng. Úgyhogy még egyet […]

Ó, lányok, asszonyok, szia! Vagy tíz esztendeje, amikor minden hónapban megrendezték az Új Írás munkatársainak találkozóját a Százéves étteremben, olyan írnokok közé kerültem véletlenül, akiknek mindegyiküknek óriási terveik voltak: az egyik színdarabot készült írni, a másik regényciklust, a harmadik önéletrajzot. Én nagyon szégyelltem magam, hogy nekem nincsenek terveim, hát végül közöltem velük, hogy én is […]

vőlegény és menyasszony a liftben kezemben szennyes szatyor én szálljak be elsőnek

Nedvek s furcsa égi dimenziók hangzavarában belefeküdtem a puha, sötét, meleg ágyba, nem rongyok közé, nem léghuzatos zsámolyra, törtszalma surgyéra, belefeküdtem a szív dobogásába.

Szeptember Pirosodik a vadszőlő-levél. Most megint régi leveleket olvasok. Délután hideget fúnak a völgyre a halaványkék havasok.

néha érzem hogy menet közben szálltam fel a szerelvényre

A trubadúr (Zene: Giuseppe Verdi, szövegkönyv: Salvadore Cammarano ) Az egyik fiút tűzbe dobták, de nem azt, hanem a másikat. Azucena, az öreg cigányasszony az egyik anyja, de a másikhoz is köze van. Leonorát ketten szeretik, Luna gróf és Manrico. Ők ketten testvérek, mert az egyik nem a másik. Minden csodálatosan logikus, és talán legverdibben […]