Ujváry Zoltán: Szülőföldön hontalanul* (6)

Szolgasorsunk elkezdődik

Amikor visszaérkeztünk az állomásra, már folyt az embervásár. A környékbeli gazdálkodók mustrálgatták az embereket. Mint a barmokat az állatvásáron. Bene Pali mondja, hogy már majdnem mindenki elszegődött. Nem törődnek vele, hova, kihez, csak fedél legyen a fejük felett, valahol egy meleg odú a családnak.
Mondom Palinak, hogy ez már bennünket les. Valamelyikünk kell neki. Most már csak az kell, hogy megnézze a fogunkat is, mint a vásáron a lónak…
Azután megszólít.
Csak lassan értem meg, hogy bikagondozó kellene neki. Ő tartja a város bikáját, ahhoz kellene a segítség… Mondom, hogy dobzse, de van egy kis baj. Itt a családom, őket is viszem.
Az nem lehet, mert neki csak egy férfi kell.
Akkor nem megyek.
Az én emberem térül-fordul, jön vissza egy másikkal.
Annak fejőnőre van szüksége. Azzal biztat, lesz a családnak lakása.
A feleségem jól tudott fejni. Vállalta a munkát.
Arról nem esett szó, hogy hány tehenet kell fejni. A fizetséget se kérdeztük…
Elkeltünk, mint a rabszolgák. Csak legalább jó gazdánk legyen.
Egy nagy gumikerekű társzekérre felraktuk a dolgainkat. Leültünk a ládákra, azután elindultunk új otthonunk, Protivín felé.
Protivín takaros kis városka nem messze České Budéjovicétől. Jó két óra alatt tettük meg az utat. Este lett, amikorra megérkeztünk.
A cseh gazdát Prásek Slavojnak hívták. Nagy lakóháza volt, hatalmas gazdasági udvarral, sok melléképülettel. Az egyikre rámutatott, hogy ez lesz a mi lakóházunk.
Az épület közel volt az istállókhoz. Takarmány tárolására, a disznók ételének előkészítésére, répaszeletelésre, darálásra meg hasonlókra használhatták. Valaha padló volt benne, de most már a deszkák elkorhadtak a nedvességtől, a falakról körben a vakolat lehullott. A padló és a fal találkozásánál számtalan egérlyuk. Igazi egérkaszárnya volt ez a gazdasági épület. Úgy szaladoztak az egerek, mint hangyák a bolyban.
…Nem zúgolódtunk. Örültünk, hogy végre fedél lesz a fejünk fölött.
A fáradtságtól hamar elaludtunk. Szörnyű volt az első álmom ebben az odúban. Láttam a házamat Lévárton. Égig érő lánggal ég. Az istállóm és a csűröm is. A lovaim és teheneim bőgnek kínjukban.
Felriadtam. Csupa veríték voltam. Szerencsére, csak a sparheltban lobogott a tűz. De a baljós álom hosszú ideig gyötört.
A feleségem korán reggel felkelt. Amire felöltözött, már jött érte a gazda. Elvezette a tehénistállóba.
Tíz tehén várt rá. Amikor az utolsót is megfejte, az ujjaiban már nem volt erő. A bögrét alig tudta megfogni. Szinte édesanyám rakta a szájába az ételt. De azután lassacskán egyre könnyebben
ment a fejés. Szerencsére nem gyulladtak be az inai.
Én meg bikagondozó lettem. A városka bikájára vigyáztam. Az én főnökömnek Kropáček Alojz volt a neve. Az első reggel elvitt a bikaistállóba. Egy másik utcában volt, nem messze a házunktól. Mutogatta, hogy mit kell csinálnom.
Etetés, itatás, vakarás, ganajászás, darálás, répavágás és így tovább. Tudtam én azt magamtól is. Állatneveléssel foglalkoztam egész életemben.
De hagytam, kínlódjon csak a magyarázattal. Nincs ebben a városban egy ember, aki foglalkozna a bikával? Nincs itt fejőnő? Ezért kell ezer kilométerről idehozni embereket?…
A lakosság többnyire szánakozott rajtunk. Mindenki értesült arról, hogy magyarok vagyunk.
A cseh emberek jó szívvel voltak hozzánk.
Érkezésünk után mindjárt másnap a gazda elvitt a városházára. Ott bejelentett minket állandó lakhelyül az ő portájára. Masarykovo náměstí 23- as számú ház. Még a név is fájdalmat okoz. Masaryk barátja volt a magyaroknak. Most a róla elnevezett utcán raboskodunk. Az ő nevét
és emlékét is azután hamarosan kiseperte az új rendszer…
A nyirkos odút alig tudtuk kifűteni. Az elvetemedett ablak szélein süvített be a szél, az égre nyíló ajtó alján a hó kavargott, éjjel az egerek az arcunkon szaladgáltak. Milyen kár, hogy elszökött a macskánk. Most itt igazán nagyszerű vadászmezőre talált volna…
A mi kis rossz kamraféle lakásunk lett a protivíni magyarok találkozóhelye. Oda jöttek a lévártiak és a dereskiek. Mindennap a szabadulásunkról beszélgettünk…


* Részletek

(Folytatjuk)

Előzmények: Bevezetés / 1. rész  / 2. rész / 3. rész /  4. rész / 5. rész /

2019. augusztus 27.

Szóljon hozzá!

 
Verified by MonsterInsights