Míg toll érinti a papírt
Megtörténik a merénylet
Aki eddig sohasem sírt
Önmagáé s az enyém lett Tovább »

Szabadság, szerelem… a két nagy élmény, a forradalmári és férji kötelesség szavai csak a lélekben kelnek vitára. A költészetben nem akaszkodnak össze, egymást váltogatva külön-külön oly tisztán hangzanak, mintha nem is egy szájról csengenének. Amit az erős érzelmi kapcson Júlia szeszélye meglazít, azt százszorosan pótolja az, hogy Júlia anya lesz. De új lobogást ad a szerelemnek a szerelem nagy növelője, a messzeség is. A távoli asszonyhoz éppoly melegséggel ömlenek a vigasztaló sorok, akár a nemzethez a korholó vagy buzdító versek. Nem a szerepjátszás: az őszinteség tökélye ez; a költő egyik pózban sem merevedik meg. Debrecenben születnek a Szeretlek kedvesem! testet-lelket simogatva befutó folyondár-sorai.

Tovább »

A történelemben mit sem számítanak a „vak” tények. Csak a „látó” tények számítanak.

Kisebbségi magyarként naponta látom, hogy lehet lebunkózni igaz, de vak tényekkel a másikat. Erdély valamikor Magyarországhoz tartozott, tehát mindenben nekünk van igazunk, mondják a magyarok. Száz éve Romániához tartozik, tehát mindenben nekünk van igazunk, mondják a románok. Közben pedig párhuzamos társadalmak acsarkodnak egymásra. Tovább »

A nap bővül
A színek feltörnek a földből
A ragyogás kezdete
Téli megadás

Pènzèrt lehet
Időt venni
Vásárolnék
Tíz èvet

Forrás: szerző FB-oldala

Nászta Katalin: Az alma halála/1

Meggyilkolták. Körbevágták éles késsel és száradni tették. Kivérzett volna, ha nem gyümölcs lenne. Így csak elfonnyad.

…..
kizárólagosan akarja mindenik
úgy tesznek mintha övék lenne
s nem csak úgy kapták egy időre
a lényeg nem a mennyire
hanem mire van kitalálva
a féltékenység akarja csak magának
száradjon a polcán
ne gyönyörködjön senki benne
engedhetné
süsse szabadon a nap
csodálkozzanak rajta mások
akik innen-onnan látnak
ember
nem leszel szegényebb!
falatnyi időre landolt nálad
hol van ez még az örökkévalóságtól, Sára!
ne félj hogy ragyog másra Tovább »

Veress Albert csíkszeredai pszichiáter önéletrajzi könyvének második kötetével ismerkedhettek meg a csíkszeredai olvasók csütörtökön, március 24-e délután a Csíki Mozi nagytermében szervezett találkozón. Az alábbiakban családról, orvoslásról, civil tevékenységről, médianyilvánosságról és humorról fejti ki véleményét a nyugalmazott, de változatlanul tevékeny pszichiáter szakorvos.Közlésünket a csíkszeredai Hargita Népében 2022. március 24-én megjelent terjedelmes interjúra alpozzuk. Kérdező a könyb szerkesztője. a lap vezető munkatársaként ismert Sarány István.
Az emlékezés első kötete megtalálható Magyar Elektronikus Könyvtárban is. (Káfé)

Tovább »

új zenés darabbal jelentkezik a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház

Március 25-én (pénteken) 19 órakor mutatja be a zenés darabot Korcsmáros György rendezésében, aki így fogalmaz az előadás kapcsán:
„Tulajdonképpen mi az, hogy Nő? Karinthy Frigyes szerint a Férfi és a Nő mindig mást akar: a Férfi a Nőt, a Nő a Férfit. Lehet. Mindenesetre nincs az a férfi, aki vetekedhetne egy nő sokszínűségével, titokzatosságával. A férfilélek átlátszó, a női kiismerhetetlen. Maradjunk egy egyszerű válasznál: a Nő – maga a Csoda! Hogyan lehetséges egy Csodát hétköznapi módon elemezni? Előadásunkban erre teszünk kísérletet. Nőkről beszélünk és éneklünk
sanzonokat, kuplékat, nőkről, akik ezekben a színpadi jelenetekben talán valamiféle magyarázatot adnak arról, hogy a női lélek kimagyarázhatatlan. Olyan szerzőkhöz folyamodtunk, akik a 20. század elején szerették volna megismerni a rejtélyt, amit a Nő jelent: Molnár Ferenc, Heltai Jenő, Szép Ernő, Csáth Géza, Karinthy Frigyes, Thury Zoltán,
Herczeg Ferenc, Szini Gyula, Kosztolányi Dezső.”
A szövegkönyvet Szűcs Kinga színésznő írta, aki maga is játszik az előadásban Auksz Éva, Holecskó Orsolya, Vándor Éva, Derzsi György, Őze Áron mellett. A dalokat „egyszemélyes zenekar” kíséri: Erős Csaba. Tovább »

Olykor borostás
vagy, Istenem. Igazán
nem borostyán.

Forrás: szerző FB-oldala

SZATRIKUS VERSIKE

Hetykén patvarkodik
Most sok hitvány námet,
Mert nem érzi többé
Háta megett Bemet.
Csörteti a kardját,
Ugrik paripára,
Pedig Bem nevére
Teli volt gatyája.

Szokoly Géza Viktor
(1835–1913) író, újságíró és -szerkesztő, jogot hallgatott Nagyváradon és Pesten. Alapította és szerkesztette a Hazánk és a Külföld c. képes hetilapot. Egyik könyvének címe: Honvédélet 1848–49-ből (1861). Ír róla Szinnyei József, de a Magyar Irodalmi Lexikon is (Bp. 1865, 3. köt. 271–272. o.).

Kedves ismerőseim!

Sokan vagytok, akik tudjátok, hogy írok. 2011 óta, amikor megosztott első helyezést értem el a kaposvári Csiky Gergely Színház országos drámapályázatán Fényes tisztás című, Tolsztojról szóló drámámmal, rendszeresen jelennek meg írásaim a Káfé Főnix irodalmi és képzőművészeti online lap virtuális lapjain. Cseke Gábor szerkesztő ösztönző segítsége mellett publikáltam verseket, drámát, családregényt, novellát, versfordítást. filmesszéket. Egy drámám és egy családregényem a Magyar Elektronikus Könyvtárban is elérhető. Tovább »

Légynek sem ártott,
ki is tüntették ezért
a legyek…

Forrás. szerző FB-oldala

Hamvas Bélára emlékezve

mesélik hogy az agyagvárosok pad-szilánkjain
szelíd virágoskertek voltak
ma kő és beton és tégla amerre csak ellátni

dicső énekmondók már nincsennek
odalent alusszák örök álmukat
de csitt! egyikőjük nevét sem ejtheted ki Tovább »

Éjszaka – a szerző grafikája

Grippék és Gripenek
egymással versengő
bősz hadosztálya
aljasítja az alkotást, Tovább »

mint az írógép mozgó műve
jobbra-balra ficánkolt kalocsán
és bömbölte egzaltáltan
MUBÁRAK MUBÁRAK MUBÁRAK Tovább »

VERSENY

Így teszem: a
kő helyett, tükröt.
És a név helyett,
tükröt, hasonlóan.
Verseny lesz,
hol elhulltok végül
mind. Tovább »

Magyar nyelvű életmű-válogtás a 80 éves Ana Blandiana munkáiból

A Brassói Lapok és a budakalászi Oltalom Alapítvány közös ünnepi kiadvánnyal köszöntötte a 2022. március 22-én 80. életévét betöltő jeles román költőnőt, születésnapján, a bukaresti Petőfi Házban.
Az ünnepi antológia szerkesztője és a zárótanulmány szerzője Reisinger János kritikus, a válogatás a brassói Deák Melinda munkája. A kereskedelmi forgalomba nem került kötet fordítógárdája (névsor szerint) Cseke Gábor, Deák Melinda, Farkas Árpád, Fazakas Attila, Hervay Gizella, Lendvay Éva, Mészely József, Ráduly János , Reisinger János.
A költeményeket és értekező prózai írásokat tartalmazó gazdag kötetet ünnepi körülmények között nyújtották át az ünnepeltnek, aki két esztendőn át követte nyomon az antológia születését. Tovább »

Író és költő –
nélküled csak egy ijedt
kisfiú vagyok.

Malacka torkán nem megy le a falat. Bár van falat, és meglenne hozzá a biztonsága. A viszonylagos. Már nem menekül, már kiszabadult a Pokolból. Ám a férje, és a testvére ott rekedt. Hadkötelesek.
”Vajon van-e ételük?” – gondolja.
”Vajon jól esik-e nekik a falat?”
”Élnek még?”

Forrás: ujnepszabadsag.com

A VILÁG MINT ESZTÉTIKAI TÜNEMÉNY

A Walhalla hatalmas épülete, a tizenkilencedik század nyugati civilizációjának jelképe, nem a testvérharc következtében dőlt össze, nem azért, mert egymásnak uszította a népeket, amelyek csellel vagy erőszakkal meg akarták kaparintani Alberich átkozott aranyát. Az összeomlás régóta elrendeltetett. Az ősi épület pusztulásra
volt ítélve attól a naptól fogva, amikor építőmesterei elmulasztották betömni a kis réseket, melyek lassanként meglazították, aláásták talpköveit: az igazságosság és az emberszeretet eszményeit. — Ezt tudta Wagner. Tudja ezt minden költő. És most rájönnek a hazug és álnok aranykincs birtokosai is, királyságukat ma elfújja egy leheletnyi szél. Akik a világból csak azt hiszik el, ami nyers matéria, végtére rá kell jönniök, hogy az anyag nem egyéb, mint az istenadta lélek rabszolga-sorsa. Talán eljön a nap, amikor teljesül Nietzsche jóslata: a világ csak mint esztétikai tünemény igazolhatja létét.

Guy de Pourtallès: Wagner. Révai kiadása, Budapest.
Idézi Kovács László, Erdélyi Helikon, 1944